Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

A szegedi hangszerüzem a frankfurti kiállításra készül

Tavaly ősz óta készülnek vonós hangszerek a szegedi Csermák István manufaktúrájában. Noha a munka jelentős része gépesített, a hangszer lelkét még mindig a mesterek rakják be nagy műgonddal. A hangszerüzemben a szeptemberi iskolakezdésre elegendő számú bérelhető vonós hangszer elkészítését tervezik.
A félkész hegedűkből még hiányzik a lélek. Fotó: Gyenes Kálmán
Az üzembe belépve elmaradt a várt fűrészporillat, noha a két mester, Jáger László és Rácz Béla éppen néhány hegedűtest finom csiszolásával volt elfoglalva. A szomszédos helyiségben egy nagy számítógép-vezérlésű szerszámot láttunk, alatta egy „kimart" cselló hátlapja feküdt – a gép ugyanis egy szoftver segítségével precízen lefaragja a fölösleget a hangszernek szánt vastag falemezről.

– Kezdetben nehéz volt beletanulni a szoftver használatába, de egyre jobban megy, később valószínűleg már a tervezéshez, a változtatásokhoz sem kell majd a programozók segítségét kérnünk – bizakodott Jáger László. Hozzátette: ma már akár ebédelni is tudnak, miközben a gép dolgozik, ugyanis az alkatrészek kivágása teljesen gépesített.

Közben Rácz Béla a nyersfa színű, félkész hegedűkön mutatta be, mennyi aprólékos kézi munkát is igényel a hegedűkészítés – még ha a gép sok munkafázis terhét vette is le a vállukról. Az egyes elemek összeállításához, a csiga, a tető- és hátlap megcsiszolásához, a lakkozáshoz, az intarzia berakásához mind-mind emberi kézre és türelemre van szükség.

Frankie Látó altolinja

Az üzemben különleges hangszerek is készülnek – egyedi igények alapján. Ilyen például a szegedi dzsesszhegedűs, Frankie Látó altolinja is, ami Csermák István szerint több mint hegedű és több mint brácsa. A hangszer prototípusát a zenész elképzelései alapján készítették a mesterek, a művész szignálta, és hazai és külföldi turnéin szinte mindenhol ezen játszik. Csermák Rózsa szerint ez a szegedi hangszergyártás legjobb reklámja, ami magáért beszél, vagyishogy szól.

– A lélek berakását érezni kell, el kell találni a megfelelő helyét, hogy a legjobban szóljon a hangszer – magyarázta Rácz Béla a hangszer testében lévő és a rezgést elosztó fapálca – szaknyelven lélek – szerepét.
– Tíz-tizenöt hangszer készült eddig a műhelyben, egy-egy szériához két-két és fél hétre van szükség: ez ugyan még nem sokkal gyorsabb, mint a gyári tempó, viszont sokkal nívósabb darabok készülnek – mondta Csermák István. Felesége, Rózsa hozzátette: ha elkészül az első teljes Csermák-kollekció a vonós hangszercsaládból, a neves frankfurti szakkiállításon is bemutatkoznak, ahol nagy sikerre számítanak. Erre jövő tavasszal kerül majd sor.

A tulajdonosok azt tervezik, hogy ha a szeptemberi iskolakezdésre már elég hegedű, cselló, brácsa és nagybőgő készült el, azokat kibérelhetik majd a szegedi iskolák. Így a diákoknak nem kell majd új hangszert venni – Csermákék folyamatosan biztosítják az egyre nagyobb hangszereket a gyerekeknek.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átvilágítják a kórházat

A rendelőintézet után a szegedi kórházat is átvilágítják. László Gábort, a szakrendelő volt… Tovább olvasom