Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

A gének diadala: rossz tanulóból világhíres tudós

Szeged - Orvos és az élet titkát kutató tudós, kitűnő tanár volt. De sportoló és szellemesen társalgó humanista is. Katonai dezertőr, aki kémregénybe illő fordulatokkal politizált. Sőt: sármos férfi, akit olyannyira elvarázsoltak a nők, hogy négyszer nősült életének 93 éve alatt.
Ő Szent-Györgyi Albert, az egyetlen magyar, aki szülőföldjén élt és dolgozott, mikor szegedi professzorként elnyerte a Nobel-díjat – 70 évvel ezelőtt. Erre emlékezve és emlékeztetve villantjuk föl sorozatunkban Szent-Györgyi Albert ellentmondásos életének titkait.

Rossz jegyeket begyűjtő kisiskolásból hogyan lett a legismertebb magyar Nobel-díjas tudós Szent-Györgyi Albert? Ez a gének diadala – válaszolhatjuk. Hiszen anyai részről híres tudósdinasztia, apai ágon nemesi család sarja nagyrápolti Szent-Györgyi Imre Albert, aki 1893. szeptember 16-án látta meg a napvilágot, Budapesten.

Albert és két testvére, Pál (ül) és László. Fotó: National Library of Medicine

Anatómia professzorokat adott a tudománynak, zenei tehetségekkel is büszkélkedhetett Szent-Györgyi Albert édesanyja, Lenhossék Jozefina (becenevén Fini) családja. Fini operaénekesnek készült. Mikor a nevezetes Gustav Mahler (a pesti opera akkori karnagya) meghallgatta, azt javasolta a gyenge hangú lánynak: inkább menjen férjhez. Fini így kötött (érdek)házasságot Szent-Györgyi Miklós nógrádi földbirtokossal, aki nemesi családfáját a 17. századig és Erdélyig vezette vissza. Őt csak a pénz, a gazdálkodás érdekelte, a vidéki életet szerette. Ezért a három gyermek megszületése után Fini visszaköltözött budapesti (a Kálvin tér közelében lévő) lakásába. A nyarakat viszont Kis-Kéren, a „kastélynak" nevezett kis házban töltötték a gyerekek, így az élet másik oldalát is megismerhették.

Mások mondták

„Tudós volt és humanista, páratlan és feledhetetlen" – írta nekrológjában az 1986. október 22-én, az USA-beli Woods Hole-ban elhunyt Szent-Györgyi Albertről John T. Edsall amerikai biokémikus, aki a Harvard Egyetem professzoraként ismerte.

Így ha nem is elvált, de kettészakadt családban nevelkedett fivéreivel (Pállal és Lászlóval) Albert. Édesanyjuk testvére, Lenhossék Mihály, a budapesti egyetem anatómia és filozófia professzora sok időt töltött náluk, így szinte a fiúk nevelőapjává vált. Ám – Einsteinhez hasonlóan – Albert nem tartozott a jól tanuló kisiskolások közé. Olvasni se szeretett. (Ennek oka talán a fel nem ismert dislexia lehetett.) Nagybátyja sokszor nevezte „tökfilkónak". Talán az ilyen és ehhez hasonló sértések sarkallták nagyobb erőfeszítésre.

Kisebbrendűségi érzés alakult ki a sokoldalú és tehetséges Lenhossékok között a tízéves Albertben, amitől később sem tudott szabadulni – véli legismertebb életrajzírója, az amerikai Ralph W. Moss.

Talentuma mégis érvényesült: 16 éves korában – ahogy ő mondta –: „Hirtelen megváltozott valami az agyamban!", kifejlődött benne a tudásszomj.

Kutatóorvosi pályára lépett. A tudóspalántától nagybátyja megkövetelte, hogy bejárjon az anatómiai intézetbe: a végbél szövettanáról a 20 éves medikusnak közleménye jelent meg egy német lapban.

Szegednek nagyon sokat köszönhet Szent-Györgyi Albert, mint ahogy Nobel-díjas professzorának is örökre hálás a Tisza-parti város. Fotó: Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye

Mentorai is akadtak az alkotásra, felfedezésre hajlamos Szent-Györgyi Albertnek. Ötletes tudóssá válását segítette – többek között –, hogy külföldi laborokban kutathatott: a Nobel-díjas Hopkins mellett Cambridge-ben, majd az USA-beli rochesteri Mayo klinikán folytathatta munkáját. De az is, hogy – „a főhatóság" jótékonyan beavatkozott: Klebelsberg Kunó hívásának engedve, oltalmát elfogadva – hazajött, s Szegeden olyan személyi és anyagi feltételeket kapott, hogy kiteljesíthette magát.

Tudományos hitvallás

„Látni, amit már mindenki látott, és azt gondolni róla, amit még senki sem gondolt" – fogalmazta meg Szent-Györgyi Albert tudományos hitvallását.

A Tisza-parti egyetemnek köszönheti, hogy professzori címet, tanszéket, önálló labort, és mellé egyre bővülő csapatot kapott. Így iskolát alapíthatott.

Az alkotásvággyal párosuló intuíció is végigkísérte pályáját: Szent-Györgyi meggyőződése volt, hogy rendelkezik a „vízfakasztók" képességével.

Olvasóink írták

  • 1. Klaudia 2007. november 29. 20:02
    „Jól esik olyan híres emberről olvasni, aki azon a környéken is gyakran megfordult, ahol én laktam. Szent-Györgyi Albert sok időt töltött Kiskér-pusztán, ami kb. 15 km-re van az én falumtól. Gyerekkoromban sokat kirándultunk arra és a környékbeliek mindig is büszkék voltak rá, hogy Szent-Györgyi Albert életének része volt az a kis puszta.
    Most, hogy én is messzire kerültem Nógrád megyétől tényleg jól esik ilyenről olvasni.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Miklósa Erika az Éj királynőjeként meghódította a világot

Szeged - Szegedről indulva hódította meg a világot Miklósa Erika, aki december 19-én a Filharmónia szervezésében Utazásaim címmel ad ária- és dalestet a TIK nagytermében. Tovább olvasom