Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Ahol iskola van, ott gyerek is lesz

A nép művelését tartotta elsődlegesnek az első világháború után Klebelsberg Kunó kultuszminiszter. Az elszigetelt országban rengeteg pénzt tudott előteremteni a közművelődésre. Hetvenöt éve Szegeden ünnepelték a népiskolai program lezárását.
A rókusi iskola avatóján: Horthy Miklós kormányzó, Klebelsberg Kunó és Szabó János, az iskola igazgatója. Fotó: Török József gyűjteményéből
A lakosságnak még fele sem tudott írni és olvasni százötven évvel ezelőtt. Az első általános oktatási reformot és a tankötelezettséget báró Eötvös József vezette be 1868-ban. A századfordulón különösen sok népiskola épült, a trianoni döntéssel azonban jó néhány a határokon kívül rekedt. Noha kötelező volt, a gyerekeknek – főként a tanyás alföldi területeken – tíz-tizenöt kilométert kellett megtenniük. Télen a hóban cipő híján, nyáron a munkák miatt nem jutottak el az iskolapadig.

Pénz is jutott a tervekre

– Gróf Klebelsberg Kunó, a Bethlen-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, látva a nagymértékű lemaradást, megértette: az ország elszigeteltségéből az egyetlen kiutat a néptömegek művelése jelentheti. Ehhez 1922-től átfogó oktatási csomagot dolgozott ki: megreformálta a tantervet, megfogalmazta a társadalmi elvárásokat és mindehhez megteremtette a feltételeket – mondja T. Molnár Gizella, a szegedi tanárképző főiskola docense, a közművelődés tanszék vezetője.

Az első világháború után 1926 körül konszolidálódott annyira a pénzügyi-gazdasági helyzet, hogy állami költségen elindulhatott az iskolaépítés. Mivel a hadügyre eleve nem költhetett a kormány, olyan addig háttérbe szorított tervek kaphattak teret, mint az oktatás és a tudomány. Klebelsberg Kunó öt kilométer sugarú köröket rajzoltatott az Alföld térképén. A körök középpontjába helyeztette a népiskolákat.
– Klebelsberg közelebb vitte az intézményeket, hogy bejárhassanak a gyerekek. A folyamat a mai központosítással tehát éppen ellenkezőleg zajlott – hangsúlyozta gróf Klebelsberg Éva történész, a kultuszminiszter unokahúga.

A tanító intézmény

Megépült ötezer „népiskolai objektum", vagyis tanterem, tornaterem, tanítói lakás, könyvtár, kultúrház. Csongrád megyében megközelítőleg negyven intézmény készült el kivételes gyorsasággal – négy év alatt. Létrejött Ásotthalom, Mórahalom, Szatymaz, Röszke, Deszk, Mindszent és az összes falu iskolája. Klebelsberg álma megvalósult, a népiskola nemcsak a gyerekeket tanította, hanem egész környezetének kulturális központjává vált. Még rádiót is szereltetett fel a minisztérium. A tanító pedig valóságos intézmény lett: levelet segített fogalmazni, eljárt a tanyaiak nevében.

Egységben a szellemi erő

Az oktatási rendszer egységes egészként fejlődött. Azokban az esztendőkben létrejött a pécsi egyetem, a szegedi egyetem épületegyüttese, befejezték a debreceni felsőoktatási intézményt. Szegedre került a főiskolai tanárképzés, a csillagvizsgáló, és olyan tudományos kutatóhelyek létesültek, mint a gabonakutató és a tihanyi biológiai kutató. Óvodák és sportpályák épültek, megnyílt a szegedi SZUE, a margitszigeti sportuszoda.

1930 októberében zárult le a népiskola-építési akció, és ezt Klebelsberg Kunó többnapos eseménysorozattal ünnepelte Szegeden. Nem véletlenül itt, hiszen a szegedi rókusi iskola épült ötezredikként. Klebelsberg a város országgyűlési képviselőjeként indult politikai pályáján és kitűnő kapcsolatokat ápolt Somogyi Szilveszter polgármesterrel.


Alapos alapok

A klebelsbergi népiskolai program hetvenöt éves iskolái ma a városházán emléküléssel, a Rókusi általános iskolában kiállítással és emlékkötettel ünnepelnek. Kókai Gyula, a rókusi iskola igazgatója, Balogh Imre, a deszki Zoltánfy István-iskola vezetője és Márkiné Bóka Zita, a mórahalmi Móra Ferenc-iskola tanára elmondta, a hajdani régi épületeket átalakították, kibővítették és többjüket már más feladatokra használják. A klebelsbergi elgondolás azonban a mostani iskolák falai között is élő hagyomány; az oktatás és a nevelés szerves egységet alkot és diákjaikat használható alapműveltséggel bocsátják útjukra. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Október végére új cége lehet a városnak

A szegedi önkormányzat saját cégén keresztül többségi tulajdont szerezhet a megyei… Tovább olvasom