Szeged - delmagyar.hu

Nem vagyunk már célország, és megszűntünk az álmok netovábbja lenni a Romániából érkező munkát keresők számára – ez derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ bocsátott a rendelkezésünkre. A Kriskó Edina sajtószóvivőtől kapott tájékoztatás szerint tavaly már csak 1410 munkavállalási engedélyt adtak ki Csongrád megyére, feleannyit, mint egy évvel korábban.

Ennek egyértelműen az a magyarázata, hogy az uniós csatlakozást követően a román állampolgárok munkavállalási lehetőségei kitágultak, és azóta főleg Olaszországba és Spanyolországba mennek. Magyarország már nem kizárólagos „vadászterület". A másik ok pedig az, hogy akik régóta nálunk dolgoztak, nemcsak kérelmezték, de egy idő után meg is kapták a letelepedési engedélyt. Vagy: jogosultakká váltak az úgynevezett engedélymentes igazolás kiváltására, vagyis ha 12 hónapig jogszerűen foglalkoztatták őket (az időtartam idén januártól a duplájára emelkedett, lásd keretes írásunkat), akkor megillette őket a szabad munkavállalás joga Magyarországon.

Krizbai István neurobiológus szerint a kutatók még szabadabban mozognak. Fotó: Miskolczi Róbert

Mindettől függetlenül még mindig a legnagyobb számban, mintegy 70-80 százalékban román állampolgárok érkeznek Csongrád megyébe, hogy munkát találjanak, a többiek leginkább szerbek, és mutatóban németek, osztrákok, franciák vagy angolok. A legtöbb engedélyt mezőgazdasági, építő- és feldolgozóipari munkára adták ki, és a munkavállalók háromnegyedének legfeljebb általános iskolai a végzettsége.

Már két évre adják az engedélyt Januártól változott a jogszabály: külföldiek számára munkavállalási engedély a korábbi 12 hónap helyett már két évre adható ki, később pedig ugyanennyi időre meghosszabbítható. Kivétel a szezonális munka, amellyel csak 150 napig lehet foglalkoztatni, és a kutatás, amely a tevékenység időtartamára szól. 2008. január 1-jétől a szakképesítéssel rendelkező uniós polgárnak már nem is kell munkavállalási engedélyt kérnie.

A diplomások elsősorban az egészségügyben és az oktatásban helyezkednek el, többségük orvos, biológus, kutató és tanár. A Szegedi Biológiai Központban például munkavállalási engedéllyel tizenheten dolgoznak – mondta el Dudits Dénes főigazgató, főleg román állampolgárok, de van köztük török, mongol és kínai is. Az uniós polgárok engedélyével kapcsolatban jóval kisebb a bürokrácia, mint az unión kívülről érkezőkkel. Beszéltünk egy kutatóval, Krizbai István főmunkatárssal, aki Marosvásárhelyről érkezett, az orvosegyetemet már Magyarországon fejezte be. A neurobiológus szerint a kutatók – az ösztöndíjaknak köszönhetően – mindig szabadabban mozogtak, mint más szakmák képviselői.

Nem „megfelelő" munkahelyek

A nem uniós polgár, például egy Vajdaságból érkező magyar is két évre kaphat munkavállalási engedélyt, de nála közvetítői kötelezettséget írnak elő. Ami azt jelenti, hogy ha akad kiközvetíthető magyar állampolgár az állásra, akkor ő előnyt élvez a külföldivel szemben. A Szerbiából érkezők – akárcsak még pár éve a románok – olyan állásba is elmennek, amit a magyarok nem szívesen vállalnak el: ilyen például az állandó kinnlakást igénylő állatgondozói, telepőri munka. A jogszabály szerint ezek úgynevezett nem megfelelő munkahelyek, regisztrált magyar állampolgár ki sem közvetíthető, nem is szankcionálható.