Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

A bőrgyógyász küzd, a patológust lasszóval fogják

Szeged - Hiába kap diplomát hat év után egy orvostanhallgató, ettől még nem gyógyíthat betegeket. Előtte újabb, évekig tartó tanulás és gyakorlat vár rá rezidensként. Az egyik legnépszerűbb és legnépszerűtlenebb orvos-
szakma egy-egy szegedi jelöltjével beszélgettünk választásukról.
A szigorúan vett rezidensi időszak két év – ennyit finanszíroz az állam –, a másik egy-négy év elvégzéséhez egy „szponzort" kell találnia mindenkinek. Ez leggyakrabban egy gyógyintézmény, ahol gyakornokként alkalmazzák a szakorvosjelöltet, aki a képzés végén szakvizsgát tesz.

Nem egyformán népszerűek az orvosi szakmák. Szegeden bőrgyógyászképzésre például két és félszeres volt a túljelentkezés, amikor a most harmadéves „rezidens" vásárhelyi Nagy Nikolettát felvették a kiadó öt hely egyikére. Nem volt egyszerű. Nikoletta köztársasági ösztöndíjat érő tanulmányi átlaga önmagában nem lett volna elég, ha nincs tudományos tevékenysége, nem indul tanulmányi versenyeken – és nem dolgozik korábban két évet a szegedi bőrklinikán.
Mi döntötte el a választását? A fiatal doktornő azt mondja, még ötödév elején sem tudott választani, annyi minden érdekelte. Neurológiából, szülészet-nőgyógyászatból, szemészetből és bőrgyógyászatból is végzett tudományos diákköri munkát. Végül azért az utóbbit választotta, mert szeretne családot és gyerekeket, ami a fentiek közül leginkább a bőrgyógyász szakmába fér bele. Nagyon intenzíven és látványosan fejlődik ez a tudományág – ebben volt a másik vonzereje.

Nagy Nikoletta megdolgozott érte, hogy a bőrgyógyászati klinika laborjában tanulhasson Fotók: Segesvári Csaba
Nagy Nikoletta megdolgozott érte, hogy a bőrgyógyászati klinika laborjában tanulhasson Fotó: Segesvári Csaba

Nem kellett viszont versenytársakkal küzdenie a bejutásért a szintén vásárhelyi Vörös Andrásnak, aki patológusnak készül. Amikor három éve a hiányszakmának számító képzés mellett döntött, a meghirdetett négy rezidensi helyre egyedül ő jelentkezett. Szerinte azért lehet csak nagyítóval találni patológusjelölteket, mert a legtöbb medikus a klasszikus betegellátásban dolgozna, a korábban kórbonctannak hívott terület pedig kicsit másféle.

Munkájuknak ma már csak tíz százaléka boncolás, nagyrészt kórszövettani elemzésekkel foglalkoznak – oszlatja el a közhiedelmet András. Óriási a felelősségük, mert diagnózisaik alapvetően meghatározzák a különféle kezelések módját. Miközben éppen egy formalinban ázó, kimetszett emlődaganatot festett és vizsgált meg, elhivatottan magyarázta: a minta alapján kell megállapítaniuk például, hogy a sebész elegendő részt operált-e ki, vagy valamelyik irányba még folytatni kell a műveletet. Mindezt gyakran a műtét alatt, húsz percen belül kell megmondaniuk egy fagyasztott mintából – az operáló team pedig az ő véleményükre alapoz.

Vörös András szövetet vizsgál Fotó: Segesvári Csaba
Vörös András szövetet vizsgál
Fotó: Segesvári Csaba

Nagy előnye ennek a szakmának, hogy nem kell ügyeletet vállalni, a hétvégék és ünnepnapok szabadok – mondja András, aki szabadidejét legszívesebben barátnőjével vagy sporttal tölti.

Orvosok várólistán

Május végig pályázhatnak a rezidensképzésben meghirdetett keretszámokra a szegedi orvostanhallgatók, az egyes szakterületekre megjelölt létszám a régió ellátási igényeihez igyekszik alkalmazkodni – mondta el Hajnal Ferenc, az orvoskar szak- és továbbképzési központjának vezetője. Összesen 175 helyet hirdetnek meg, és várhatóan 172-en kapnak orvosi diplomát idén Szegeden – tehát elvileg lenne hely mindenkinek. Vannak azonban korábban végzettek és más magyar vagy külföldi egyetemen diplomázók is, akik a szegedi klinikákra próbálnak bejutni. Így alakulnak ki várólisták a szakképzésben is. A professzor szerint a nagy klinikai szakmákban – például a bel-, bőr- vagy nőgyógyászatban mindig nagy a túljelentkezés –, de izotóp-, labor- vagy mikrobiológiai diagnosztikára évek óta nem találnak jelentkezőt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

100 magyar közül csak 16 beszéli az angolt

Szeged - A teljes népességnek mindössze 16 százaléka tud angolul társalogni. Nyelvtudásunkat abból az alkalomból tettük górcső alá, hogy csütörtökön angol nyelvből írásbeliztek a végzős középiskolások. Tovább olvasom