Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Egyre többen kérnek nálunk menekültstátuszt

Dél-Alföld, Szeged - A dél-alföldi regionális igazgatóság végzi a legintenzívebb munkát az országban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalon belül – hangzott el évértékelő sajtótájékoztatójukon Szegeden. Tavaly 554 külföldit utasítottak ki Magyarországról, beutazási és tartózkodási tilalmat 1833 emberrel szemben rendeltek el.
Meghaladta az 1 milliárd forintot, amit tavaly a menekültek támogatására fordítottunk – jelentette ki Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója a dél-alföldi regionális igazgatóság tevékenységét értékelő sajtótájékoztatóján szerdán Szegeden.

– A régió szakemberei az egyik legintenzívebb munkát végzik az országban, hiszen földrajzi elhelyezkedésénél fogva a szerb határszakasz mellett a legmagasabb a tiltott határátlépések száma – mondta a főigazgató.

16 határsértőt fogtak el

Három csoportban 16 határsértő került rendőrkézre kedden Csongrád megye déli részén: a legtöbbjük valamelyik afrikai államból indult útnak. Az egyenruhások kora reggel 5 koszovóit igazoltattak Röszke külterületén. Idegenrendészeti eljárás indult ellenük, amely során menekültstátusz iránti kérelmet nyújtottak be. Két szomáliai férfit a járőrök Domaszéken fogtak el az egyik buszmegállóban. Néhány órával később Röszkénél egy 9 fős csoport bukott meg: tagjai Elefántcsontpartról, Mauritániából, Guineából, Sierra Leonéból és Maliból érkeztek.  

Emlékeztetőül: a rendőrség csak Csongrád megyében 4698 határsértőt fogott el tavaly. – Egyre többen kérnek menedékjogot Magyarországtól: az idei év első két hónapjában 170 százalékkal nőtt a számuk a tavalyi év hasonló időszakához képest. A kétharmaduk új kérelmező volt – mondta a főigazgató. Január 1-jétől jogszabályba foglalták: a menedéket kérőket csak a legritkább esetben korlátozzák személyes szabadságukban. Akik ilyen státuszért folyamodnak hazánkban, és először nyújtanak be Magyarországon nemzetközi védelem iránti kérelmet, valamint ügyükben jogerős döntést még nem hoztak a hatóságok, azok a debreceni, a bicskei vagy a békéscsabai nyitott befogadóintézetbe kerülnek. Kérelmüket maximum 90 nap alatt bírálják el, amely alatt szabadon mozoghatnak hazánkban. A többség azonban nem várja meg a 90 napot: továbbállnak, hiszen Magyarország még nem célországa a migránsoknak.

Seres József, a BÁH regionális igazgatója elmondta: igazgatóságuk tavaly 554 külföldit utasított ki Magyarországról, beutazási és tartózkodási tilalmat 1833 emberrel szemben rendeltek el. – Ezek általában párhuzamos intézkedések, hiszen ha „csak" kiutasítunk valakit az országból, az szinte azonnal vissza akar jönni – magyarázta Seres József. A régióban 16 ezer 985-en keresték fel ügyfélszolgálataikat: 1939-en tartózkodási engedélyt, 30-an letelepedési engedélyt kértek. 503 esetben indítottak menekültügyi eljárást – a kérelmezők között családok is voltak, így ez 820 embert érintett. Seres József elmondta: a BÁH-hoz nem kerül az összes elfogott határsértő, a legtöbb esetben a rendőrség saját hatáskörben intézkedik velük szemben. – Aki hozzánk kerül, és kiutasításáról vagy beutazási és tartózkodási tilalmáról döntünk, azokat utána túlnyomórészt a rendőrök szállítják ki a határra, és adják át a szerbeknek. Akiről azonban alaposan feltételezhető, hogy magától is elhagyja országunkat, az vonattal vagy autóval is elmehet a határhoz – magyarázta.

Olvasóink írták

  • 1. Légiós 2013. július 13. 18:25
    „a határon meséljék el nekik milyen adozási rendszert van mekkora a bünözés és bürokrácia és visitva fognak hazáig rohanni az tuti :)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nincs devizaadósságuk a megyei reformátusoknak

Lázár János közölte, a kormány több milliárd forint értékben az egyházak által felvett devizahitelek konszolidációját tervezi. Tovább olvasom