Délmagyar logó

2018. 01. 21. vasárnap - Ágnes -3°C | 4°C Még több cikk.

Szilveszteri sztorik: az első benyomás

Fontos az első benyomás. Főleg az első személyes találkozó. Hogy mennyire, azt az alábbi történet is bebizonyítja.
Amikor 2009-ben a sportrovat munkatársa lettem, a kosárlabda mellett az asztaliteniszt kaptam meg. Részben azért, mert magam is értem el sikereket a sportágban, egyszer a Békés megyei csapatbajnokságban nyertem bronzérmet. Kis szépséghiba, hogy csak azért, mert bár négy csapatból negyedikek lettünk, a női mezőnyben csak két együttes volt, így a gyengébbik nemnél kimaradt bronzérmeket nekünk adták...

Szóval hamar felvettem a kapcsolatot Lukács Leventével, a Floratom Szeged játékos-edzőjével, jó munkakapcsolat alakult ki közöttünk.
Egyszer aztán a JATE-bajnokság B ligájában játszottunk rangadót a Tótkomlósi TC-vel az Urbányi István Focisuli ellen. Nagy meccs volt, hiszen ellenfelünk remekül állt a tabellán. Amikor beszálltam a meccsbe, az egyik futballista azonnal torkon könyökölt – na azért nem olyan durván –, erre én – bár büszke nem vagyok rá – törlesztettem, csakhogy nem neki. Az ellenfélnél a nálam majd egy fejjel alacsonyabb srác „pattogni" kezdett, hogy ez milyen dolog volt már, és bár elnézést kértem, végig kommentálta a megmozdulásomat. A félidőben aztán az egyik rendőr haverom megkérdezte: „Tudod, ki ez a srác? A Lukács főkapitány fia..."
Mivel addig csak telefonon beszéltünk, arcról nem ismertem Leventét, de ahogy ezt a barátom kimondta, elfehéredtem. Persze a félidő alatt odamentem bocsánatot kérni, ám Levi hajthatatlan volt, nem érdekelte „munkakapcsolatunk". Megjegyezte az esetet.

Azóta persze, ha nem is könnyen, de (remélem teljesen) megbékélt, és azzal is nagy örömet szereztem neki, hogy míg ők feljutottak az A ligába, mi a TTC-vel az utolsó helyen végeztünk.

Legutóbb az Év sportolója díjátadón jutott eszembe ez a történet. Mondtam is Leventének, ha egyszer ő kapna elismerést, tudnám, melyik sztorit mondjam el a többi díjazottnak vele kapcsolatban.
– Miért nem írod meg inkább a szilveszteri számba? – kérdezte.
Most megírtam.

Olvasóink írták

  • 1. Besenyő_Pistabácsi 2010. december 31. 11:43
    „Én anno úgy benyomtam a Szilveszterrel való első találkozásomkor mint az albán szamár! Nekem ez volt az első benyomásom! :)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szilveszteri sztorik: elszalasztott találkozás

2000-ben voltam először Londonban. Nemcsak a várossal akartam megismerkedni, hanem ellátogatni kedvenc labdarúgócsapatomhoz, a Charlton Athletichez is. Tovább olvasom