Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Betegebbek a gyerekek a felnőtteknél

Szeged - A gyerekek kövérebbek és betegebbek, mint a felnőttek: 10 ezer hasonló korú közül 256 fiú és 224 férfi elhízott, 76 lány és 48 nő magas vérnyomású. Az ijesztő arányokon a hungarikumnak számító gyermek-egészségügyi ellátás önmagában képtelen változtatni – chipsadóval, mindennapi testneveléssel ösztönzött szemléletváltás kell.

– Csak ülnek a számítógép előtt, és esznek a gyerekek. A civilizációs betegségek, vagyis a mozgásszegény életmód, illetve a nem megfelelő, mert túlontúl édes, illetve sós, továbbá túl sok tésztát és kevés zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó étrend következményeként jelentkező elhízás, a magas vérnyomás és az ezzel járó összes egészségügyi probléma elérte a gyerekeket is. Egyre többször vizsgálunk túlsúlyos, illetve ortopédiai problémás, hátgerincferdüléses, lúdtalpas kisgyerekeket – összegez Tuksa Ágnes, aki kórházi főorvosi tapasztalattal hat éve dolgozik az egyik szegedi gyermek-háziorvosi praxisban.

Nem lehet elégszer elismételni a rostdús étkezés és a rendszeres sport előnyeit. Ez az orvosi rendelőkben, a médiumokban, iskolákban végzett egészségnevelés hosszú távon beérik, míg a chipsadó hatása kétséges. Pedig a KSH megyei adatai szerint a kiskorúak betegebbek, mint a felnőttek: 10 ezer hasonló korú közül kövér 256 fiú – 224 férfi, magas vérnyomású 76 lány – 48 nő. A fiatal anyukák legújabb generációja azonban tudatosabb, mint anyáik voltak – veti közbe a doktornő –, a csecsemőjüknek például nem adnak túl cukros teát, ellenben annál több zöldséget és gyümölcsöt – így jó úton indulnak el.

Rendszeresen és folyamatosan foglalkoznak a gyermek pácienssel az egészségügy 0–19 éveseknek kialakított rendszerében dolgozók. Az Európai Unióban egyedülálló, igazi hungarikum a Magyarországon működtetett, a csecsemők fejlődését nyomon követő és segítő védőnői hálózat, illetve a praxisonként 500–1200 kicsit gyógyító gyermek-háziorvosi rendszer. Ám e háló önmagában és jelen állapotában nehezen birkózik meg az összes, reá háruló feladattal.

Szemléletváltásra van szükség az egészségesebb élethez. Fotó: http://www.gyermekevek.hu/image/original/82178.jpg
Szemléletváltásra van szükség az egészségesebb élethez.
Fotó: http://www.gyermekevek.hu/image/original/82178.jpg

– A mindennapos testnevelés bevezetése is csak akkor hoz eredményt, ha az iskolákban és a településeken megteremtik a rendszeres sportolás feltételeit: jól felszerelt tornatermek, sportpályák, uszodák kellenek – jelenti ki Rósa Ágnes. A gyermekgyógyász szakfelügyelőtől megtudjuk, hogy kollégái munkaidejük 30–40 százalékában akut és fertőző betegségekkel, további egyharmad időben krónikus – például légzőszervi és allergiás – problémákkal, míg a maradék időben az életmóddal kapcsolatos gondok megoldásával foglalkoznak.

Kistérségi rendelők?

Gyermekgyógyász-szakvizsga, 5 év kórházi és klinikai gyakorlat után kerülhet háziorvosi praxisba a kicsik gyógyítását hivatásul választó doktor. E nehéz pályán egyre kevesebb fiatal indul el: 57 év a házi gyermekorvosok átlagéletkora. Másik problémára utal, hogy a gyerekeknek csak 70 százalékát látja el a kiskorúak betegségeire specializálódott szakorvos. A kistelepüléseken ugyanis csak vegyes, vagyis felnőtteket és gyerekeket együtt gyógyító háziorvosi praxisok működnek. A helyzeten változtatni úgy lehetne, ha a jelenlegi havi 800 ezer forint praxispénzt legalább 1,5 millió forintra emelnék, de a doktor és az asszisztense így is csak a közalkalmazotti bérnek megfelelő fizetéshez jutna – számol Rósa Ágnes. A gyermekgyógyász-szakfelügyelő szerint a Semmelweis-tervben felvetett ötlet, a kistérségi gyermekellátó praxisok megvalósításához is elsősorban orvos kell, de feltétlenül szükség van megfelelő képzettségű szakemberre, többek között dietetikusra,gyógytornászra,ápolóra is.

Termékadó

Az egészségtelen élelmiszerekre szeptember 1-jétől kivetendő termékadó mértéke a cukros és kevés gyümölcstartalmú üdítőitalok esetében 5, a koffeines energiaitaloknál 250 forint literenként; az előrecsomagolt cukrozott süteményeknél 100, a sós snackeknél és ételízesítőknél 200 forint kilogrammonként. Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie.

Olvasóink írták

29 hozzászólás
12
  • 29. fili-busz 2011. július 15. 17:28
    „Ha valaki akar valamit(pl. sportolni) mindig talál megoldást, ha nem akar valamit(mert rohadtul lusta), mindig talál kifogást.
    Na ebből az utóbbiból lehet itt fellelni számtalant!
    Hahóóóóóóó, vége a gulyás cocializmusnak,,,már 20 éve.
    Ébresztő!”
  • 28. macs 2011. július 15. 11:02
    „Na, megint egy olyan téma, ami kapcsán a problémákért valakit/valamit lehet hibáztatni. Várinak és Lepkehálónak igaza van, generációk hosszú sora nőtt úgy fel, hogy nem volt otthon az édesanyja és délben nem várta otthon frissen főzött ebéd. A iskolai menza akkor sem volt Gundel szinvonalú, de éhesek voltunk, megettük, mert nem nassoltunk.
    Most mindenki szidja a chipseket, meg a gyorséttermeket, pedig ha a politikusok tényleg aggódnának a gyerekek egészségéért, akkor a gyermekintézmények menzáira fordítanának nagyobb figyelmet.
    Én abban sem hiszek, hogy a napi tesi óra majd megoldja a problémákat. Félek, hogy jó magyar szokás szerint, megint átesünk a ló túlsó oldalára. Nagyon rossz tapasztalataim vannak a buci, suta gyerekek vonatkozásában. Nem igazán segítenek nekik, hogy sikerélményhez jussanak, inkább csak a kudarcok sorozata éri őket, ami csak elveszi kedvűket a mozgástól. A túlsúlyos gyereket amúgy is csak óvatosan, és fokozatosan lehet terhelni. A plusz súly miatt komoly igénybevétele van a izületeiknek, gerincüknek, szívüknek, tüdejüknek, erre durván ráterhelni, hát nem egészséges.
    Néztem a szépségverseny képeit, azt sugalják, csak az a szép, aki olyan mint ezek a lányok. DE, könyörgöm, mi van azokkal, akik genetikailag nem ilyen alkatúak, bennük csak a kisebbségi érzést erősítik, ez se normális.”
  • 27. vári 2011. július 15. 10:51
    „zsóka

    Egyetértek. Tesiórán megutáltatják a gyerekekkel a mozgást.Tényleg olyan fontos, hogy ki mekkorát ugrik távolra?
    Inkább játékos feladatok kellenének, hogy kialakuljon bennük az igény a mozgásra. Persze kellene minősíteni, de elég volna az aktivitást osztályozni.”
  • 26. niemand 2011. július 15. 10:49
    „Minden napos testnevelés? Az tartja, akinek így lesz ki az óraszáma, tapasztalat. Terembe bejutni nem lehet, sporteszköz nincs, sokszor gond egy labda is. Havat nem hányhat télen a gyereke, mert gyerekmunka. A szülők is mozoghatnának a gyerekkel, séta, túra, kerékpár. Olcsóbb strand belépők is segítenének-szerintem. Ezt is az iskolának kell megoldani, mint a szünetekben a gyerekre vigyázást. A szülő mit tesz a gyerekéért, az egészségéért?”
  • 25. jq 2011. július 15. 09:10
    „Lepkehálóhoz hasonlóan nőttem fel én is, ráadásul nálunk elég sok zsíros kenyér, szalonna, stb lecsúszott, mégse híztunk el. Akármit és akármennyit ehet az ember, ha eleget mozog mellette.
    Az iskolának nyilván van szerepe (menzai kaja, iskolai büfé választéka, tesiórák színvolnala) de azért ne felejtsük el, hogy a gyerek ELSŐSORBAN a szülő felelőssége. Apuka nyugodtan lemehet focizni a gyerekkel, a panelok között is van rá lehetőség (pl. a Vedres utcai tízemeletesek mögötti focipályán is mindig van élet, hálistennek)”
  • 24. Utazo 2011. július 15. 00:12
    „A cikk iroja megnezte az idei zoldseg es foleg gyumolcs arakat?! Minel dragabb , annal kevesebb fogy, nem?
    Mennyibe kerul az iden a cseresznye, az eper a banan, az alma, es meg sorolhatnam?!
    Ha kalacsot nem tud adni, tanacsot se adjon! Vagyis ne ossza az eszt!
    Magyarorszagot a szulok nagyon jol tudjak mi "lenne" jo a gyereknek, de sajnos a penztarca szab hatart mindenkinek. Es egyre kevesebb jut erre is, pedig de jo lenne egeszsegesen elni! De ez most kizart dolog....Sajnos”
  • 23. Utazo 2011. július 15. 00:03
    „Az iskolaban miert nincsenek szervezett akadaly-versenyek? Tok jok voltak! :)
    Mindenki jol erezte magat, foztuk a bogracsos paprikar krumlplit, ki mit hoz alapon, kirohangaltuk magunkat, jot ettunk, elfaradtunk, mozogtunk. Miert nincsenek ilyenek? Miert nem viszik a gyerekeket a furdobe, nem csak uszotanfolyamra tesi oran? Miert nem szerettetik meg veluk a mozgast? Mert a tornatanar is lusta! Attol, hogy melegitoben jar az iskolaba, sippal a nyakaban, meg nem egy sportember !Ha mozognanak a gyerekek, es ezt orommel tennek, megszeretnek es termeszetes lenne minden gyereknek, nem csak a sportoloknak, igenyelnek is.
    Egyebkent nem tudom, hogy a csipsz-ado ezen mit javit. Az is kell a gyereknek, meg a suti, meg a csoki is, de esszel, es mellette mozogni is kene!
    Egyebkent van olyan gyerek , amelyik szereti a zoldseget, es inkabb azt eszi mint a csokit, csipszet, ha valaszthat? Ha igen, azt nagyitoval kell keresni. De a gyumolcs az finom, es edes is. :) Adjunk azt a gyerekeknek!
    Azt jobban megeszik mint a zoldseget.”
  • 22. fili-busz 2011. július 14. 20:56
    „Apa-anya éjt nappalá téve rohan gürcöl, hogy a csemetének meg legyen az ütős szg., síkképernyővel, amin "jót" lehet játszani, másnap pedig meg lehessen venni az iskolai büfében a napi "szénsavas-cukrozott-üdítőket-energia italokat" a chipsszel együtt. Mert aki nem ezt eszi, azt kinézik.
    Tőlünk, felnőttektől tanukják, már gyerekként a flancot.
    Ahelyett, hogy délután lemennének focizni-szaladgálni a térre.
    Ehhez csak egy labda kellene, ami nem olyan drága, hogy apának-anyának, éjt nappalá téve rohanni, gürcölnie kellene.
    Így a gyerekével is lenne idő foglalkozni.
    De NEM!
    Nekik több kell,mint ami elérhető!Már gyerekkorukban is ezt látják.
    Vissza kellene venni a flancból!
    Itt a baj!”
  • 21. zsóka 2011. július 14. 20:27
    „Én a Béke utcai iskola közelében laktam. Naponta láttam, hogy az ottani gyerekek tesi óra címén futottak a béke-dáni-kálvária-jósika tömb körül. Azt láttam, hogy sok gyerek már a Dáni utcában is csak sétált, a tanár persze nem futott velük.
    Ez nem testnevelés. Testnevelés órán az kellene, hogy a gyerekek egy kicsit gimnasztikázzanak, mert kell bemelegíteni, aztán játékok kellenének, mert azok alatt a gyerek nem unatkozik, nem sumákol, hanem a verseny hevében még akkor is mozog, ha egyébként nyugodtan állhatna.
    Nem kell ide korszerű tornaterem meg uszoda (bár jó, ha van), hanem normális tesitanárok kellenek.”
  • 20. lidocain 2011. július 14. 20:08
    „úgy őszintén,ki csodálkozik rajta,hogy kövérek a gyerekek? sok szülő örül neki hogy meg tudja venni az akcios császárszalonnát,kolbászt aztán azt eszik amig tart és nem éhesek. egy normálisabb sonkának fevlágottnak 2000 ft felett van kilója,az őszibarack a szezonjában 400 ft. ez azért nem normális állapot. a tv,internet a legolcsóbb szórakozás,nyaralásra,táborokra sok helyen nincs is pénz. nem minden gyerek a csipsztől,csokitól,fagylalttól stb hizik.mert hozzá sem jutnak ilyesmihez. a tészta meg a fehérkenyér még a megfizethető ennivaló.
    vannak akiknek sajnos vagy szerencsére halvány fogalma sincs a valódi élethelyzetekről csak dumálnak róla.”
  • 19. Kolja 2011. július 14. 19:46
    „"jól felszerelt tornatermek, sportpályák, uszodák kellenek - jelenti ki Rósa Ágnes." Már megint fogjuk másra a dolgot és magyarázzuk meg, hogy miért nem lehet megcsinálni. Javaslom, hogy a tesi tanárok ne csak a jó sportolókkal foglalkozzanak - tisztelet a kivételnek - hanem a dagi gyerekekkel is. És ösztönözzék arra, hogy örömmel mozogjon. A megszégyenítés nem módszer! Miért kell az iskolának jól szerepelni valamelyik versenyen? Láttam, hallottam olyan tesi tanárt, aki úgy leb...ta a gyereket egy versenyen, amikor nem a megfelelő eredményt hozta, hogy a kölök csak éget előttem és a többiek előtt is.
    Jól felszerelt tornaterem, sportpálya, uszoda? Terem, udvar, füves tér. Az iskolában ne olimpikonokat képezzünk, hogy ilyen "úri huncutságra" vágyunk! Mozogni, sportolni máshol is lehet!”
  • 18. Ellenzéki 2011. július 14. 18:52
    „Nincs testnevelési óra, ahol netán van, ott is nem sok értelemmel.
    Nincsenek iskolai sportszakkörök, nincsenek iskolák közti sportversenyek, nincs diák olimpia - régen úttörő olimpiának nevezték - nincsenek középiskolák közti sportversenyek, ez lett a vége.
    Az, hogy majd azzal a chipsadóval megoldják, az közröhej, az nem más mint egy fityiszes baromság!
    Azét sok esetben a szülök is hibáztathatók mert ők rohannak a gyerekkel orvostól orvosig, hogy mentsék fel torna alól a gyereküket. ja netán még az iskolában van tornaóra!”
  • 17. mazsolaszolo 2011. július 14. 18:29
    „Szemléletváltásra, bizony! A fejekben!

    A gyerek azért beteg, mert egy beteg társadalom és egy beteg család "neveli". Azért zabál, mert az apjából és az anyjából legtöbbször csak a kondenzcsíkot látja, magzat kora óta. A hiányzó törődást és szeretet "pótolja" szegény azza, hogy folyton zabál, a TV-n, vagy az interneten lóg.

    Míg az apja és az anyja egy viszonylag nyugodt környezetben nőhetett fel (még ha az a szoci volt is), addig ők már a káosz gyermekei. Ez felnőttet is nagyon megvisel, nemhogy egy csemetét.”
  • 16. lukrecia 2011. július 14. 17:51
    „Szamitogep elott ul a mai fiatalok 80% a fel-vagy egesz nap. Mozgas semmi. Epp csipo tajekra rakodik le a sok zsir, haj, amit a legnehezebb ledolgozni. Pizza , es gyorsetelek, helybe jonnek, hogy meg egy felallast is csak ket percre csinaljanak , mig atveszik a pizzat. Lustasag a kobon. Finnyazas az etelekben, a valasztekos etkezest nem is ismerik. A sargarepat, zoldseget kidurjak a kajabol, mert az fujjjj. Apa nincs aki megnevelje oket???? Az is szamitogepezik???”
  • 15. Roxy08 2011. július 14. 15:46
    „Inkább KamuNeni csirkeszaros története, mint neso antibiotikumai, intelligens középúttal!”
  • 14. dodoni 2011. július 14. 15:40
    „Az ember úgy tarthatja optimális keretek között a testsúlyát, ha az adott mozgásmennyiséghez igazítja a napi kalória bevitelt. Ez tudatosságot és bizonyos értelemben előre látást igényel. A gyerekekre, mivel tetteik következményeit még annyira sem látják előre, mint a felnőttek, a felnőtteknek kellene figyelniük és bizony szólniuk, sőt, olykor tiltaniuk is. Csak hát a szabad önmegvalósítás, a felszentelt és felglóriázott EGO korában ez szankciók nélküli lázadást von maga után.”
  • 13. lepkehalo 2011. július 14. 15:40
    „Éppen a napokban beszéltünk tesómmal (60-as években születtünk), hogy a mi gyerekkorunkban általános volt ismerős családokban is, hogy nem volt napi szintű nassolás (vasárnap jött nagymamám, hármunknak hozott egy 10 dekás savanyú cukrot, és nagyon örültünk), és nem volt válogatás sem. Nem kérdezte anyukám, hogy mit ennénk, főzött valamit, szólt délben, hogy kész van, mi meg megettük. Ha szerettük, akkor repetáztunk, ha nem volt fogunkra való, akkor kevesebbet ettünk, vagy éhen maradtunk. Reggeli, vacsora ki volt készítve az asztalra, nem mi válogattuk össze, hogy mi ezt vagy azt ennénk. Lehet, hogy ha kértük volna, hogy mi pl. nem főtt tojást kérünk, hanem lekváros kenyeret, akkor kaptunk volna, de ez fel se merült. Igaz, akkor még nem voltak gyümölcsjoghurtok, kész pudingok, reggelizőpelyhek, ennyiféle péksütemény, de valahogy fel se merült bennünk, hogy "lázadozzunk". Akkor vékony voltam, most meg 80 kiló.”
  • 12. Lutetia 2011. július 14. 15:24
    „A cím alatti szövegben ez áll: "chipsadóval, mindennapi testneveléssel ösztönzött szemléletváltás kell."
    Majd kissé lejjebb: "a chipsadó hatása kétséges".
    Nincs itt némi ellentmondás? Nem muszáj ám mindenáron beleszőni a szövegbe a kormánykoncepciót...”
  • 11. Együgyű 2011. július 14. 14:35
    „Nincs itt már baj semmi, a chipsadó megold mindent gyereknél és felnőttnél!”
  • 10. klj_54 2011. július 14. 14:12
    „A cikk tendenciózus és ostoba állításokat tartalmaz:(”
29 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Péntektől ismét dübörögnek a kamionok Szegeden

Az egykor baráti találkozóként indult program mostanra egész hétvégés kikapcsolódást nyújt a benzingőz szerelmeseinek. Tovább olvasom