Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Áder felmentette a szegedi bírót

Felmentette Áder János köztársasági elnök azt a Csongrád megyei bírót, aki tavaly súlyos kritikával illette a bírói szervezetet, ezért a bíróság fegyelmi eljárást indított ellene, és felmentését kezdeményezte - írta az Origo hírportál.
A köztársasági elnöki felmentésről szóló döntés május 23-i keltezésű, de csak a június 8-i Magyar Közlönyben jelent meg. Az Origo ismerteti, hogy Ravasz László 2011 áprilisában a Magyar Hírlapban jelentett meg egy publikációt, amelyben azt állította, hogy a "bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti". Állítását azzal támasztotta alá, hogy a bíróságok iránti lakossági bizalom csökkent az elmúlt 15 évben. Szerinte "hűbéri rendszer" alakult ki a bíróságokon, és nem a legalkalmasabbak kerülnek a felsőbb pozíciókba. A felsőbb szinteken gyakran "olyan bírák bírálják felül, akiknek a kompetenciáit az elsőfokú bírák vitatják". A Magyar Hírlap februárban írta azt, hogy kirúgták Ravasz Lászlót, aki a Csongrád Megyei Bíróságon dolgozott gazdasági ügyekkel. A Fővárosi Ítélőtábla mellett működő Elsőfokú Szolgálati Bíróság első fokon úgy határozott, hogy Ravasz elfogult és bizonyítatlan állításokat tett, amelyben a bírósági vezetőket alkalmatlannak, politikailag elfogultnak állította be. Áder János a felmentési döntésekor az Országos Bírósági Hivatal elnökének javaslatára hivatkozott. A törvény szerint a köztársasági elnök felmenthet egy bírót, ha a fegyelmi eljárás jogerős büntetése után a felmentést indítványozták - írta az Origo.

Egy szegény bíró panasza
Dr. Ravasz László a Csongrád Megyei Bíróság bírájának gondolatai

Kosztolányi Dezső után szabadon

A bírósági szervezeti rendszer jelenleg olyan válságban van, amely már a jogállami működést is veszélyezteti. Ez a gond nemcsak a büntető, hanem a polgári ítélkezésben is megjelent. A polgári ítélkezés sok esetben közvetlenül is érinti az emberek mindennapjait, így szükségesnek látom az itt lévő anomáliák feltárását is. Amit a bírósági szervezeti rendszerrel kapcsolatosan leírok, az természetesen általánosan igaz minden bírósági ügyszakra és bíróságra, és alapvető problémája az, hogy az 1997. évi CXLIV. tv. olyan torz igazgatási struktúrát hívott életre, amely egy időben jelentkező külső és belső legitimációs válságot szült a bírósági szervezetnél.

Csökkenő jogkövetési hajlam

A külső legitimitás hiánya abban jelenik meg, hogy a bíróságoknak a lakosság körében mért bizalmi indexe az elmúlt években 15 százalékkal csökkent. Ez olyan jelentős bizalomvesztés, amely a demokrácia alapintézményének tekinthető bírói szervezetnél nem engedhető meg. Sajnos ez oda vezetett, hogy az emberek vitás kérdéseiket egyre többször nem a bírósági keretek között, hanem egyéb módon intézik el („önbíráskodás", kényszermegállapodások). Szemléletes példa erre az építési vállalkozók visszabontási akciója. Emellett csökkent a jogkövetési hajlam a lakosság körében, és egyre kevésbé hajlandók önként végrehajtani a bírósági ítéleteket, s ez a tendencia az állami szerveknél is megfigyelhető. A tényt igazolja, hogy jelentősen megnőtt a végrehajtási ügyek száma.

Alsó, felső – fokok, ellentétek

A belső legitimáció hiánya ennél talán szerteágazóbb. A bírói előmeneteli rendszer hiányosságai miatt egyre több olyan bíró kerül felsőbb bíróságokhoz, aki szakmai felkészültsége és emberi habitusa alapján nem odavaló lenne. Gyakorlatilag hűbéri rendszer alakult ki a bíróságokon belül, s ez torzítja az egész ítélkezést. Az alsóbb fokú bíróságok ítéletét gyakran olyan bírák bírálják felül, akiknek kompetenciáit az elsőfokú bírák vitatják. Ez oda vezetett, hogy az alsóbb fokú bíróság bírái igen gyakran szakmailag nem fogadják el a felsőbb bíróságok határozatait. Azokat nyíltan kritizálják, még akár tárgyaláson is, és lehetőség szerint elszabotálják ezen felsőbb bírósági határozatok érvényre juttatását. Abszurd módon olyan szakmai és emberi ellentét alakult ki az első- és felsőbb fokú bíróságok között, amely a jogállami normáknak megfelelő ítélkezést lehetetlenné teszi. Erre nagyszerű példa az, amikor a Fővárosi Bíróság tanácsvezetője a tárgyaláson az ügyfelek előtt kifejtette, hogy a határozatát hatályon kívül helyező Legfelsőbb Bíróság milyen hülyeséget csinált, és megjegyezte, hogy a Legfelsőbb Bíróságtól elvárható lenne, hogy legalább a jogszabályokat ismerje. Érdemes egyszer végigmenni egy elsőfokú bíróság folyosóján, ott lehet megtudni, milyen negatívan vélekednek az elsőfokú bírák a fellebbviteli bíróságokról.

Választási lehetőség nincs

Az igazgatási vezetési struktúra torzulása miatt a bírák nem vesznek aktívan részt az igazgatási vezetők megválasztásában. Elmennek az igazgatási vezető alkalmasságáról döntő összbírói értekezletre, de mivel az állásfoglalásuk nem köti a kinevezőt, ezért – jobb a békesség alapon – megszavazzák a regnáló elnököt. Nem is tehetnek igazán mást, mivel általában csak egy pályázó – az éppen regnáló igazgatási vezető – szokott indulni a posztért. Ezen a téren látszatdemokrácia érvényesül. A jelenleg hatalmon lévő igazgatási vezetők mindig el tudták érni, hogy újraválasszák őket – az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (amely a megválasztásukról eddig döntött) a megyei elnökök kezében volt.

Ezt az 1997. évi CXLIV. tv. (Bszi.) nem megfelelő szabályozása tette lehetővé. A hatalmon lévő vezetővel szemben más személy megválasztása szinte lehetetlen volt. Nem is igen mert velük szemben más pályázni a posztra, mivel félt mindenki, hogy a régi vezető el fogja lehetetleníteni őt. Csak meg kell nézni, hány megyei elnököt vagy egyéb igazgatási vezetőt nem választottak újra. A bírák ennélfogva sokszor nem tekintik legitimnek a jelenlegi igazgatási vezetőket. Ezen a Bszi. decemberi módosítása sem változtatott, mivel olyan rövid idő telt el azóta, hogy érdemi változtatásra nem volt lehetőség ezen a téren. A kinevezőt most sem köti a bírák véleménye, ezért az új vezetőknél is fennáll majd a belső legitimációs hiány. Egyébként a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András nyilatkozataiból kitűnik, hogy a jelenlegi vezetői rétegre kíván támaszkodni a bíróságok megreformálásánál, így nem valószínű, hogy ő változtatni fog az igazgatási struktúra jelenlegi szerkezetén. Itt azért meg kell jegyezni, hogy nem minden igazgatási és szakmai vezető kontraszelektált és kádárista, vannak olyanok, akik alkalmasak a posztjukra, és még belső legitimációjuk is van, de sajnos ez a kisebbség.

A legitimációs válság okai

Alapvető gond, hogy az 1997. évi CXLIV. tv. olyan elfogadhatatlan szabályozást hozott létre, amely alkalmatlan a modern jogállami normáknak megfelelő bírói szervezet megalkotására és működtetésére. A jogszabály olyan despotikus igazgatási struktúra létrehozására adott lehetőséget, amely mindenféle kontroll nélküli teljhatalmat tett az igazgatási vezetők kezébe. Ez azért alakult ki, mivel a fenti jogszabályt az akkori megyei elnökök és Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke a saját hatalmuk biztosítása érdekében maguk dolgozták ki, és el tudták fogadtatni a Horn-kormánnyal.
Emellett az átlátható, kiszámítható és objektív előmeneteli, minősítési és bíróvá válási rendszer hiánya miatt olyan emberek kerülhettek felsőbb bírói beosztásba, akik befolyásolhatók és egyes esetekben még a szakmai felkészültségük is megkérdőjelezhető, ezért nem alkalmasak ezen pozíciók betöltésére. A bírák szakmai előmenetele kizárólag az igazgatási vezetőn múlik, aki gyakorlatilag minden kontroll nélkül dönt erről. A kinevezés előtt állást foglalnak a bírói szervezetek, de ez nem köti a kinevezőt. Eljutottunk odáig, hogy a szakmai előremenetelnél nem a szakmai tudás vagy teljesítmény a fontos, hanem az, hogy az igazgatási vezető mennyire tartja saját, megbízható emberének a bírát. A szokásos kinek a kije elv érvényesül.

A bírói kar tagjainak 72 százalékát 1989 után nevezték ki. Ezen bírák döntő többsége a városi bíróságokon vagy a megyei bíróságok elsőfokú bírájaként dolgozik. Ők még nem olyan mértékben kontraszelektáltak, mint a felsőbb bíróságok bírái. A felkészültségük jó, és általában a jogszabályoknak megfelelő ítéleteket hoznak. Nem véletlen, hogy az ítéleteik nyolcvan százaléka jogerőssé válik. Tehát az ügyfelek is elfogadják az ítéleteiket, így ezeknek a bírósági ítéleteknek még külső legitimitásuk is van. A baj azzal a húszszázaléknyi üggyel van, amely másodfokra kerül. Itt kezdődnek a gondok a bírói karral és az ítéletekkel. A felsőbb bíróságokon dolgoznak azok az 55-70 év közötti bírák, akiket még a Kádár-korszakban neveztek ki, és ennek megfelelően szocializálódtak. Az előmeneteli rendszer hiányai miatt sok esetben kontraszelektáltak. Ebből adódóan sokkal inkább hajlamosak a felsőbb utasítások vagy kívánalmak végrehajtására. A kádári rendszerben ez követelmény volt ahhoz, hogy valaki érvényesülni tudjon. Sokan közülük MSZMP-tagok is voltak. Habitusuk nem változott az idők folyamán, így most is hoznak olyan ítéleteket, amelyeket „felsőbb hatalmak vagy érdekek diktálnak". Az ítéleteket nem első fokon manipulálják, mivel az itt lévő bírák nemigen befolyásolhatók a korábbiakban elmondottak miatt, és nincs is értelme ennek, mivel a másodfok bármikor megváltoztathatja az ítéletüket. A felsőbb bíróságok hozzák meg általában azon ítéleteket, amelyek nemigen felelnek meg a jogszabályoknak, és érezhető, hogy valamilyen politikai vagy egyéb érdek játszhatott közre a döntés meghozatalánál.

Új kádáristák – és a régiek

Nem állítom, hogy minden másodfokú ítéletet nem a jog, hanem az érdek vezérelt, de itt van a legnagyobb esély arra, hogy ilyet találjunk. Azt is ki kell emelni, hogy az 55-70 év közötti generációhoz tartozó bírák között is sok tisztességes és jól felkészült szakember van, de sajnos az ő hitelüket is rontják a felsőbb bíróságokon nem kis számban ítélkező, kádárista habitusú és befolyásolható bírák. Az is igaz, hogy a 40-55 éves generációban is vannak olyanok, akik hasonultak a kádárista felfogást képviselő bírákhoz, és ennek megfelelően viselkednek és ítélkeznek. Ők általában már most vezetői poszton vannak (tanácselnök, megyei elnökhelyettes, kollégiumvezető, városi elnök). Ezek az „új kádárista" bírák semmivel sem jobbak, mint a régiek. Közülük is sokan voltak MSZMP-tagok.

Hála istennek, az ilyen „új kádárista" bírák nem nagy számban vannak jelen a 35-55 éves generációban. Ennek következtében a jövő mindenféleképpen a felkészült és a kádárista eszmék tekintetében intakt generációra alapozható. Tehát nem szabad egységesen kezelni a bírói kart. Kérem tehát, ne bántsák azokat az elsőfokú bíróságokon lelkiismeretesen dolgozó bírákat, akik nem tehetnek az őket is megnyomorító hatvanas generáció és az igazgatási vezetők bűneiről. Ha európai jogállamnak megfelelő magyar bíróságokat akarunk, akkor ezeket a régi és új kádárista bírákat kell eltávolítani az igazgatási posztokról, illetve bizonyos részüket az egész bírói karból. Nem a fiatal bírákon kell elverni a port, mert ez csak a kádárista réteg malmára hajtja a vizet.

Olvasóink írták

34 hozzászólás
12
  • 34. waterbear 2012. június 10. 19:52
    „Van szerencsém személyesen ismerni a bírót.... EMBER, így nagy betűvel. Sajna most Ő húzta a rövidebbet, de kérdés, meddig?
    Mindenesetre bizonyos, már az eljárásból is, hogy így 2012-ben ráférne a Magyar Bíróságokra is a rendszerváltás....”
  • 33. macs 2012. június 10. 14:35
    „29. tatár,
    nincs egyedül! Gondolj Gaskóra, Égerre!”
  • 32. studyfy 2012. június 10. 12:03
    „igazságkereső, azért mert Járai Zs. is benne lenne vastagon, mint az akkori MNB elnök. Ilyen egyszerű.”
  • 31. baba60 2012. június 10. 10:32
    „Hát itt mindenki pofára esett, ahogy én látom. Ennek a bírónak mikor volt igaza, amikor kinevezték, vagy mikor kirúgták "valamiért". Így vár hálát talpnyaló gyülekezet.”
  • 30. Horthyszobor 2012. június 10. 09:57
    „Szenzációsan jó írás! Ezért öt kellett volna kinevezni főbírónak nem pedig kirúgni!!! Ravasz úr szerintem sokat tudna segíteni.”
  • 29. lukrecia 2012. június 10. 09:31
    „Abban az orszagban , ahol egy az ugyben artatlan embert eltudnak itelni 8 ember meggyilkolasaval , az egesz csaladjat hamis tanuzassal velejeig santit az igazsagszolgaltas. (kozben nem is o volt !!!!!) Ott mindharom az eljarasban resztvevo hatosagnal oriasi hibak vannak. Ott miket tesznek kis ugyekben ???????
    Csodalkozunk amikor a rendori vezetoket visznek el bilincsben, amikor fel jogasz tarsadalom rokona egymasnak????”
  • 28. tatár 2012. június 10. 08:48
    „Egyszerűen hatalomlogikai szempontból jól átvágták ezt a szögény bírót. Ravasz tevékenysége objektíve a fidesz szekerét tolta akkor, amikor elkezdte a közszereplést. Még azt se zárom ki, hogy biztathatták egy kicsit (nagyon). Ennek az is bizonyítéka, hogy a rebellis bíró a jobboldali orgánumok médiasztárja volt hetekig: Magyar Nemzés, Magyar Űrlap és persze a nagyon elfogulatlan közszolgálati Emtévé. Akkortájt zajlott az a médiakampány, amely a bírósági szervezetrendszer átalakítását és a bírói nyögdíjkorhatár drasztikus csökkentését volt hivatott népszerűsíteni. Ehhez jól jött egy érezhetően intelligens bíró ´alulról jövő´ panaszáradata, főleg úgy, hogy egy kis (jó sok) komcsizás is volt benne. A mór megtette kötelességét a mór mehet. ravaszt legyőzte a politika ravaszságban. A bírói kar fideszizálása már nélküle folyik tovább.”
  • 27. gondolom 2012. június 10. 08:20
    „maci53 a demokrácia amit nem ismertek és a Fidesz sem arról szól,hogy van véleményem és az "elmondhatom".Nem csalódtam Áderbe azt csinálta amit Orbán ki adott. Nem is tudom miben reménykedtem Ádert illetően azt hittem becsületes lesz és neki nem parancsol Orbán sajnálom,tévedtem.”
  • 26. StencilAtya 2012. június 09. 23:24
    „Ez a FIDESZ országa.

    Oszt jónapot.

    2/3 van.”
  • 25. deszkás 2012. június 09. 22:32
    „Látjátok? Ezért veszélyes az az ember aki tanult. Rózsika miért is tette amit tett? Elég ha alátudja irni a nevét és-szavazzon. Lessz itt még csendőrség-is.”
  • 24. macusnéni 2012. június 09. 22:23
    „Én már régen hallottam az ott dolgozótól,hogy a tetőn lévő feliratból a z i betűt le kell v enni.Akkor megkapjuk az igazságot. Ravasz birónak igaza van.Akkor miről is beszélnek,hogy független bírói kar? Na ne nevetesenek.”
  • 23. lukrecia 2012. június 09. 22:20
    „50 000 es meg mindig dolgozik !!!!????”
  • 22. roxper 2012. június 09. 22:00
    „Ez egy nagy viccccország, úgy látom fején találta a szöget és el kellett távolítani, ez egy újabb önigazolás volt a narik részéről!”
  • 21. igazságkereső 2012. június 09. 21:48
    „Nagyon-nagyon szerényen csak annyit kérdeznék, hogy a T. Bíróság a banki indexálási trükk okozta össznépi megvezetés miatt miért is nem merte alkalmazni a Ptk. 209.§.-a alapján a "devizaalapú"-nak elnevezett forinthitel szerződések semmisségének kimondását?! Pedig ezt már a közgazdászokon kívül adószakértő -Angyal József is - megírta és nagyon érzékletesen taglalja,hogy "Egyszerűen és véglegesen meg lehetne oldani a devizahitelesek helyzetét! ( http://pozitivnap.hu/gazdasag/egyszeruen-es-veglegesen-meg-lehetne-....) Szóval a T.Magyar Bíróság egyöntetű és végleges ítéletet is hozhatott volna.....”
  • 20. ISD_Avenger 2012. június 09. 20:41
    „lukrecia, továbbra sem vagy hiteles a csíkos ruhádban.
    Egyébként mért siránkozol?
    Kirúgtak egy bírót, ráadásul épp a drágalátos fideszed rúgta ki.
    Semmi se jó neked. :-D”
  • 19. lukrecia 2012. június 09. 20:32
    „Ennek a ravasz embernek 100 % ig igaza volt. !!!! Annyiban tevedett , hogy az elso fok is gleich”
  • 18. csonakos 2012. június 09. 20:11
    „"2,Amióta a Világ-Világ,ha valaki nem úgy húzza a zenekarban ahogy a karmester dirigál,akkor seggbe rugják"

    Ez akkor is igaz ha a karmester össze-vissza hadonászik?”
  • 17. lukrecia 2012. június 09. 19:46
    „"A szokásos kinek a kije elv érvényesül.""valamilyen politikai vagy egyéb érdek játszhatott közre az itelet meghozatalánál.
    Az igazsagszolgaltatas mint mar regen tudtam csak egy gazsag szolgaltatas. A "rokonok" bagazsa. Egy olyan sajatsagos elv ervenyesul , hogy reszrehajlo , szubjektiv iteletek garmadaja szuletik. A ferto melysegere ez a biro is jol ravilagitott, de ekes peldaja a "Keiser ugy " is. Regota kiemelt temam nekem is a jogasztarsadalom melysege, a birosagi iteletek. Amikor ott dolgozotol lehet hallani hogy "gestaponak " nevezi sajat munkahelyet , mit is gondolhatunk?????
    Egyebkent az elsofoku iteletekkel szemben is boven lehet kifogast talalni.”
  • 16. papipa 2012. június 09. 19:32
    „Aműgy útálom a bírókat, de ezzel a taggal egyetértek.”
  • 15. maci53 2012. június 09. 19:31
    „1,Hamarosan-mint minden kirugott politikus,TV-és stb-mejelenik jópénzért megjelenik az ATV-én,húzós és a Nacsasszony karjaiban törli könnyeit.
    2,Amióta a Világ-Világ,ha valaki nem úgy húzza a zenekarban ahogy a karmester dirigál,akkor seggbe rugják.Ez így működik Gyurcsányéknál,bajnaiéknál de még az USA-ban is.”
34 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyulay Endre: bocsánatot kérni jöttem 25 év hibáiért

Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi megyés püspök a szombat délelőtt ünnepelte püspökké szentelésének 25. jubileumát a dómban. Tovább olvasom