Délmagyar logó

2016. 07. 29. péntek - Márta, Flóra 20°C | 29°C

A világ egyik vezető agykutatóját sikerült elcsábítani Szegedre

Szeged - A világ egyik vezető agykutatóját sikerült elcsábítani Szegedre: a finn Karri Lamsa Oxfordot hagyta ott. Azt mondja, nem volt nehéz döntés, hiszen az emberi agy tanulmányozásához jelenleg nincs a szegedinél jobb szakmai műhely a világon. Arra keresi a választ, miben több az ember agya az állaténál.
Szabadidejében vadhorgászik

A 44 éves finn agykutató családjával érkezett Magyarországra. Ők azonban Budapesten maradtak, mert Szegeden nincs angol nyelvű iskola, ahova beírathatták volna a 12 és 7 éves fiúkat. Lamsa azt mondja, sok a hasonlóság a finn és a magyar kultúra között. Egyvalamit hiányol: a friss halat. A csukát és lazacot Budaörsön, a piacon tudja csak beszerezni, amikor ott jár. Finn emberként hobbija is a horgászathoz kapcsolódik, abból is a kalandosabb fajtát kedveli. Helikopterrel teszik ki a csapatot a vadonban, telefon nélkül egy hétre, csak GPS van náluk. Egy ilyen kaland után viszont – melyen évente egyszer részt vesz –  egyvalamire nem vágyik egy ideig: halevésre.
Miért okos az ember? Erre keresi a választ Karri Lamsa, aki már egy éve a Szegedi Tudományegyetem kutatója. A finn tudóst, aki az idegsejtek közti kapcsolatok változásának tanulmányozásában a világ vezető szakembere, Tamás Gábor Szent-Györgyi Talentum-díjas professzor hívta a városba a Nemzeti Agykutatási Programban. Ő pedig nem is sokat gondolkodott azon, otthagyja-e emiatt oxfordi állását.

– Az emberi agy tanulmányozásában Szeged a világ élvonalában jár. Tamás Gábor és Barzó Pál, az Idegsebészeti Klinika tanszékvezető professzora tíz éve valami újat kezdett itt, ennek köszönhetően pedig jelenleg ez a műhely az, ahol a leghatékonyabban lehet dolgozni.

A 44 éves szakember úgy fogalmazott szakterületéről, a mikrohálózati idegtudományról, hogy az agy mikrocsipjeit tanulmányozza. – Ezek többek között arra is választ adhatnak, mi különböztet meg bennünket az állatoktól, miért vagyunk mi okosabbak és tanulékonyabbak. Az köztudott, hogy az emberi agy nagyobb, mint az állatoké, ez valószínűleg hozzájárult az intelligencia kifejlődéséhez. De nemcsak a méret számít, hanem az is, milyen minőségű az a bizonyos csip.

Arra a kérdésre, vajon valaha megismerhetjük-e agyunk működését, a kutató határozott nemmel felelt. De szerinte nincs is erre szükség. – A világegyetemet sem cél megismerni, de vizsgáljuk a bolygókat, majd később a galaxisokat, és mindig újabb és újabb felfedezéseket teszünk. Valahogy ez is így működik.
 
A finn Karri Lamsa azt kutatja, miben több az ember agya az állaténál. Fotó: Kuklis István
A finn Karri Lamsa azt kutatja, miben több az ember agya az állaténál. Fotó: Kuklis István

Tamás Gábor professzor a közös munkával kapcsolatosan elmondta: a kutatásuk alapja annak az évtizedek óta tartó tévhitnek a felszámolása, hogy az állatoknál nincs jobb modell a tudományos kísérletekhez. – A pszichés betegségek állatokban nehezen megfigyelhetők, a gyógyszerkísérleteknél pedig rendre bebizonyosodik: ami működik az állatban, az nem működik az emberben. Nem véletlen, hogy a neuropszichológiai betegségekre 20 éve nincs új gyógyszercsoport. Csak az Alzheimer-kutatásokban sok száz kísérlet bukott meg, amikor emberre akarták átültetni az addigi eredményeket. Az agyat tehát nem állatokon, hanem emberi szöveteken kell tanulmányozni. Szerencsére nálunk rendelkezésre állnak ilyen minták.

Szegeden ráadásul az élő agyszöveteken csúcsminőségű mikroszkopikus és képalkotó eljárásokkal tudnak dolgozni. Ezt a hátteret ötvözik Karri Lamsa tudásával. S hogy mi ennek az eredménye? – Egy év után már látszik, hogy a versenytársak előtt járunk – mondta Tamás Gábor .

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb iskolák csatlakoztak a tanárlázadáshoz Csongrád megyéből

A szegedi és makói iskolák tanárai után a kisteleki és a csanádpalotai pedagógusok is a miskolci… Tovább olvasom