Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Elkezdődött a szegedi partfalberuházás - 1880-as a védőgát

Szeged - Augusztusban 1,8 milliárd forintból elindult a szegedi partfalberuházás. A tervek szerint 2014 harmadik negyedévében adják át. Már a 2006-os tiszai árvíz előtt felmerült egy korszerű partfal építésének ötlete, mivel látszott: noha az 1880-as árvízvédelmi rendszer jól szolgált eddig, 10 méter feletti vízszintet nem bír el.
– Szeged árvízi biztonságát új alapokra és magasabb szintre emeljük: akár „örök életre" is kitarthat az az új partfal, amely 1880-as elődjét váltja fel – összegezte Kozák Péter, az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője. – A szegedi nagy árvíz után elkészült védműtől nem várhatjuk el, hogy ma is jó legyen, hiába fejlesztették 1970-ben: 132 évvel ezelőtt 806, 2010-ben viszont már 1009 centiméteren tetőzött a folyó.

Az Atikövizig igazgatójától azért kértünk interjút, mert idén augusztus elején elkezdődött az 1,8 milliárd forintos partfalberuházás. Ez a projekt Magyarországon, árvízvédelmi főműként egyedülálló, és az első olyan monumentális építkezés, amellyel ugyan állami kezelésben lévő védmű újul meg, mégis – a terület tulajdonosaként – az önkormányzat a beruházó. Szeged az elnyert 1,5 milliárd forintos uniós pályázat kedvezményezettjeként kipótolta a befejezéshez szükséges összeget több mint 300 millió forinttal, ismerve a 2006-os árvíz okozta kritikus helyzetet. A vízügyi igazgatóság a projekthez a szakmai hátteret adja, valamint az árvízi védekezés is az igazgatóság feladata marad.

A látványterv szerint ilyen lesz.
A látványterv szerint ilyen lesz.

Mi történt eddig? 6 hete tartanak a Stefánián és a múzeumnál a régészeti feltárások – ezek a kiviteli tervek elkészítéséhez nélkülözhetetlenek. Az igazgató szerint beigazolódott, amit a szakemberek eddig is sejtettek, hogy a szegedi vár fala a feltételezett helyen érinti, metszi a partfalat. Hamarosan elindulhat a kiviteli tervek közbeszerzése, majd 2013-ban megjelenik a tender, kihirdetik a nyertes pályázót, és az év második felében elindulnak a munkák. Csaknem másfél esztendő remélhetően árvízmentes időszakában megépülhet az új védmű.

A beruházás legfontosabb része a belterületi szakaszon a szivárgásgátló résfal építése: ez a mostani partfal tövében, „vízoldalon" épül majd meg az árvízi emlékműtől a Bertalan hídig. A vízgátló szigetelés sehol sem szakad meg, a Belvárosi hídnál például szépen a hídfő mögé kerül. A múzeumnál a mostani parapetfal előtt halad el a lépcsősorig, majd innen a lépcsők mögött megy tovább.

A szigetelés a felszín alatt lesz, de feljön a partra is kellő magasságig, biztosítva azt a vízálló alapot, amelyre szükség esetén a mobilpartfal-elemek ráépíthetők. Az eddigi partfallezárásoknál éppen az volt a probléma, hogy a felszín felett hiába zárták el a víz útját, alatta tovább „dolgoztak" az áramlások.

Legó
A mobil partfalat úgy szerelik össze, hogy először a nagy szilárdságú alumínium támoszlopokat állítják fel. Ezekre vízszintesen szerelik fel a többi elemet, az alumíniumgerendákat. A közöttük lévő gumiszigetelés nem engedi, hogy akár egy csepp víz is átszivárogjon. A támoszlopok „hornyai" pedig békeidőben nem láthatók.  
A Stefánián a jelenlegi járdaszintet fél méterrel megemelik, így a mostani partfalból már csak 30-40 centi látszana ki, de ezt nem tartják meg: elé építik a szigetelést, felhozzák a terepszintig, és erre állítják majd fel a mobil partfal elemeit árvíz esetén. Amikor nincs magas víz, az elemek nem állnak ott, raktárban őrzik őket. Ott lesz viszont egy formatervezett, szép korlát, amely árvíz idején még a védelmet is szolgálja: az uszadék fennakadhat rajta, és az nem sértheti meg a mobil partfalat.

A mobil partfal elemeinek beszerzése is a projekt része: a Stefániára kerül belőlük a legtöbb, máshová csak annyi, amennyire szükség van a meglévő beton partfalon – például a klinikáknál –, segítségükkel az 1 méter 20 centis magasságot 1 méter 60-ra is felemelhetik. – A mobil partfalra általában 30 éves garanciát adnak a gyártók – magyarázta Kozák Péter. – A maximális biztonságon kívül az is mellette szól, hogy egyszeri beszerzési költsége kevesebb, mint amennyibe az egész 2006-os árvízi védekezés került.

A projekt során a hullámtéri részek fejlesztésére már nem jut pénz, mivel a biztonság a legfontosabb. Az eddig elkészült szép látványterveket a jövőben más forrásokból lehet megvalósítani.

Olvasóink írták

130 hozzászólás
  • 130. ifj. Nagy Gábor 2012. szeptember 30. 19:51
    „128. la-za

    Visszanéztem, én tiltást csak a harmadik híd elkészülte utáni időszakra írtam lehetőségként.

    Hogy más mit írt, azt meg ne rajtam kérd számon.”
  • 129. ifj. Nagy Gábor 2012. szeptember 30. 19:47
    „127. la-za
    "Melyik mellett nem fér el???? Sorold!!!"

    Zrínyi/Kelemen utcában nem fér el a kerékpáros/sokszor zavarva van a villamos, az autós nincs korlátozva.

    Tisza Lajos körút középső szakaszán ki van tiltva a kerékpáros, zavartalanul ott van az autós.

    Kálvária sugárúton egymásnak van eresztve a gyalogos és kerékpáros, hogy kényelmesen elférjen az autós.

    Hasonlókat lehetne még találni, ennyi talán érthetővé teszi, amit írtam, a sértegetést meg tartogasd másoknak.”
  • 128. la-za 2012. szeptember 29. 21:21
    „120.ifj. Nagy Gábor 2012.09.29. 13:12

    Még valami: a korábbi hozzászólásaitokban nem korlátozásról írtok, hanem kitiltásról. A kettő nem éppen ugyanaz....”
  • 127. la-za 2012. szeptember 29. 21:19
    „120.ifj. Nagy Gábor 2012.09.29. 13:12

    "Inkább a te fejedben, azért írsz mindig ilyen hülyeségeket... :( Ha a többi, előnyben részesített közlekedési mód mellett nem fér el, akkor korlátozni kell valamilyen mértékben."

    Ha a hülyeség fájna, te üvöltenél. Melyik mellett nem fér el???? Sorold!!!”
  • 126. ifj. Nagy Gábor 2012. szeptember 29. 20:06
    „122. GondaIstván

    Azért a Maros Szeged alatt közvetlenül történő becsatlakozásának a tetőzési szintre gyakorolt hatásáról szívesen meghallgatnék egy igazi vízügyest, mert ilyen kis távolságon a visszaduzzasztás miatt szerintem kb. centikben lenne mérhető a különbség, 2010-ben (vagy 2006-ban?) a Duna árvize miatt szinte Szolnoktól lefelé egyszerre tetőzött a Tisza, márpedig Szolnok több mint 300 km-re van a torkolattól!

    Ami a pénzszivattyút illeti, azt az elkerülő csatornából is ugyanúgy lehet csinálni és fognak is, ha akarnak. Ha meg nem akarnak (hehe...), akkor a partfalból se fognak...”
  • 125. ifj. Nagy Gábor 2012. szeptember 29. 16:51
    „120. ifj. Nagy Gábor
    "Ott a közepéről vannak kitiltva, tehát térben van egy tiltás. A rakparton ezt időben tudnám elképzelni, mondjuk addig, amíg nincs harmadik híd, utána aztán... mindegy, az még messze van."

    Na ez jól félreérthető lett, szóval egy részleges tiltást (hétvége, csúcsidőn kívül) a harmadik híd megépüléséig, utána esetleg teljeset is.”
  • 124. ifj. Nagy Gábor 2012. szeptember 29. 16:33
    „119. deszkás
    "Násrészt a korrigálás egy ilyen kifejezetten gyors folyásnál csak ideig óráig működne"

    A Tisza Szegednél, mint gyors folyású folyó??? ezt nem értem...

    A többit igen és el is fogadom.”
  • 123. SP 2012. szeptember 29. 16:00
    „122. GondaIstván
    Igen.

    Az észak felől érkező árhullám
    egy átlagosnál magasabb víztömeg érkezését jelenti.

    Az elkerülő kvázi egyenes út ekkor rásegít
    valamilyen arányban a kanyargó belvárosi szakasz tehermentesítésére, részleges vízelvezetésben, limitálásban.

    Elektromos hasonlattal,
    mit 1 áramosztó működése. Az ellenállások arányában történik a megosztás.

    Nyáron pedig nem vészes a relatív visszalejtés sem,
    ha van visszaáramlás, hisz a védelmi szint alatt vagyunk úgyis a belvárosban.

    Az öntözésnek pedig majdnem mintegy,
    hogy Szeged fölött vagy esetleg Szeged alatt történik a beáramlás, visszaáramlás.

    Persze
    egy ilyen esemény előtt modelleznek terepasztalon, illetve számítógépen, és ez a döntő a megoldásban is.

    Villamos-vonatra kótyavetyélt pénz helyett
    egy előzetes áramlás tanulmányra, modellezésre, optimum keresésére, hatástanulmányra kellett volna inkább pénzt költeni.

    De hát a politika,
    az erősebb kutya elv felül írhat dolgokat.

    "SP csatorna" megvalósításra, tanulmányra így nem sok remény maradt.”
  • 122. GondaIstván 2012. szeptember 29. 13:30
    „- Még egy adalék a Maros nyomvonalához: Már a Tisza szabályozásnál felmerült, hogy őrültség a Marost ráengedni a városra, hanem alatta kell csatlakoztatni a Tiszához. De akkor építették vola az újszegedi vasutat, és ugye ez plusz egy Maros hidat jelentett volna. Az építtető cég ezért megkente a városatyákat, és azok megszavazták a Maros mai beömlési pontját, ami egy öngyilkosság Szegednek. Hát már akkor is ilyen mocskos volt a politika!
    - Van egy másik módja is a Maros árvizének elterelésére. Pécskánál ered az Aranka folyócska. Ezt összekötni a Marossal, csak pár km-nyi földmunka lenne. Az Aranka levezethetné egészen Adáig a fölös vizet, messze elkerülve Szegedet.
    - Még a mobil partfalhoz. Nem kell, hogy ez Szegedé legyen, hiszen mobil. Ott lehet felállítani az országban - sőt más országban is - ahol éppen szükség van rá.
    - Valaki kérdezte, hogy honnan veszem, kibír 5 m-t is a mobil gát. Láttam egy fotót a neten, ahol Angela Merkel sétél egy megáradt német folyó partján a mobil gát aljában. Mondjuk Merkel nem egy magas ember, de a mobil gát jó 3x olyan magas volt, mint ő.
    - Mindent összevetve szerintem ez a "partfalazás" egy "szent ügynek" (árvízvédelem) álcázott, nagy teljesítményű pénzszivattyú. Fogjunk össze és állítsuk meg, amíg nem késő!”
  • 121. ifj. Nagy Gábor 2012. szeptember 29. 13:18
    „118. NP1
    "1, Azonos hossz nyilván nem lehetne, tehát az esése kisebb lenne, gondolom ez megnövelné a szélességet (mert ugye a 4700 m/s /köszi!/vízhozammal kezdeni kell valamit)"

    A szélességet szerintem inkább a kis mélység miatt kéne megnövelni, mint a kis esés miatt, de akkor inkább legyen mélyebb.

    "2, Van épeszű nyomvonal?"

    Nem foglalkoztam vele, talán alfoldi topictársat vagy SP-t kérdezd inkább.”
  • 120. ifj. Nagy Gábor 2012. szeptember 29. 13:12
    „117. la-za
    "Ugyanmár! Szerinted nem lehet olyan megoldás, ami mindkettőt kielégíti? Közösségi tér: pl: a Széchenyi tér is az, mégsincsenek kitiltva az autók."

    Ott a közepéről vannak kitiltva, tehát térben van egy tiltás. A rakparton ezt időben tudnám elképzelni, mondjuk addig, amíg nincs harmadik híd, utána aztán... mindegy, az még messze van.

    "Basszus, tényleg! A rakpart is belváros. Hogy én erre miért nem gondoltam! Tudod mit? Tiltsátok ki az autókat a kikörúton belülről (úgyis csak a tiltás jár a fejetekben)."

    Inkább a te fejedben, azért írsz mindig ilyen hülyeségeket... :( Ha a többi, előnyben részesített közlekedési mód mellett nem fér el, akkor korlátozni kell valamilyen mértékben.”
  • 119. deszkás 2012. szeptember 29. 11:46
    „IFJ: NAGY GÁBOR! Még érteném is de: a kerülésben benne van hosszabbnak kell lenni. A szó is ezt jelenti. Násrészt a korrigálás egy ilyen kifejezetten gyors folyásnál csak ideig óráig működne és ami eddig kimaradt ezt is töltéssel kell védeni. De mondhatnám nem megfelelő mederszélességnél a csatorna egyszer gyors(áradáskor) máskor lassulva működik és ez jelentős fenékvastagodást eredményez a hordalék. Állandó kotrással biztosítható a működése de kinek van erre pénze? Más azért éreztem késztetést ezek leírására mert nem véletlen te is elfogadtad:az ország legmélyebb pontján egy balul sikerült kisérlet-mert én annak tartom- a bekövetkező katasztrófa után nem vigasztal senkit. Lásd. Kolontár ahol senki nem viszi a balhét.”
  • 118. NP1 2012. szeptember 29. 11:39
    „ifj. Nagy Gábor 2012.09.29. 09:38

    "Műszakiként gondolom nem nehéz megértened, ha azt mondom, hogy ugyanolyan eséssel folyna (ha nem pont azonos a hossza, akkor távolságarányosan korrigálva :) ), így szintben csatlakozna vissza. ;-)"
    1, Azonos hossz nyilván nem lehetne, tehát az esése kisebb lenne, gondolom ez megnövelné a szélességet (mert ugye a 4700 m/s /köszi!/vízhozammal kezdeni kell valamit)
    2, Van épeszű nyomvonal?
    3, Megnéztem a bécsi Donau-kanalt és annak műtárgyait a neten.... háááát.. marad a partfal.....”
  • 117. la-za 2012. szeptember 29. 10:50
    „113.ifj. Nagy Gábor 2012.09.29. 09:36

    Ugyanmár! Szerinted nem lehet olyan megoldás, ami mindkettőt kielégíti? Közösségi tér: pl: a Széchenyi tér is az, mégsincsenek kitiltva az autók.

    Basszus, tényleg! A rakpart is belváros. Hogy én erre miért nem gondoltam! Tudod mit? Tiltsátok ki az autókat a kikörúton belülről (úgyis csak a tiltás jár a fejetekben). A kiskörúton kívülről meg tiltsuk ki az utakról a kerékpárosokat, legyen mindenütt bicikliút, természetesen elsőbbségadási kötelezettséggel a keresztezett utakra....így akkor nem akadályozzuk egymást az utakon. A kerékpárosok tudnak közlekedni a belvárosban és csak a gyalogosokat fogják veszélyeztetni, az autók meg közlekedhetnek a kiskörúton kívül és csak egymást fogják veszélyeztetni. Szeparáljunk! Megfelel? :)”
  • 116. SP 2012. szeptember 29. 10:38
    „Part menti fák:

    Búvárfák lesznek?
    Mert várhatóan az árhullám ideje alatt a koronájuk is a vízsodrásba kerül a látványkép szerint.

    Vagy
    hosszú törzsű fák lesznek?

    Akkor a favorizált látvány,
    az indok a bontásra nem jön össze, mert a mostani korlát helyett nyárfakoronákat látunk majd borsos áron.”
  • 115. SP 2012. szeptember 29. 10:00
    „112. alfoldi
    Igen.
    Ha a volt holtágakat valaha a természet,
    a gravitáció tudta működtetni árvízi levezetőként, akkor be kell segíteni mesterségesen a dologba egy kicsit.

    A meder kanyarulata
    a belvárosban örökös kihívás lesz és soha nem lesz tökéletes.

    Természetet legyőzni
    nem olcsó mulatság, kótyavetye. Az árvízveszély a partfalhókuszpókusszal csak átmeneti megoldás, barkácsolás lesz.

    A nyomvonal egyenesítése,
    a természetes út keresése, az elkerülő csatorna a jó megoldás.

    Akik a Tiszát
    szabályozták, azért nem voltak buta gyerekek.”
  • 114. ifj. Nagy Gábor 2012. szeptember 29. 09:38
    „111. deszkás
    "Megkerülő csatorna? Az ország legmélyebb pontján? Érdekes. ( a csatorna mélysége-visszacsatlakozás után mélyebb lenne a Tiszánál-ergo vízátemelés)"

    Műszakiként gondolom nem nehéz megértened, ha azt mondom, hogy ugyanolyan eséssel folyna (ha nem pont azonos a hossza, akkor távolságarányosan korrigálva :) ), így szintben csatlakozna vissza. ;-)”
  • 113. ifj. Nagy Gábor 2012. szeptember 29. 09:36
    „104. la-za
    "Akkor miért kellene kitiltani egy olyan útról az autókat, amik főképp a belvárosi utakat, utcákat tehermentesítik?"

    A rakpart is belváros!

    "Továbbra is aktuális a kérdésem: melyik más egyéb használati formája lenne kedvezőbb a mostaninál és kinek lenne kedvezőbb?"

    Közösségi tér, rekreációs, idegenforgalmi jelleg - mindenkinek, aki nem autózik a rakparton.”
  • 112. alfoldi 2012. szeptember 29. 09:00
    „Maga a Tisza, a volt ágai, a mai holtágak, véletlenül nem ugyanott folyik, vannak, minden átemelés nélkül?”
  • 111. deszkás 2012. szeptember 29. 07:53
    „Megkerülő csatorna? Az ország legmélyebb pontján? Érdekes. ( a csatorna mélysége-visszacsatlakozás után mélyebb lenne a Tiszánál-ergo vízátemelés)”
130 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

25 éves a Szegedi Kortárs Balett

A szegedi balett napra pontosan 25 évvel ezelőtt tartotta első bemutatóját - szombaton ünnepi Carmina Burana-előadással jubilálnak. Tovább olvasom