Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Békéscsabáról támogatták a szegedi kortárs táncost

Szeged - Lengyel Katalin szegedi táncművész egyedüli magyarként vett részt a világ egyik legrangosabb tánc- és mozgásművészeti fesztiválján, a bécsi Impulstanz!-on. Katalin most Írországba készül, élményeiről, terveiről és a tánctámogatásról beszélgettünk. Interjú.
- Legutóbb a DanceWEB Europe Scholarship Programme bécsi kurzusa előtt beszélgettünk, amit azóta elvégzett. A részvételnek köszönhetően milyen szakmai és személyes élményekkel gazdagodott?
- A bécsi szakmai rendezvény igazából egy fesztivál volt, aminek az a neve, hogy Impulstanz! A programsorozat négy hétig tartott, és sok-sok kurzust foglalt magába. A DanceWEB Europe Scholarship Programme ösztöndíja erre a fesztiválra szólt. Az ösztöndíjtól függetlenül a fesztiválon számtalan kurzust rendeztek, ez csak egy ráadás, vagyis inkább egyfajta támogatás, hogy néhány kiválasztott táncos biztosan részt tudjon venni a fesztiválon.

- A kurzus összköltsége 5500 euró volt, aminek kétharmadát az ösztöndíj fedezte, ám a fennmaradó egyharmadát, azaz körülbelül 1850 eurót Magyarországnak, a szakminisztériumnak vagy Szeged városának, illetve cégeknek, egyesületeknek kellett volna biztosítania. Megkapta végül a szükséges támogatásokat?
- Sajnos azt tapasztaltam, hogy manapság rettentő nehéz pénzbeli támogatást kapni Magyarországon. Van néhány cég, amely áldoz erre, de főleg inkább a sportba fektetnek, a sportolókat patronálják. Édesapámnak köszönhetően - aki idejét és energiáját áldozva próbált nekem szponzort szerezni - végül a békéscsabai iparkamara támogatott 1000 euróval. A fennmaradó összeget pedig a bécsi fesztivál szervezői pótolták ki különböző pénzalapokból, ezzel biztosítva a részvételemet.

Lengyel Katalin nemsokára Írországba utazik.
Lengyel Katalin nemsokára Írországba utazik.

- Ha csak egyetlen nevet említhet, akitől a legtöbb szakmai tapasztalatot, segítséget kapta a bécsi kurzus során, ki lenne az, és miért?
- Nehéz egyetlen nevet, egyetlen oktatót kiemelnem azok közül a fantasztikus emberek közül, akik nagy hatással voltak rám. Szakmailag és emberileg is nagyszerű személyiségek vettek körül, mind a táncosok és koreográfusokat, mind a szervezőket tekintve. A fesztivál hangulata, a többi ösztöndíjas lelkesedése teljesen magával ragadott. Talán nem is maguk a kurzusok voltak a legmeghatározóbbak - amelyeken persze nagyon sokat tanultam -, hanem inkább a másik hatvanöt ösztöndíjat nyert táncos szerte a világból: Izlandról, a Zöld-foki Szigetekről, Tajvanról, Dél-Afrikából - hogy csak a legextrémebbeket említsem. A Bécsben töltött öt hét alatt együtt laktunk, táncoltunk, buliztunk. Ennek az intenzív együttlétnek köszönhetően nagyon sok baráti, szakmai kapcsolat jött létre, és annyira komolyak, hogy - az egyéb kisebb szerveződéseken kívül - az egész csoporttal egy művészi alakulatot hoztunk létre. Tervezzük, hogy a nem is távoli jövőben újra együtt dolgozunk: a legközelebbi cél egy mexikói táncfesztivál, ahova tavasszal együtt szeretnénk elutazni. Mind a hatvanhatan.

- Tervezte, hogy a nyár végén tánckurzusokat szervez Szegeden, aminek célja, hogy minél többen megismerkedhessenek a kortárs tánccal. Hol tart ez a projekt és milyen érdeklődésre számít?
- Sajnos a szegedi tánckurzus idén nem jön létre. Ennek több oka is van: egyrészt, nem könnyű olyan helyet találni, ahová tánckurzust lehet szervezni - sem időben, sem pénzben. A belső terek bérlése nagyon drága, illetve a legtöbb már foglalt egyéb kurzusok számára. A másik ok: a táncostársam, akivel a linzi egyetemen tanultunk, lesérült. Közösen szerettük volna a kurzust tető alá hozni - ám ami késik, nem múlik...

- Tervek, álmok, rémálmok?
- Most sem leszek sokáig Szegeden: nemsokára Írországba utazok, ahol egy tánctársulatba nyertem felvételt. Egy évet töltök ott. Kilenc emberrel osztozunk egy kiváló technikával felszerelt stúdión, amit egy régi templomban alakítottak ki. Itt közösen vagy külön hozhatunk létre táncelőadásokat, táncfilmeket és egyéb művészeti elképzeléseket valósíthatunk meg. Tehát ez egy táncos és koreografálási lehetőség is egyben. Addig is, folyamatosan dolgozok a szegedi Kikoa Társulattal a következő előadásunkon, amit majd a Reök palotában mutatunk be. És úgy néz ki, hogy az egyéni szegedi bemutatkozáson sem várat magára sokáig: a jövő évi Thealterre már szervezés alatt van a diplomadarabom bemutatója.

Olvasóink írták

  • 1. Távoli Csodálóid 2008. szeptember 18. 13:28
    „Egy igazi TÜNDÉR!
    Imádunk!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A cukordinnye és az eper ilyenkor már luxusnak számít

Szeged - Barack és dinnye már csak elvétve kapható a szegedi Mars téri piacon, de nem is tolonganak… Tovább olvasom