Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Akinek vér helyett bor csorog az ereiben

A Hajós-Bajai Borvidék az Év Pincészete-díjjal kitüntetett borászatának tulajdonosa, Koch Csaba ezer szállal kötődik Szegedhez. Biológus hallgatóként itt kezdte felsőfokú tanulmányait, visszatérő vendége a borfesztiválnak, legutóbb a legszebb vörösbor címet gyűjtötte be a Tisza-parti városban.
Ha az alig 1400 lélekszámú, Bács megye déli felén megbúvó Borotát megtaláljuk a GPS-szel , akkor már nem lehet nehéz dolgunk, hogy a Hajós-Bajai borvidékhez tartozó, közel 40 hektáros összefüggő szőlőterülettel körülölelt Koch Borászathoz jussunk. Egyébként is nagy itt a nyüzsgés, hiszen - összesen 110 hektáron - évente 800 ezer palack minőségi bort termelnek, mostanában pedig még a szokásosnál is nagyobb a felhajtás, mióta alig néhány hete átvehették az Év Pincészete-díjat, amellyel a magyar borászatban utat mutató, legalább 50 hektáros birtokon gazdálkodó borászokat jutalmazzák.

Akinek vér helyett bor csorog az ereiben - GALÉRIA

Az Alföldi borász Villányba megy

A borotai borászaton kívül Koch Csaba a Villányi borvidék szívében, Nagyharsányban is termel szőlőt 10 hektáron és magas minőségű bort is készít, Vin-Art Borászat néven. A pincészethez tartozó kiváló fekvésű szőlőültetvények a Villanyi borvidék egyik legjobb termőhelyén, a diósviszlói Imrevölgyben találhatóak. – A Villányi boraim 2010-ben kerültek piacra és azóta számos díjat besöpörtek, többek között mindjárt 2010-ben Villány város vörösbora címet is. 2012-ben a Cannes-ban rendezett világbajnokságon a villányi rozém az egész borrégióból egyedüliként érdemelt ki ezüstérmet. 

 
A borotai díjátadón a szakma mintegy 300 képviselője előtt Trócsányi László igazságügy-miniszter is méltatta Koch Csabát, aki impozáns borsorral kínálta vendégeit, amihez Kovács Lázár mesterszakács készített illő ételeket, de persze bajai halászlét és a sváb ételkülönlegességeket is felszolgáltak.

Azóta borbarátok és újságírók adják egymásnak a kilincset, hogy megtudakolják: vajon mi lehet a kitűnő, számos elismeréssel elhalmozott homoki Koch-borok titka? - A borfogyasztók ízlése egyre inkább a könnyebb, gyümölcsös fehérborok és rosék irányába fordult, amibe az Alföldi táj adottságai verhetetlenek. Ma már sokan elismerik, hogy nem feltétlenül kell domboldal a jó szőlőhöz. A három legfontosabb összetevő: a napfény, a megfelelő tápanyag és a víz. Ezekből pedig van nálunk bőven. A sík területen az esővíz a talajban marad, ráadásul nagyon magas a humusz tartalma, amiben a tőke kiválóan érzi magát. Csakhogy itt 40-50 éve nem engedtek volna szőlőt ültetni, mert kellett a föld a gabonának, ezért nem volt olyan hagyománya a szőlőtermesztésnek, mint a lankás vidékeken - magyarázza olyan lelkesedéssel és vehemenciával Koch Csaba, mintha először hallaná a kérdést.


Azt sem rejti véka alá, hogy akad azért egy komolyabb hátránya is az Alföldi klímának: a szőlő hajtásai nem bírják a mínusz 20 foknál hidegebbet, az egész tőke kipusztulhat a fagytól. Ez pedig sok bortermelőt elriaszt. 1985-87 között egész szőlőtáblák vesztek oda a nagy hideg miatt. Az ezredfordulóig aztán nem volt jelentős fagykár, a következő négy évben viszont háromszor is. Csaba is pórul járt, mégsem adta fel. Persze, akinek az ereiben vér helyett bor csorog.

A családban ugyanis évszázadokra visszamenően nagy hagyománya van a borászatnak. A tíz generációval korábbi őse, Koch József - kereskedéssel, valamint szőlő- és bortermeléssel foglalkozott - volt az egyik alapítója 1748-ban Császártöltésnek. A most 45 éves borász az első szőlőültetvényét 1991-ben kapta a nagyapjától. A kezdeti néhány szőlősorhoz minden évben további területeket vásárolt, manapság az egyik legnagyobb hazai szőlőbirtokkal rendelkezik.

Akinek vér helyett bor csorog az ereiben - GALÉRIA

Pézsmatulok Grönlandról

Bár Csabának a két borászat miatt kevés szabadideje marad, azért akad olyan hobbi, amire nem sajnálja az időt, ez pedig a vadászat. Kirgizisztánban kőszáli kecskét, Grönlandon pézsmatulkot lőtt - az elejtett trófeák a borotai panzió társalgójának falát díszitik - , idén pedig Tadzsikisztánba készül, 4000 méteres magasság fölé, mínusz 35 fokba. - Kisgyerekként állatorvos akartam lenni, volt baglyom és egerészölyvem is otthon. Valószínű ez a szenvedélyem teljesedett ki a vadászatban. A kihívás vonz benne, ha fizikai megterheléssel jár a zsákmány elejtése és a vadnak is adunk némi esélyt. A kirgizisztáni kaland előtt rengeteget edzettem, de még így is 10 kilogrammot fogytam.

 
A borász szakmát nemcsak a gyakorlatban sajátította el, a felsőfokú tanulmányaival is erre fókuszált. A szegedi József Attila Tudományegyetemen kezdett biológus hallgatóként, majd Hódmezővásárhelyen szerzett agrármérnöki diplomát, később pedig szőlész-borász szakmérnökként diplomázott Kecskeméten.

A Hajósi hegyközség és a Hajós-Bajai Borvidék elnökeként és a Magyar Bor Akadémia tagjaként vallja: a magyar borászok nem egymás konkurenciái, hanem a külfödről behozott borokkal versenyeznek. - A magyar borászatnak kell annyira jónak lennie, hogy Magyarországra senki ne tudjon bort hozni. Sőt, ha marad többletünk, akkor azért kapva kapjon a külföld. Rövidlátó az, aki konkurenciát lát a szomszéd borvidék borászában, csak kivéreztetjük magunkat, ha egymással rivalizálunk. Ennél sokkal fontosabb, hogy összefogjunk és a régiók együtt demonstrálják a magyar bor erejét - árulja el a magyar borrol megfogalmazott hitvallását.

Akinek vér helyett bor csorog az ereiben - GALÉRIA

A minőségi borok készítése mellett a borturisztikára is komoly figyelmet fordít. Néhány éve panziót épített a birtokán, amelynek különlegessége a borvidék uralkodó szőlőfajtáiról elnevezett és azokhoz színvilágban is igazodó szobák. Az elsősorban Szegedről, Kecskemétről és Bajáról érkező vendégeket így el is tudják szállásolni a borkóstolók, borvacsorák után. A régi tanyaépület felújításával kádármúzeumot és korhű lakást alakítottak ki, ezzel is demonstrálva a hagyományok tiszteletét. Magunk is láttuk: az egyik fogason ott lóg a 92 éves nagymamájának az esküvői ruhája.

Sokszor megfordul Szegeden, számos barátja él a városban, visszatérő vendége a borfesztiválnak is. Nemcsak a borász szereti Szegedet, de a szegedi borértő közönség is a borait. Az idei jubileumi, XX. Szegedi Borfesztiválon, májusban a legszebb vörösbor díjat érdemelte ki a 2011-es Hajós-Bajai Cabernet Sauvignon-nal. A városhoz fűződő erős kötődése volt az oka annak is, hogy nemrégiben termelői borkimérést nyitott a Szőregi úton.

Akinek vér helyett bor csorog az ereiben - GALÉRIA

Még nem tudni ki viszi majd tovább a hagyományokat a családban, mindenesetre jelentkező több is akadhat, lévén Csabának két leány és két fiúgyermeke is van. - A legkisebb, másfél éves kisfiam még nem tud beszélni, de a 4 éves Csanád már most azt hajtogatja, hogy borász lesz és vadász. A kisebbik, 18 éves lányom még kecsegtet azzal, hogy borász lesz, annak ellenére, hogy látom rajta, nem a szőlő körül járnak a gondolatai, inkább a marketing és a kereskedelem érdekli. De van már akkora a borászatunk és a borturizmusunk, hogy nyugodtan tervezheti nálunk a jövőjét. A nagyobbik lányomat is érdekelte a szakma, de ő más irányba indult el: Szegeden tanul fogorvosnak.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lezárult a 30 milliárdos tömegközlekedési nagyprojekt Szegeden - galéria

A következő uniós költségvetési ciklusban többek között déli hidat, fedett uszodát, buszpályaudvart, ipari parkot épít a város - mondta Botka László. Tovább olvasom