Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Búcsú Magdikától

Szeged – Döbbenetes a hír: Somogyi Károlyné is elment tőlünk.
Somogyi Károlyné, Magdika 1926–2011
Somogyi Károlyné, Magdika 1926–2011
Fotóriporterünkként katasztrófákra érzékenyített filmet fűzött mindig gépébe, mindenütt ott volt, ahol valami történt, de a legbékésebb portré-fölvételeket is ő hozta szerkesztőségünkbe évtizedeken keresztül. Pályája vége felé már leginkább házassági évfordulóikat megülő idős párok képeit láthattuk lapunkban, néhány soros kedves szöveggel kiegészítve.

Nagy nyereségünk, hogy életének nagy fordulóit maga írhatta meg kötetben, hosszas unszolásra. A fél város küldözgette a spirálfüzeteket és a golyóstollakat, hogy legyen hová és mivel leírnia. Védekezése bőven volt: nem tudok én írni! Szerb iskolába jártam odakint, hogyan is tudhatnék. De a fotózásra is azt mondta: nem tudok én fényképezni. Pedig éppen a Szegedi Fotóklub kirakati kiállításán nyertes képei hívták föl rá munkatársaink figyelmét. Kitört az olajkút Algyőn? Ott volt. Égett a tévé-torony Szentesen? Oda is ő ment. Jött az árvíz? Természetesen végigfényképezte azt is. Összerakott filléreiből először Panni robogót vett, hogy időben ott lehessen, ahol lennie kellett. Híres is lett róla: nagy fene delegációkat vezetett föl vele.

Volt még egy ritkán utánozható tulajdonsága a sok többi mellett: mindenkit szeretett, és mindenki szerette. A mi szakmánkban ez a kettő ritkán jár egymás kezét fogva.

Subasára utolsó heteiben is kijárt. Három kertet kapcsolt össze a gondoskodás, hogy legyen mit enniük, ha megszorul a helyzet. Egyedül ő gondozta mindet. Ásott, kapált, nyesett, csak a permetezéssel állott hadilábon. Szerencsétlen helyeken osztották annak idején a kiskerteket, az övékét mindig elöntötte a belvíz. Legutóbb telefonba mondta: pusztulnak a fáink, meghalok én is.

Magdika, hős anya voltál, és nekünk hős munkatársunk. Könyvedben fityiszt mutattál az elmúlásnak, de el nem kerülhetted. Megbicsaklik a kezünk a fájdalomtól: méltóképpen összefoglalni se tudjuk kalandos életedet. Minden ember egyedi példány, tudjuk Kosztolányi Dezső verséből, de te egy fokkal annál is egyedibb voltál.

Népes családoddal osztozunk a gyászban.

Egy bravúros kalandod még hátra volt. Súlyos agyvérzésedből kikecmeregve billentyűt cseréltek a szívedben. Az orvosi tudás, és az áldozatos gondoskodás közel két hónapig még életben tartott. Küldeni akartuk az újabb füzeteket, hogy ezt is írd még meg. Neved napját egy nappal túlélve hagytál itt bennünket.

Elakadt szavunk. Nyugodjál békében.

Minden munkatársad

Olvasóink írták

  • 11. niemand 2011. július 25. 12:35
    „Magdi nénit nem ismertem személyesen, csak a szép írásból ismerhettem meg, amiben búcsúznak tőle kollégái. Nyugodjon békében! Úgy gondolom az ilyen embereknek, örök életűeknek kellene lenni, s nemcsak gondolatban. Öröm, hogy élt ilyen embertársunk.”
  • 10. Aquaman 2011. július 25. 09:08
    „Nyugodjék békében!”
  • 9. mango1 2011. július 25. 08:19
    „IGEN DÖBBENETES-Mert Ő még a régi korok embere volt aki tudott küzdeni minden ellen még az élet ellen is de már sajnos elfáradt.Ha nagymamámhoz hasonlitom-- aki egy éve 101 évesen ment el akkor még Ö is köztünk maradhatott volna.Egész életükben dolgoztak és a munka éltette Őket, de gondoljunk arra ,hogy az utókorra sok szép mindent hagyott.Példakép lehet a mai fiatalok számára.Nyugodjék békében és fentről vigyázzon a szeretteire.”
  • 8. Lugas6 2011. július 25. 00:43
    „Ha valaki, akit igazán szerettünk eltávozik közülünk, az mindig szíven üti, az embert, még ha az átlagos életkort meg is haladta. Olyankor döbbenünk rá igazán, milyen űr maradt utána. Ezt persze igazán csak azok tudják átélni, akik nap mint nap találkoztak Vele és megtapasztalhatták szerető emberségét. Magdi néni nyugodj békében.”
  • 7. deszkás 2011. július 25. 00:13
    „KIRCSI,TURBOMAN! Halkan mondom:mert még fiatalok vagytok. Moderátor üzim hova lett?”
  • 6. Mike3 2011. július 24. 23:10
    „Szép írás. Nyugodjék békében”
  • 5. eva45 2011. július 24. 19:38
    „A fényképei örökre megmaradnak.”
  • 4. Kircsi 2011. július 24. 18:38
    „Én ugyanezt kérdeztem de a moderátor besértődött és törölte.”
  • 3. turboman 2011. július 24. 18:24
    „Nyugodjék békében, szép ez a megemlékezés.
    Halkan kérdezem csak meg, de muszáj: ha egy 85 éves ember elhalálozik, az kinek, és mióta "döbbenetes"?”
  • 2. Kircsi 2011. július 24. 16:09
    „<offtopic>”
  • 1. klj_54 2011. július 24. 16:03
    „Sokat tanultam tőle.
    A Taj Mahal történetét is általa ismertem meg és rengeteg emberi apróságot.
    Személyes veszteségként élem meg halálát!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kisorsoltuk a belépőket a Thealter záróelőadására!

Vasárnap kivételesen nem éjfélkor kezdődik az utolsó előadás. De attól még lehetett rá jegyet nyerni. Ön az egyik szerencsés? Tovább olvasom