Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Áll a Tisza, szigetek alakultak ki a Marosban - galériával

Szeged - Minimális a Tisza vízszintje: a nagy szárazság miatt Szegednél egy hónapja 60–70 centi. Szinte áll a víz. Apátfalvánál a Marosból szigetek tűntek elő. A Tisza legalacsonyabb vízállása Szegednél mínusz 250, a legmagasabb 1009 centi volt eddig.
Egy hónapja rendkívül alacsony a Tisza vízszintje. A többéves csapadékátlagnak csak a 15–20 százaléka esett az elmúlt hetekben. Csongrádnál mínusz 155–170 centiméter körül ingadozik a vízállás, ritkán ennyire száraz a Körös-torok. Mindszentnél mínusz 40–45, Szegednél 60–70 centimétert mérnek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ennyi víz van a meder alján, hiszen a vízmérce nullája egyezményes jelzés, vagyis nem a legmélyebb pontot jelöli. Algyőnél szárazon áll az M43-as Móra Ferenc hídjának pillére, a szegedi belvárosi részen messze bent, a Tisza „kisvízi" medrének kőtöltésén állnak a horgászok, a rondella pedig a víz felől is körbesétálható. Ez a folyó megengedett minimális vízszintje, hiszen az élővilág és a kereskedelmi hajózás érdekében a szerbiai területen működő törökbecsei vízlépcső elzárásával mesterségesen visszaduzzasztják a vizet. Ettől a Tisza alig mozog, szinte áll.

– Az 1976-ban átadott törökbecsei duzzasztó nélkül másfél méterrel lenne alacsonyabb a vízállás a jelenleginél – tudtuk meg Kozák Pétertől, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) vezetőjétől. A közlekedést nem veszélyezteti az aszály; a hajók útvonalán jelenleg is 5–7 méter mély a Tisza Szegednél. A kompkikötőket át kellett helyezni, de ezt az üzemeltetők megszokták. A törökbecsei vízlépcső előtti időszak szegedi kisvízrekordját 1946. október 10-én rögzítették: mínusz 250 centi volt. (Ehhez képest 1259 centivel magasabban tetőzött az eddigi rekord árhullám: 1009 centivel, 2006 áprilisában.) Szegeden a legalacsonyabb szintnél is 3–4 méteres vízmélységet mértek. A Törökbecse utáni legkisebb vizet 1977. október 10-én produkálta a folyó 21 centivel. Az eddigi legkisebb vízhozamot 1990. szeptember 4-én jegyezték fel a Maros-torkolat alatt: 73 köbméter csordogált másodpercenként. Még ez is nagyon sok víznek számít, hiszen ahhoz, hogy száraz lábbal át lehessen kelni rajta egyik partról a másikra, tízszer szélesebbnek kellene lennie a meder aljának a mostaninál.

Alig van víz a Tiszában és a Marosban is. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

– A halak hozzászoktak a szélsőségesen ingadozó vízjáráshoz. Kisvízkor az jelent veszélyt az élőhelyükre, hogy az intenzív hajó- és motorcsónak-forgalom fenékig felkavarja a vizet, ettől az zavarossá válik, nagyobb a hullámverés – tájékoztatott Láda Gáspár, a Horgászegyesületek Csongrád Megyei Szövetségének ügyvezető elnöke. Kisvíznél csökken az állatok élettere, kevesebb a táplálék, a búvóhely, ezért elvándorlás kezdődik. Az érzékenyebb, áramlást kedvelő fajok, mint a márna, kecsege, balin, délebbre húzódnak, hogy magasabb vízálláskor visszatérjenek. A tavalyi bőséges szaporulatból van jelenleg tartaléka az állománynak, főként csuka és ponty.

Szegeden a következő egy hétben nem várható eső – a szegedi meteorológiai állomás előrejelzése szerint. A Tisza és a Maros vízgyűjtő területein záporok előfordulhatnak, de tartós, nagy mennyiségű eső nem lesz.

Alig van víz a Tiszában és a Marosban is. Fotó: Karnok Csaba (galéria)

Megfeneklik a csónak

A Maroson is látványos az alacsony vízállás; Makónál mínusz 86–92 centimétert mutat a mérce, ez negyven centivel marad el az eddigi legalacsonyabb vízszinttől. Apátfalva közelében már a meder háromnegyedéig be lehet sétálni, a vízből száraz foltok, szigetek bukkantak elő. Néhol az evezős csónak is megfeneklik. A legkisebb vízhozam 1946. október 4-én volt, 23 köbméter folydogált másodpercenként, akkor Makó fölött nyilván több helyen át lehetett sétálni.

Olvasóink írták

  • 14. Morpheus_RexXx 2011. október 17. 15:11
    „Áll a tisza, áll, az ember elméláz, néha cammog, néha mogorva... meg, megállva... néha meg szalad serényen, s legény legyen a partján az ember, mint nyereg nélkül a lovon, kapaszkodva a sörényben... néha cserzik, néha habzik, mint embereknek szája ha a Tisza apszik... :P

    Magyarországon a duzzasztó gátak károsak... hiszen nem is nagyon vannak... már mint a folyóinkon.
    De most legalább láthatja mindenki, mennyi betonhulladék van a parton és miért nem ajánlott ott fürdőzni.
    Talán ideje lenne szépen kiépíteni a tisza (főként) belvárosi szakaszát. Szabályozott vízmennyiséggel a keskenyebb folyó még hasznosabb is. Más városokhoz képest is mennyire le van maradva ebben is hun városaink...”
  • 13. papagaly 2011. október 17. 07:56
    „Magyarországon a duzzasztóművek károsak, Ausztriában a Dunán több is van, ott hasznosak. Most meg a törökbecsei duzzasztónak köszönhetjük, hogy van víz a Tiszánkban.
    Változtatni kellene a vízi energia megítélésével, mekkora anyagi bukás volt a visegrádi bontás? Mégis meg lett a duzzasztó, nélkülünk. Ezt ki nevezi sikernek?”
  • 12. papsajt 2011. október 16. 13:26
    „nem-e most kellene a rakpartnál lévő gazos hordalékot eltakarítani?”
  • 11. online 2011. október 15. 17:05
    „10. A fotózott alak nem zavaró, rész a képnek. A címben marosi homoksziget van, Hol látható képen? Szigetre az jellemző hogy körbeveszi a víz. Miért nincs ilyen kép, legalább valamelyik nézőpontból? A vízmérce rosszul van fényképezve, nem látszik a szám. A többi stimmel.”
  • 10. velemenynyilvanito 2011. október 15. 16:30
    „szoval mar azt hiszem ez a szep szal legeny aki fotozik sosem azt fotozza amit kellene.
    itt a tema a tisza vizallasa helyette most nem seggeket lattunk( mint ugy emlekszem a sandorfalvi motoros napon) hanem 9 hozzaszolohoz kotve ki az a csinos holgy????”
  • 9. 80sFan 2011. október 15. 14:22
    „Inkább az a kérdés, hogy ki az a csinos hölgy a 16 -> 19-es képeken?”
  • 8. velemenynyilvanito 2011. október 15. 14:20
    „en ugy emlekszem a gyerekent mar lattam ilyen nagyon nagyon regen volt.
    na mivel most ilyen alacsony a vizallas.
    ki lehetne takaritani a sok szemettol.
    mert tavaszal jon majd az ar es majd csak tobb lesz benne.”
  • 7. tótottó 2011. október 15. 12:34
    „a cikkíró feltalálta a lyukat a sajton. Hagyjuk már ezt a klímaváltozást! 25 éve gyerekkoromban akkora szigetek voltak a Maroson,hogy fociztunk rajta, de minek is írkálok, majd a moderátor úgyis kitörli, mert kell a kiegyensúlyozott média.”
  • 6. dodoni 2011. október 15. 10:40
    „Nagyon "tetszett", amikor az elmúlt hetekben, egy-egy hidegfront érkezése előtt, a Délmagyar is szinte pánikhangulatot gerjesztett a várható lehülés és csapadék miatt. Holott minden egyes alkalommal már előre lehetett tudni, hogy az utóbbiból nem lesz semmi.”
  • 5. Pimpa42 2011. október 15. 10:20
    „1. Egyolvasó 2011.10.15. 07:30

    Tudtommal az erdőtörvény saját célra (saját szükségletre) engedi illetve előríja a tűrését:
    elhalt fekvő fa és gally gyűjtése; a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése; a gomba, a vadgyümölcs, moha, virág, illetőleg a gyógynövény gyűjtése.
    Meg még egyéb tevékenységeket is.”
  • 4. emigrans 2011. október 15. 09:47
    „Es ilyenkor nem vagyok otthon,hogy keszitsek jo kepeket :(”
  • 3. zso1986 2011. október 15. 08:38
    „lassan le lehet bontani a hidakat is :D”
  • 2. balihoho 2011. október 15. 08:05
    „A klíma változása, előhozza az egyre szélsőségesebb jelenségeket. milyen víz helyzet volt egy évvel ezelőtt?”
  • 1. Egyolvasó 2011. október 15. 07:30
    „Azt a sok fát ami ott található ellehet hordani ingyen, vagy fizetni kell érte valakinek?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ne könnyítsük meg a betörők dolgát!

Legtöbben csak azután gondolkodnak el lakásuk védelmén, amikor már megtörtént a baj. Pedig néhány ezer forintos kiadással is tehetünk otthonunk védelméért. Tovább olvasom