Délmagyar logó

2017. 09. 24. vasárnap - Gellért, Mercédesz 12°C | 17°C Még több cikk.

A tudós a közeljövőt látja

Szeged - A civilizáció átalakítja a természeti környezetet. De az ökoszisztéma, s az ennek lényegét kifejező klíma is hat az emberiség történelmére. Igaz ez a Kárpát-medencében is.
– Az emberiség kialakulása a több mint kétmillió évig tartó globális lehűlés, az utolsó nagy jégkorszak idején ment végbe. Amióta történelemről beszélünk – az utóbbi 12 ezer évben –, a Föld éghajlata stabil, ami kedvezett az emberi civilizáció kibontakozásának és fejlődésének. Ugyanakkor ha a klíma megváltozik, az emberiségnek is változnia kell – rögzíti a környezettörténész kiindulópontját Rácz Lajos, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar professzora.

Az utolsó nagy globális lehűlés, az úgynevezett kis jégkorszak a XIV. és a XIX. század között ment végbe. Legfontosabb regionális jellemzője a Kárpát-medencében a csapadékmennyiség növekedése volt. E több évszázadon át tapasztalt víztöbblet is oka annak a környezettörténész szerint, hogy térségünkben a modernizáció kulcskérdésévé vált a vízszabályozás. A klímaváltozás másik fontos mutatója: a természetes évszakok változása. A kis jégkorszak idején a nyarak rövidebbeké, a telek hosszabbá váltak, ennek egyik jele volt, hogy a Duna márciusban gyakran a hónap végéig is befagyott. Talán a legismertebb márciusi jeges ár 1838 márciusában esett meg. Az éghajlati változás harmadik indikátora a telek hőmérsékletének változása. A kis jégkorszak idején sokáig megmaradt a hótakaró, a jelenkori felmelegedés idején azonban a hótakarós napok száma radikálisan csökkent, s a téli csapadék is egyre inkább eső formájában hullik. A globális melegedés leginkább fenyegető helyi sajátossága az egyébként is aszályérzékeny Alföldön a vízhiány, különösen a vegetációs időszakban. Az évszakszerkezet is változik: a tavasz, nyár, ősz, tél négyese leegyszerűsödik kettőre: a téli és a nyári félévre.

Rácz Lajos, a szegedi egyetem környezettörténésze. Fotó: Veréb Simon
Rácz Lajos, a szegedi egyetem környezettörténésze.
Fotó: Veréb Simon

– Tudományos kutatás nélkül az emberiség olyan helyzetben lenne, mint az a sofőr, aki éjszaka lekapcsolt reflektorral próbálna vezetni. S ez fokozottan igaz a klímakutatásra – magyarázza Rácz Lajos. – A meteorológusok nagyjából tíz napra képesek előre jelezni az időjárás alakulását. S hasonló módon a tudományos kutatás az ismeretek mai szintjén a közeli jövőben várható eseményeket képes előre jelezni, de semmi okunk nincs arra, hogy ennek a korlátozott tudásnak a jelentőségét alábecsüljük.

Kézikönyv

Rácz Lajos negyedszázada foglalkozik éghajlat- és környezettörténeti kutatásokkal. Akadémiai doktori értekezését az utóbbi 500 év éghajlati változásainak rekonstruálásáról írta. Jelenleg egy Magyarország környezettörténetéről szóló angol nyelvű kötet kéziratán dolgozik, amely a cambridge-i Berghahn Kiadónál jelenik meg a tervek szerint 2012-ben.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Leleplezik a szoborhamisítót

Közép-Európa legsokoldalúbb kormeghatározó laboratóriuma a Szegedi Tudományegyetemen működik. Tovább olvasom