Délmagyar logó

2017. 09. 26. kedd - Jusztina 13°C | 22°C Még több cikk.

Blaskó Péter: Valláserkölcsi alapon nézem a világot

Szeged - Sokan felkapták a fejüket, amikor Blaskó Péter 2008-ban nyílt levélben utasította vissza, hogy átvegye a Kossuth-díjat Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől. Az is nagy figyelmet keltett, amikor idén márciusban Orbán Viktor kormányfőtől elfogadta a legrangosabb művészeti elismerést.
Blaskó Péter már 1967-ben, főiskolásként statisztált a szegedi szabadtérin, 1971-ben pedig első szerepeinek egyike volt Illyés Gyula drámájában Dózsa György alvezére. Abban a produkcióban Bessenyei Ferenccel, Agárdy Gáborral, Kállai Ferenccel és Somogyvári Rudolffal játszott együtt a Dóm téren.

Nehéz a fiatalokat rávenni, hogy megnézzék Az ember tragédiáját

– Felejthetetlen élményvolt velük dolgozni, hallgatni az akkori nagyok sztorijait. A Szőke Tisza hajón kártyáztunk, italoztunk, fürödtünk a Tiszában. 1997-ben a Cyranóban játszottam legközelebb – eleveníti fel emlékeit a szabadtériről Blaskó Péter, akit most Az ember tragédiájában Péter apostolként láthatnak a nézők, a Nemzeti Színházban pedig az Úr szerepét alakítja Alföldi Róbert elhíresült produkciójában.

Blaskó Péter. Fotó: Hollósi Zsolt
Blaskó Péter. Fotó: Hollósi Zsolt


Gigli és Callas lemezeit gyűjti

– Édesanyám oltotta belém az operák szeretetét; annak a kornak Gigli, majd Callas volt a nagy sztárja. Az ő lemezeiket igyekeztem összegyűjteni. Pavarotti, Domingo és Carreras felvételeit is szívesen hallgatom. Nagy élményt adott a Traviata is a legújabb sztárokkal. Kikapcsolja az embert. Ritkán járok operába, ha van egy kis szabadidőm, akkor inkább prózai előadásokat nézek.

– Egy kőszínházi belső térben megvalósított és a hatalmas Dóm térnek megfelelni vágyó szabadtéri előadás különböző kihívást jelent; talán a két rendezői koncepciót lehet összevetni: ki hogyan fogalmazza meg ezt a nehéz, filozofikus művet, hova teszi a hangsúlyokat, mit emel ki. Alföldi Róbert azt mondta, tapasztalatai szerint a Tragédia egyik buktatója, hogy minden szín végén a következő színnel szinte újrakezdődik az előadás. ő ezt szerette volna elkerülni, véleményem szerint sikerült is. Vidnyánszky Attila – a nagytérnek való megfelelés miatt – tömegekkel dolgozik, sokkal többen vesznek részt a szegedi produkcióban. Minden remekműből számtalan jó előadást lehet csinálni, a korral ráadásul változnak a rendezői elképzelések, színészi megvalósítások is. 1984-ben Csiszár Imre rendezésében Miskolcon Lucifert játszottam. Akkoriban is sok Tragédia-produkció született. Ruszt József emlékezetes előadást rendezett Zalaegerszegen Fekete Gizivel, Szalma Tamással és a Lucifert Humphrey Bogartot idéző kalapban, ballonkabátban játszó Gábor Miklóssal. Lengyel György is színpadra állította Huszti Péterrel, Almási Évával és Juhász Jácinttal a Madáchban. Vámos László pedig Bubik Istvánnal, Balkay Gézával és Tóth Évával csinálta meg a Dóm téren és a Nemzetiben.

Péter apostolt alakítja Az ember tragédiájában a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán. Fotó: Hollósi Zsolt
Péter apostolt alakította Az ember tragédiájában a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán. Fotó: Hollósi Zsolt

Rendeztek egy vitát akkoriban a Tragédiáról, ahol Vámos tanár úr úgy fogalmazott: ezek mind izgalmas kísérletek, de kell lennie egy mindenki számára elfogadható, közérthető és világos változatnak, „a" Tragédiának. Azt kell játszani a Nemzetiben, máshol mindenféle kísérletnek helye lehet. Nagy fölzúdulás kerekedett, valaki azt mondta neki: minden előadás kísérlet a Tragédia legújabb, legjobb megvalósítására, Vámos tanár úré pedig kísérlet a Paulay Ede-féle 1883-as ősbemutató rekonstruálására. Örök probléma, hogy meddig tart a rendezői szabadság, melyik igazi, melyik kísérleti előadás – hangsúlyozza Blaskó Péter, aki úgy véli: nehéz ma a fiatalokat rávenni, hogy megnézzék Az ember tragédiáját.

Milyen legyen a Nemzeti?

Blaskó Péter szerint minden országnak kell hogy legyenek kiemelt nemzeti kulturális intézményei, amik a gyökereket, a múltat hordozzák és világossá teszik az utat a jövő felé. A Nemzeti Színház nemzettudatot formál, nyelvet őriz, fontos, hogy ez legyen az ország első színháza. Egy kiemelt, elitista intézmény, ahol a legjobb színészek dolgoznak a legjobb rendezőkkel. Beköti a magyar színházat a nemzetközi vérkeringésbe, kölcsönös vendégjátékokat szervez más országok nemzeti színházaival. Van már erre törekvés, csak nem eléggé intenzív. Alföldi Róbert igazgatóként rájött már ezekre a funkciókra, így a jövő évad abszolút klasszikus lesz. Blaskó Péter szerint is ilyen darabokat kell játszania a Nemzetinek, persze a mai kornak megfelelő színházi stílusban és kivitelben. Shakespeare Hamletjét, Moličre Fösvényét, Shaw Szent Johannáját mutatják be a következő évadban, ezek olyan klasszikus oszlopok, amelyekre fel lehet építeni a Nemzeti műsorát. Ugyanakkor stúdió-előadásként kortárs szerzők darabjait is játsszák.

– Az internet és a valóvilágos, agymosott életszemlélet elviszi az érdeklődést a könyvekről. Ha ráadásul még kötelező olvasmány is valami, akkor azt gondolják, csak halál unalmas lehet. Ezért olyan előadásokat kell létrehoznunk, amik fölkeltik az érdeklődést. Amikor gimnazista koromban megnéztem az osztállyal Gábor Miklós Hamletjét a Madách Színházban, olyan izgalom fogott el, hogy nem tudtam utána elaludni. Levettem a polcról a drámát, éjszaka elkezdtem olvasni és visszaemlékeztem a színpadi megvalósításra. Akkor jöttem rá a két műfaj, a nyomtatott és az előadott dráma közötti alapvető különbségre. A Bánk bán elolvasására is nehezen veszik rá ma a tanárok a fiatalokat. 25 évvel ezelőtt csináltunk egy tévéfilmet, ami azóta DVD-n is megjelent. Ha a tanár rászán egydupla órát, ezzel a filmmel is eljuthat a dráma a diákokhoz, legalábbis ad valamiféle fogódzót.

Alföldi Róbert szerencsétlen visszaszólása

Blaskó Péter legutóbb azzal keltett figyelmet, hogy kiállt Alföldi Róbert mellett, amikor a Jobbik a parlamentben támadta a Nemzeti Színház direktorát. – Azért éreztem úgy, hogy meg kell szólalnom és a már-már drámaivá váló furcsa helyzetet a megoldás felé kell vinnem, mert tűrhetetlennek tartom, hogy úgy bíráljanak egy produkciót, hogy nem is látták. Az az újságíró hölgy sem látta a Tragédiát, aki kiprovokálta Alföldi Róbert szerencsétlen visszaszólását. Ez sem megengedhető, de az, hogy országgyűlési képviselő interpellál úgy, hogy nem látta az előadást, amiről beszél, az végképp megengedhetetlen. Szerencsére Réthelyi miniszter úr látta a bemutatót, nagyon tetszett neki, és reagálni tudott a felszólalásra. Semmiféle kivetnivalót nem látott benne, sőt, izgalmas, korszerű produkciónak találta. Felháborít, amikor képviselők csak a balhé kedvéért és önmaguk előtérbe helyezéséért fényképeket mutogatnak a parlamentben úgy, hogy nem is ismerik a témát, amiről beszélni szeretnének. A közös munka, a közösen elért sikerek összekovácsolták a Nemzeti társulatát. A Tragédiát eddig ötször játszottuk, a közönség, különösen a fiatalság, nagyszerűen fogadja, élvezi a pörgős előadást, ami nem hagyja lankadni a figyelmüket – fogalmaz Blaskó Péter, aki a szegedi produkció alapját adó beregszászi csapattal már harmadízben dolgozik együtt.

– Tehetséges, energikus társulat, a Nemzetiben Vidnyánszky Attila rendezésében együtt játszottuk a Bánk bánt. Gyulán pedig a több darabból összeállított Shakespeare koszorúi című izgalmas előadást csináltuk. Ez a Tragédia is izgalmasnak ígérkezik. Péter apostol monológja olyan, mint egy nagyária. Bejön a római színben – ami erkölcsi mélypontja a világnak, Szodoma és Gomorra –, leszidja, helyre teszi a lumpoló, erkölcsi fertőben fetrengő társaságot. Ezt a nagy „szólót" alaposan kielemeztük Attilával. Az utolsó két sor – „El fogsz pusztúlni, korcsúlt nemzedék, / E nagy világ most tisztuló szinéről" – a korona a monológon. Az egyik próba közben fölmentem a nézőtérre, és azt láttam: középtájon még lehet követni a színészi játékot, de legfölül már csak a nagy mozdulatokat érzékeli a néző. Mivel mikroportos hangosítással dolgozunk, a hangommal nem szabad olyan erőteljesen, teátrálisan bánni, mint a gesztusaimmal.


Kossuth-díj – másodszorra

– 2008-ban lelkiismereti okokból nem vettem át a Kossuth-díjat. Hívő ember vagyok, református, és valláserkölcsi alapon nézem a világot – ha nem is tudok mindig megfelelni ennek, törekszem rá. Ezzel nem tudtam összeegyeztetni mindazt, ami az országban történt. Az akkori miniszterelnök számomra a szakadékba menést képviselte. Sokat tépelődtem, és arra gondoltam, ha megszólalok, messzebbre szól a hangom, és olyan emberekhez is eljut, akik megerősítést látnak a tettemben arra, hogy érdemes küzdeni, véleményt nyilvánítani, fölhívni a figyelmet a dolgok tarthatatlanságára. Az idő mintha engem igazolt volna.
2011. március 14.: Blaskó Péter, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész átveszi a Kossuth- díjat Schmitt Pál köztársasági elnöktől a Parlament kupolacsarnokában.
2011. március 14.: Blaskó Péter, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, érdemes művész átveszi a Kossuth- díjat Schmitt Pál köztársasági elnöktől a Parlament kupolacsarnokában. Az államfő mellett Orbán Viktor miniszterelnök. Fotó: MTI


Kétharmados többség gyűrte maga alá azt a rettenetes időszakot, amikor lehajtott fejjel, kordonok között ünnepeltünk, szétvertek embereket, akik megemlékezni mentek 1956 50. évfordulóján. Olyan tűrhetetlen dolgok történtek, amelyek egy demokráciában nem fordulhatnak elő. Boldog vagyok, hogy munkám elismeréseként a jelenlegi kormányzat is megítélte nekem a legrangosabb művészeti kitüntetést. Nyílt levelemben már 2008-ban megköszöntem azoknak a szakmatársaimnak, akik méltónak találtak rá, hiszen ez egyéletmű szakmai elismerését jelenti.

Olvasóink írták

21 hozzászólás
12
  • 21. Együgyű 2011. július 13. 14:46
    „Blaskó Pétert nagy színésznek tartottam, sőt tartom ma is!

    Emberileg a leírtakból másra következtetek. Ha jól emlékszem az úgynevezett átkosban élte fénykorát. Az akkori nagy színészek mellett. A rendszerváltás követően kezdett harcossá válni. Lehetett tudni minden következmény nélkül. Váltani tudni kell emberileg? Így biztos marad a munkahely. Kádár János volt csak hithű. A többi társa és rendszerében jól élők már nem. Változnak a széljárások. Akik ehhez nem tudnak alkalmazkodni, elbuknak.”
  • 20. Krampampuli 2011. július 13. 09:12
    „17. Prmcsk 2011.07.13. 07:43
    Nem tudom,hol volt a csuda nagy vallásosság,amikor züllött a Szőke Tiszán?Hozzá téve,hogy a 60´-as években az akkori politikai elit törzshelye volt!

    - na helyben vagyunk, megy az sztereotip duma...”
  • 19. Queenmargareth 2011. július 13. 08:32
    „9. cselac 2011.07.12. 22:08
    ez az ember bizonyította, hogy mennyire hű szolga:)”
  • 18. Lakos 2011. július 13. 08:23
    „http://fsp.nolblog.hu/archives/2011/03/14/Blasko_Peter_a_tisztakezu/”
  • 17. Prmcsk 2011. július 13. 07:43
    „Nem tudom,hol volt a csuda nagy vallásosság,amikor züllött a Szőke Tiszán?Hozzá téve,hogy a 60´-as években az akkori politikai elit törzshelye volt!”
  • 16. Atlasz 2011. július 13. 06:29
    „Kiváló színész volt akkor is, amikor a politikába ártotta magát, az is maradt. Ráadásul igaza van: a hideg polgárháború véget ért, az isten (a kisbetűs) a helyére került, mocsokbrigádjai visszatértek a kocsmahivatalba. Mi kell még?”
  • 15. saturnus 2011. július 13. 05:57
    „Jó kutya okos kutya vau vau. Hányféle erkölcs és hány féle vallás van ma Magyarországon meg amúgy az egész világban? Vannak gerincesek és vannak gerinctelenek. Melyik vallás az erkölcsös és melyik nem? Érdekből tüntetik ki az embereket vagy érdektelenségből? Milyen az érték itélet? Az egyik emberé vagy a másik emberé a jó és a helyes ? Milyen erlkölcs az amikor emberek millióit taszítják a nyomrba egyesek pedig nem álltanak miliárdokat felmarkolni? Hát kitűzetett a vár fokára , dísznek vagy céltáblának ? Melyik erkölcs és melyik vallás tekinti célnak vagy dísznek? Vagy esetleg van más "érték" itélet ?”
  • 14. X_Y 2011. július 13. 04:50
    „smittpali díjat neki :)”
  • 13. lidi 2011. július 13. 01:30
    „nem értem, miért kellett előrángatni újra ezt a Kossuth-díj ügyet. Nem lehetett vége az Alföldi mellett való kiállással a cikknek? vagy komment-generálás céljából?

    ami a lényegi részeket illeti: Blaskó Péter megjelenése az előadás egyik legemlékezetesebb pillanat volt. És azt hiszem, ezzel mindent elmondtam arról, amit a színpadon láttam.”
  • 12. harcsabajusz 2011. július 13. 00:32
    „"Az akkori miniszterelnök számomra a szakadékba menést képviselte. "
    Ezt hogyan érti művész úr? A fidesz által megtorpedózott reformokra gondol? Vagy az irreális fizetésemelésekre (pl. 50% fizu emelés a közszférában)?
    Ha az akkori miniszterelnök akkor a szakadékba vitte az országot, akkor mit mondana a mostaniról, amelyik elvette 3 millió ember megtakarításait, gúzsba kötötte, megfélemlítette a sajtót, szétveri a tudományos kutatás bázisait, és a Makovec-féle baráti társaság révén kézivezérelt művészvilágot hoz létre?
    Egy ismert művész gesztusaira jobban odafigyelnek az emberek. Ezért duplán meg kellene fontolni politikai nyilatkozatait.”
  • 11. Rozsdás 2011. július 12. 23:28
    „Nem nagyon értem ezt az egészet,az emberi értékek pártállástol,vallástol független dolgok, bár melyik kormányon lévő váltópárt is adja azt megérdemelten bárkinek nem kell szégyelnie! És ha ez nem politika akkor tessék mondani
    micsoda? Új propaganda,úszítás,fesőbbrendűség a társadalom felett?Vagy a Kossuth díj nyilvános megcsufolása?”
  • 10. nemhiszem 2011. július 12. 22:46
    „<moderálva személyeskedés>”
  • 9. cselac 2011. július 12. 22:08
    „:D, Carlo, :D Amúgy van nevem...a korlát magas.”
  • 8. Carlo 2011. július 12. 21:54
    „mire, kire mondod 6. hogy szolgalelkű
    ki sodor szolgaságba. 7 ből hatnak egyezik a véleménye, te felsőbbrendű vagy? Mint Kormányunk a 2/3-dal”
  • 7. fili-busz 2011. július 12. 21:52
    „Az itt kommentelők többségének hozzászólásait, nem a cikk határozza meg, hanem hogy melyik oldalon "áll".
    Függetlenül, hogy melyik oldalon áll. Csak a másik oldalt fikázzák.
    Ez teszi őket hiteltelenné.
    Szánalmas!”
  • 6. cselac 2011. július 12. 21:29
    „Bizony, a szolgalelkű emberek nem értik meg, hogy mi az, amikor az embernek van erkölcsi tartása...ugye, ugye? Nem, nagyon nem mindegy, hogy ki adja át...

    Amúgy iszonyat gyengék a képek, nem igazán értem, miért kellett kivágni a hátteret, ocsmány munka.”
  • 5. Queenmargareth 2011. július 12. 20:16
    „nos, elég szomorú, hogy ennyire "szegény lelkű", mint azt már előttem leírták.
    A Kossuth díj minősít, nem az átadó ember! Én biztos nem ajánlottam volna újra!”
  • 4. klj_54 2011. július 12. 20:09
    „Nemtelen, buta és végtelenül egysíkú az az ember aki egy Kossuth díjat pártszimpátia alapján vesz át!
    Nem érdekel, hogy ki és mi az életben de az én szememben egy utolsó, buta senkiházi.”
  • 3. laca74 2011. július 12. 17:54
    „<moderálva> azt hiszi hogy az ö személyes erkölcsi hitvallása az egyedüli aminek van létjogosultsága. Ezt hivják képmutatásnak...javaslom le kellene egy kicsit ereszkedni az egyszerü dolgozó és munkát keresö emberek közé.”
  • 2. Szecskamester 2011. július 12. 15:57
    „Bohóc! A Kossuth díj az Kossuth díj! Nem mindegy, hogy ki adja át??”
21 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gifhornban énekelt a szegedi női kar

Szeged - Gifhornba látogatott nemrégiben a szegedi Szeghy Endre Pedagógus Női Kar. Tovább olvasom