Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Halász Tibor, a név a fizikakönyvről

Szeged - Halász Tibor 1978 óta vesz részt az általános és középiskolás fizikakönyvek készítésében. A Rácz Tanár Úr Életműdíjat a múlt héten kapta meg a 81 éves nyugdíjas tanár, aki a kísérletezést tartja legfontosabbnak a fizikaoktatásban.
– Amikor a 70-es évek elején a szegedi tanárképzőre kerültem oktatóként, kutatási területemnek a főiskolai oktatást választottam. Rájöttem, hogy az alapoknál kell kezdenem, ezért az általános iskolások és gimnazisták tanítása is rendkívül fontos, ehhez pedig elengedhetetlen a jó tankönyv – meséli Halász Tibor arról, hogyan lett belőle tankönyvíró.

Az első fizikatankönyv és -munkafüzet, amelynek elkészítésében részt vett, 1978-ban jelent meg, az első alaptanterv életbe lépése után nem sokkal. Azóta kétszer változott a tanterv, Halász Tibor mindig részt vett a könyvek frissítésében, elkészítésében. Munkásságát múlt héten jutalmazták Rácz Tanár Úr Életműdíjjal.

– Hatalmas elismerés, amelyet nem az államtól, hanem szakmabeli civilektől, kollégáktól kaptam, így természetesen nagyon büszke vagyok rá – mondta a 81 éves nyugdíjas professzor. Halász Tibor 1954-ben végzett tanulmányaival, tanított gimnáziumban, általános iskolában, majd 34 évig a szegedi tanárképző főiskolán. 1996-ban ment nyugdíjba, a főváros melletti Csömörre költözött feleségével, hogy fia közelében lehessen. Sokáig hetente járt vissza Szegedre, mert egy kutatócsoporttal dolgozott.

Halász Tibor és az egyik tankönyv, amelyet ő szerkesztett. Fotó: DM/DV
Halász Tibor és az egyik tankönyv, amelyet ő szerkesztett. Fotó: DM/DV

– Ma sem jelent problémát, hogy tartsam velük a kapcsolatot, a Skype korában ez nem lehet gond – jelentette ki az életműdíjas oktató.
Halász Tibor legfontosabbnak mindig is a kísérletalapú oktatást tartotta. Többedmagával szerkesztett könyveiben, munkafüzeteiben törekedett rá, hogy a diákok hármas csoportokban próbálják ki a tananyagot.

– 1984-ben ez a fajta szemlélet komoly eredményre vezetett. Az IEA-n, az UNESCO által végzett nemzetközi felmérésen a magyar diákok végeztek az első helyen 25 ország közül. Megelőztük Japánt és Angliát a fizikával kapcsolatos tudás terén – emelte ki a professzor.

– Sajnálatos, hogy 25 év alatt 50 százalékkal csökkent a fizikaórák száma. A tanároknak nincs idejük kísérletekre, így a diákok közül kevesen tanulják szívesen ezt a tárgyat. Így nem csoda, hogy nem igazán népszerű a fizika.

Amit még Halász Tibor sajnál, hogy nem szánnak elég időt a tankönyvekre. Ők korábban több éven át szerkesztettek egy könyvet, hagytak időt a tanároknak, hogy megismerjék, mielőtt tanítani kezdenek. A szeptemberben megjelent kilencedikes fizikakönyvhöz ő és kollégái egy javított, átszerkesztett kiadást készítettek, amelyből a mai elsős középiskolások több mint kétharmada tanul. Azért is büszke mostani díjára, mert a szeptemberben megjelent átdolgozást is értékeli ez az elismerés.

A díj. Az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. által létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért 2001 óta ítéli oda az életműdíjat. A személyenként 1,2 millió forintos életműdíjat évente két-két matematika, fizika, kémia és 2005 óta két biológia szakos tanárnak ítélik oda, akik kimagasló szerepet töltenek be tárgyuk népszerűsítésében és a fiatal tehetségek gondozásában. A díj Rátz László nevét őrzi, aki a Budapesti Evangélikus Gimnázium (más néven Fasori Gimnázium) matematikatanára volt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Könyvbemutató az elfeledett szegedi ötvösművésznőről

A művész életéről és munkásságáról írt könyvet unokahúga, Bartháné Boga Ildikó. Tovább olvasom