Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Gáspár András a csillagok nyomában

Az ország legtehetségesebb fiatal tudósait, kutatóit felölelő háromezres mezőnyből mindössze negyvennyolcan kaptak Pro Scentia aranyérmet az idei OTDK-n. Köztük volt a szegedi egyetemen csillagásznak tanuló Gáspár András. A fiatal hallgatónak nem ez az első országos szakmai sikere: legutóbb harmadik lett a versenyen.
Gáspár András: Tévednek, akik azt hiszik, mi a csillagokat nézegetve álmodozunk. Ez nagyon komoly fizikai ismereteket megkövetelő tudományág
Több mint háromezren jelentkezetek a tavasszal megrendezett Országos Tudományos Diákköri Konferenciára (OTDK) az ország különböző felsőoktatási intézményeiből, hogy megméressék magukat a legjobb fiatal tudósok, kutatók versenyében. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hallgatói több szekcióban is eredményesen szerepeltek: számos első helyet szereztek meg, többen közülük megkapták a Pro Scientia aranyérmet is. A különleges országos kitüntetésből – ami Csányi Sándor jóvoltából százezer forintos pénzjutalommal is kiegészült – negyvennyolcat osztottak ki. Ezeket olyan kimagasló tehetségek kapták, akik több OTDK-n is eredményesen szerepeltek, nyelvvizsgájuk és tudományos publikációik is vannak.

Egyikük a debreceni születésű és az SZTE-n ötödéves csillagász, Gáspár András, aki a csillaghalmazokról írott munkájával érdemelte ki az elismerést. A mindössze huszonhárom éves fiatal kutató már gyerekként is a csillagászat iránt érdeklődött – ezt részben édesapja hatásának tulajdonítja, aki szintén természettudományokkal foglalkozik.

– Sokan tévedésben vannak, hogy mi az egyetemen a csillagokat nézegetve álmodozunk, holott ez nagyon komoly fizikai ismereteket megkövetelő tudományág – oszlatja el a tévhiteket a friss aranyérmes hallgató. Mint mondja, dolgozatában – amelyet egy évfolyamtársával, Makai Zoltánnal közösen készített – a galaxisunkon belüli csillagkeletkezési területeket tanulmányozta, amelyhez sajnos a hazai asztronómiai infrastruktúra nem elégséges. A Tejút ezen részei ugyanis nem láthatóak a szemünkkel is érzékelhető optikai hullámhosszokon: infravörös tartományra érzékeny kamerák felvételeit kell hozzá elemezni, ilyenek azonban Magyarországon nincsenek.

Témavezetőjük, Balog Zoltán sietett a segítségükre, aki jelenleg az arizonai egyetem kutatójaként dolgozik, a megfelelő adatokhoz, felvételekhez általa jutottak hozzá. A fiatal kutató kitért arra is, hogy a Szegeden csillagászatot tanulók közül nem ő az első, aki Pro Scientia aranyérmet kapott: 1989 óta háromszor nyerték el itteni csillagászhallgatók a díjat, ami kis létszámukat tekintve még jelentősebb eredmény.

Gáspár András, akinek már két éve az OTDK-n elért harmadik helyezése révén sem kellett volna szakdolgozatot írnia, fotópályázatot is nyert néhány éve, amikor a mezőnyben kimagaslóan sikerült megörökítenie a hazánkban is látható napfogyatkozást. S hogy szükség van-e itthon egyáltalán csillagászokra?
– Az emberiség sohasem tudhatja, mi az a tudás, amit később hasznosíthat – vallja kedvenc tudományáról a szegedi hallgató.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bezárt a Fekete Ház

Több mint két hónapig nem látogatható a szegedi Fekete Ház. Az épület felújításának kezdetén ugyanis… Tovább olvasom