Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 4°C Még több cikk.

Az optimális közelítése

Szeged - A „szép matematika" számomra azt jelenti, mikor a gyakorlati problémára készítünk egy modellt, amelynek megoldása kristálytiszta matematikán alapul, s eredményét alkalmazzuk a gyakorlatban - jelenti ki Galambos Gábor.
Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Informatika Alkalmazásai Tanszékét vezető egyetemi tanár ilyen élményre példaként említi, amikor friss diplomásként a tervező vállalatnál az orosházi húsüzem térbeli szerkezetének méretezését kellett megoldania Cross-módszerrel.

Az optimalizálás mint matematikai feladvány irányába lökte Galambos Gábort az orosházi síküveggyárban a kétdimenziós táblák szabászati problémája. A 70-es évek második felében úgy jutott el a megoldáshoz, hogy kiindulópontnak a rudak egydimenziós modell alapján elvégezhető szabását tekintette. E matematikai módszert nevezik ládapakolási modellnek.

- Ha az a feladat, hogy rudakat szabjak kisebb darabokra úgy, hogy a lehető legkisebb legyen a selejt, akkor ezt úgy is meg tudom oldani, hogy egyrészt vannak olyan méretű ládáim, amekkora a rúd; másrészt vannak kisméretű tárgyaim, amelyeket csak egymás tetejére rakhatok a ládában. A cél az, hogy a tárgyak elrendezéséhez a lehető legkevesebb ládát használjam, miközben nem rakodhatok púposra - ismertette a matematikával foglalkozók körében ismert feladványt Galambos professzor. - E problémáról kiderült: ha mindenáron arra törekszem, hogy optimális megoldást adjak minden egyes problémára, és sok tárgyam van, akkor nagyon sok időre lenne szükség. Ezért közelítő algoritmusokat használnak a matematikusok. Ám ezzel megváltoznak a prioritások.

Galambos Gábor professzor ládapakolási  algoritmusokkal foglalkozik.  Fotó: Frank Yvette
Könyvfejezet születik. Galambos Gábor az elmúlt 15 évben ládapakolási
algoritmusokkal foglalkozik - tapasztalatait összegzi. Fotó: Frank Yvette

Egzakt algoritmusnál a feltételek között az idő nem számít, mert az optimumot akarjuk megkapni. A közelítő algoritmusnál viszont számít az idő - még akkor is, ha az eredmény távolabb esik az optimumtól. Ha e „gyors algoritmust" akarják gyártási folyamatba illeszteni, akkor meg kell határozni azt is, hogy a megoldás milyen messze van az optimumtól. Ezért vizsgálják a matematikusok, hogy a különböző algoritmusok a legrosszabb esetben milyen távol lehetnek az optimális megoldástól. Így aztán az az algoritmus a legjobb, amelyik a legrosszabb esetben is még viszonylag közeli megoldást ad az optimumhoz.

Kapacitások: járathoz buszt és sofőr

Az ütemezési algoritmus kicsit más, de a ládapakolási feladvány rokonproblémája. A Tisza Volán Zrt. számára dolgoztunk ki a pillanatnyilag létezőnél jobb megoldást arra, hogy ha a cég megkapja a várostól a menetrendet, akkor az abban szereplő járatokhoz miként lehet hozzárendelni a járműveket és sofőröket - gazdaságilag a legoptimálisabban. Az ilyen típusú K+F megbízatásokat Krész Miklós, az Informatika Alkalmazásai Tanszék főiskolai docense irányítja.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszavadítják a tájat

Szeged - Háromdimenziós modell, ez a vége a tájrekonstrukciónak. A régészeti geológiai kutatások… Tovább olvasom