Délmagyar logó

2018. 11. 18. vasárnap - Jenő 0°C | 7°C Még több cikk.

˝Addig élek, amíg a hintalovaim léteznek˝

˝Addig élek, amíg a hintalovaim léteznek˝Fotó: Frank YvetteA cikkhez tartozó galéria megnyitása
(Új ablakban)
Spontán beszélgetést szervezett csütörtök este a Móra Ferenc Múzeum a Hűségparipák című kiállítása mellé, ahol Ladó Mária és Tóth Ferenc gyűjtőkkel beszélgethettek az érdeklődők. Amire rájöttünk: egy hintalónak se kora, se nemzetisége nincs - örök.
Magyar rekord

Magyarország is büszkélkedhet világhírű hintalóval. Az Európa legnagyobb emberi erővel működő hintalovát Szőke Gábor faszobrász, és Huszár András építész álmodta meg. A 3 és fél tonnás óriás mozgásra bírásához 70 ember szükséges.
 
Puha, kicsit nyikorog, csábos tekintettel néz ránk, erős kiállású, kényelmes. Mi lehet ez? A Móra Ferenc Múzeum kicsiknek és nagyoknak szóló tárlatán hintalovakkal telt meg a kultúrpalota első emelete. A Hűségparipák című tárlathoz, kapcsolódva tartottak spontán beszélgetést a gyűjtőkkel, Ladó Máriával és Tóth Ferenccel. A Miért kedveljük a hintalovakat? című esti programon meglepő módon egyetemistákkal és idősekkel telt meg a terem.

A gyűjtő házaspár megható őszinteséggel mesélt rajongásukról. Bár eltérő élményeket kapcsolnak az első megszerzett hintalóhoz, mai, több mint 2000 darabos gyűjteményükhöz azonos szeretet köti őket. A hátasok között találunk amerikai, kanadai, angol, francia, finn, német, sőt indonéz darabokat is. A legrégibb példány 1850-ből való, és karácsonyfadísznek készült papírmaséból.

A gyűjtemény első darabja Tóth Ferenc gyerekkori kedvence volt, amelyről boldogan mesélt a múzeumi látogatóknak is. - Együtt nőttünk fel a lovacskámmal. Még szalmával is etettem és gondoztam. Amikor nem figyeltem, nagymamám mindig kiszedte a szájából, majd megdicsért, Ferike, látod milyen jó gazdája vagy a lónak? Innen indul az én emlékezésem is - ábrándozott a gyűjtő.

Feleségét nem gyerekkori emlékek kötik a hintalóhoz, mégis rengeteg emléket hoz vissza számára is. Bár nem tudják megmondani, miért szeretik, annyi biztos, mindenki megmosolyogtatnak kiállításukkal.
Miért kedveljük a hintalovakat? beszélgetés a gyűjtőkkel a Móra-múzeumban - GALÉRIA
 
Videókkal idézték fel, amikor egykori toborzót, ma már sváb gyerekdalt énekeltek nekik az ovisok, vagy amikor kisgyerekek extázisba esnek, amint hintáznak le-fel a szőrös telivéreken. - Egy valami biztos, egy hintalónak nincs nemzetisége - utalt ezzel Ladó Mária a londoni Childhood Múzeumból beszúrt videóra, ahol több etnikumú gyerek egymás segítve és egymást félretolva ugrottak fel a hintalovakra.

A hallgatóságból többen is gyerekkori, vagy gyerekekkel kapcsolatos élményekről számoltak be, ugyanakkor a gyűjtők ellenpéldát is tudtak mutatni, milyen könnyű ezt a boldogságot felhasználni: a Terezinről szóló náci propagandafilmben is hintalozavó gyerek jelennek meg. A szomorú valóságot viszont jól jelzi ezzel összefüggésben, hogy pár éve egy plakátverseny győztese egy szögesdrót mögé zárt hintalovat ábrázoló kép lett, Terezin felirattal.
Miért kedveljük a hintalovakat? beszélgetés a gyűjtőkkel a Móra-múzeumban - GALÉRIA
 
Története

Az emberiség korai szakaszában a gyerekek olyan dolgokkal játszottak, amelyeket a való életből, a szülők munkaeszközeiről mintáztak: így korán megjelentek a gyerekjátékok között a harci eszközök, a lovak és különböző állatok. Az első játéklovak az egyiptomiak korából maradt fent, 2500 évvel ezelőttről.

Az ókorban a játék valójában felkészülést jelentett az életre: a gyerekeket tudatosan képezték a hétköznapokra és a harcokra. Így jelentek meg a vessző (vagy rúd) lovak, amelyek az északi országokban máig megmaradtak, mint közösség-összekovácsoló- és hagyományőrző erő.

Maga a hintaló elődje a ringatózó gyermekbölcső volt, amelyet kutatások szerint valamikor a XII. század környékén a germánoknál jelent meg. Bár ez Ázsiában nem terjedt el, a vesszőparipát ezzel szemben már a Ming-dinasztiában is ismerték és használták. A XVII-XIX. századi antik, fa hintalovak Dániából, Svédországból, Belgiumból, Angliából és Németországból származnak. Bár sokáig az előkelők engedhették meg maguknak a klasszikusnak vett kidolgozott hintalovakat, az ipari forradalomnak köszönhetően egy csapásra minden gyerek szobájába eljuthatott.

A világ és a gyerek szerencséje

A lovas népektől származik az a több évszázados mondás, mely szerint a világ szerencséje a lovak hátán múlik. Ezt szem előtt tartva a gyerekek szerencséjét is elősegítsék, hintalovakat kezdtek gyártani a legkisebbeknek. Az első hintalovat, amely a klasszikus hintamozgásra alkalmas volt, 1605-1610 között készítették fából I. Károlynak.

Az angol király ugyanis gyermekkorában mozgásszervi problémákkal küzdött, 3 éves korában még járni sem tudott. Így kapott ajándékba egy hintalovat, melynek köszönhetően 1625-ös koronázására már kiváló lovassá vált. Később fia, II. Károly örökölte meg. Jelenleg a londoni Childhood Múzeumban van kiállítva.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bemutatkozik a nép ellensége

Bemutatkozik a nép ellensége
Mit tud Henrik Ibsen A nép ellensége című darabja, miért érzi kortól és helyszíntől függetlenül aktuálisnak a néző? Tovább olvasom