Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 20°C Még több cikk.

Három kérdés, aki válaszol: Pozsgay Imre egyetemi tanár

Szeged - 3 kérdést teszünk fel olyan embereknek, akik valamiért az érdeklődés középpontjába kerültek, és olyanoknak, akik válaszolni hivatottak aktuális témákra. Ezúttal azt a Pozsgay Imrét kérdeztük a forradalmakról, aki az 1989-ben államminiszterként, a hatalmat gyakorlók oldaláról először mondta ki: 1956 népfelkelés volt, nem ellenforradalom.
– Ma is népfelkelésnek minősíti 1956-ot, mint tette 1989. január 28-án a Magyar Rádió 168 óra című műsorában?


– Igen, de a kifejezés jelentéstartalmának megértéséhez a 80-as évek végét, a kort is jellemezni szükséges. Azzal, hogy 1956-ot „népfelkelésnek" neveztem, azt a szerepet vállaltam, hogy az 1956-ban történtek kádárista értékelését megfordítsam, hogy fordulatot idézzek elő a közgondolkodásban. Mert ezzel egyértelművé vált az is, hogy a szovjet csapatok jelenlétét sem lehet már „testvéri segítségnek" nevezni, hiszen az közönséges intervenció volt a birodalom védelmére. E bejelentés nyomán az események felgyorsultak: elindult a párt bomlása, színre léptek a reformmozgalmak, elkezdődtek a tárgyalások a rendszer békés átalakulásáról.

– E „békés forradalomban" viszont elmaradt az 1956 miatti felelősségre vonás. Erről mit gondolt akkor, és mit mond most, amikor a Biszku-ügy borzolja a kedélyeket?

– Antall Józsefnek többször is kifejtettem a véleményem, hogy azokat, akiknek vér tapadt a kezéhez 1956-ban, bíróság elé kell állítani. Így gondolom ezt ma is: átgondolt, korrekt bírósági eljárásra van szükség. Antall viszont azt mondta, a „nemzetközi viszonyok nem teszik lehetővé" a tisztázást. Pedig ha a rendszerváltozással együtt megtörtént volna a felelősségre vonás, elmaradhatott volna az a lélektani helyzet, amit kifejez a máig tartó „kommunistázás".

– Az 1956. október 23-ára emlékező tegnapi szőregi ünnepségen mondott beszédet. Azt ajánlotta a műsort adó és a közönség soraiban ülő iskolásoknak, hogy olvassák a történelemtankönyvet! 1956 a „helyére került" a tankönyvekben?

– Szűkmarkúan foglalkoznak a könyvek 1956-tal, sok a „visszaemlékezés", miközben hiányos az '56-tal kapcsolatos általános társadalmi ismeret. Úgy vélem, e téren is indokolt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei között fennálló többszörös párhuzam. Hiszen – a személyes érintettség miatt – a '48-as veteránok halála után több évvel nyerte el 1848. március idusa méltó helyét a közgondolkodásban.

Olvasóink írták

  • 3. Atlasz 2012. október 20. 06:51
    „Antall József tekintélyes, hasznos tanú, lehet rá építeni! A gyóntatója is hivatkozott rá, az örökös miniszterelnök is.
    Az egykor történeti szerepet játszott Pozsgay Imre szükségesnek tartja a "megértéshez" segíteni az olvasót, és olyan fogalmakat bevinni az emlékezésbe, amelyek 1989-ben nem voltak közhasználatban. Lám, lám, a hiúság...”
  • 2. Agyalapi 2012. október 19. 16:06
    „Kérdezze meg Biszku Bélát is! Teljesebb lesz a kép...”
  • 1. masikrozsa 2012. október 19. 12:44
    „Kedves Újszászi Ilona!
    Pozsgai Imréhez csak 3 feltett kérdésre "futotta " ? Nemcsak ´56 témája, de Pozsgai Imre személye is sokkal többre érdemes! Különösen így az ´56-os nemzeti ünnep előtt ... !!! Szerencsésebb lett volna Őt nemcsak a "Három kérdés, aki válaszol: ..." - ban kérdezni!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Őrizetben az idős ember kirablója

Elfogta és őrizetbe vette a rendőrség azt a 33 éves ópusztaszeri férfit, aki október 17-én a déli órákban a Mars téren ki akart rabolni egy idős embert. Tovább olvasom