Délmagyar logó

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 5°C | 14°C Még több cikk.

Hogyan működik majd a szegedi biogázerőmű?

Szeged - 30–40 tagból álló mikrobaközösség „dolgozik" a biogázerőművekben. A Szeged határában idén tavasszal megépülő létesítmény működésének jellemzőiről Kovács Kornélt kérdeztük.

- Miként lehet energiaforrás például a sertés hígtrágya? A szerves anyagok nagyobb molekulák, s ezek szén-szén kötéseiben kémiai energia tárolódik. Erre az energiaforrásra van szükségük a mikrobáknak, ezért elszakítják ezeket a szén-szénkötéseket. Amikor ez megtörténik, felszabadul a benne tárolt kémiai energia, amit hasznosít a mikroba arra, hogy a saját életfolyamatait fenntartsa - magyarázza Kovács Kornél, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Biológus Tanszékcsoportját és Biotechnológiai Tanszékét vezető professzor.

- Hogyan keletkezik a biogáz? Nem képes minden mikroba minden egyes szén-szénkötést felhasítani, ezért egy csapat dolgozik együtt - munkamegosztásban. Legalább 30-40 mikrobaféleség él egy-egy közösségben. Egy kiskanálnyi fermentorlében több tízmillióan hemzsegnek. Ezek arra hangolják össze működésüket, hogy minél hatékonyabban lebontsák a környezetükben lévő szerves anyagokat - teszi elképzelhetővé a „bacik" munkáját a professzor. - A tevékenységük végeredménye - amikor már nem marad szén-szén kötés, számukra lényegtelen - a biogáz, amely nem más, mint metán és széndioxid keveréke.

- Mióta ismerjük ezt a zöld energiát? A jelenséget több száz éve megfigyelték: ha levegőmentes környezetbe szerves anyagok kerülnek, akkor azok lebomlanak, s valamiféle gáz keletkezik. Persze kezdetben nem tudták, hogy ezt baktériumok „termelik". A keletkező biogázt 150-200 éve kezdték például világításra használni - néz vissza a kutató. A biogáz rohamosabb elterjedése az 1900-as évektől számítható.

- Mi az, amit a megfigyeléshez hozzátesz a tudós? A fentebb vázolt alapjelenség a természetben magától kialakul. De önmagában az a tény, hogy az embereknek fontos végtermék, a biogáz a „bacik" számára nem kívánatos, felveti azt a lehetőséget, hogy próbáljuk megérteni a mikrobaközösség működését. Hiszen az úgy alakítja ki belső szabályait, hogy lehetőleg minden egyes mikrobatag „túléljen", miközben „jól érzi magát". Ezért e körülmények nem egyeznek meg a maximális biogáz-termelési feltételekkel. Mi azokat a szűk keresztmetszeteket keressük, amelyek azt teszik lehetővé a mikrobáknak, hogy „jól érezzék magukat", de amelyeket ha kitágítunk, akkor szorgosabb munkára lehet őket ösztökélni.

Kovács Kornél mini biogázerőmű-laborja. A professzor szeretné, ha két 100 köbméteres kísérleti üzem épülhetne a szegedi biogázerőmű mellé. Fotó: Schmidt Andrea
Kovács Kornél mini biogázerőmű-laborja. A professzor szeretné, ha két 100 köbméteres kísérleti üzem épülhetne a szegedi biogázerőmű mellé. Fotó: Schmidt Andrea

 E téren mi a szegedi kutatók eredménye? Egyik, ma már nemzetközi szabadalommal védett felismerésünk, hogy valahol a folyamat vége felé serénykedő „baciknak" szükségük van redukáló szerre. Vannak ott persze olyan másfajta mikrobák, amelyek ezt meg tudják termelni. A „redukálószer-termelő és a -fogyasztó baciknak" az aránya a természetes közösségben eltolódott a második javára. Ha ehhez a társasághoz hozzáadunk egy olyan mikrobát, amely ezt az egyensúlyt eltolja, akkor a „fogyasztók" jobban „jóllaknak", mert több ilyen redukáló szer áll rendelkezésükre a rendszerben. Ezért felgyorsul az egész biogáztermelő folyamat. Ez a mikrobák közti kommunikációs folyamat - például, hogy melyik „baciból" épp hány van, s ezeknek milyen az aktivitása és dominanciája - csak 10-12 éve, az akkortól elterjedt molekuláris biológia eszközeivel tanulmányozható. 

Cukorcirok és csicsóka az újítás

Ipari léptékben próbálhatják majd ki a szegedi kutatók nemzetközi védettséget élvező redukáló szeres szabadalmukat a helyi biogázüzemben. Ez lesz az egyik egyedi jellemzője az itteni létesítménynek. Induláskor a sertés hígtrágya és a silókukorica keverékére alakul ki a „baciközösség", mint sok más hasonló helyen a világban. Újdonság lesz viszont, hogy a szegedi kutatók kísérleti eredményeit is hasznosítják majd. Ennek érdekében két darab, 100-100 köbméteres kísérleti üzemet szeretnének építeni a szegedi biogázerőmű mellé, hogy ötleteiket kipróbálhassák „fél üzemi" méretben is. Ugyanis a szegedi kutatók már tudják: a silókukorica alkalmazásánál bőségesebb biogázt eredményezne a cukorcirok és a csicsóka. A technológia ilyen irányú fejlesztésével növelhető a biogáztermelés gazdaságossága. A szegedi tapasztalatokat most egy határ menti együttműködési pályázattal a Vajdaságban is hasznosítani tervezik.

Zöld energia

1 megawattos teljesítményű lesz a szegedi biogázerőmű. Ezzel egy kisebb falu energiaigénye fedezhető. A megújuló energiahordozók ma még nem versenyképesek a földgázzal és a kőolajjal szemben. Ám Kovács Kornél szerint a folyamat 5-10 éven belül biztosan megfordul, ezért - mint a Magyar Biogáz Egyesület vezetője is - örül annak, hogy biogázerőművek építésével Magyarország csatlakozik a jövőbe néző okos térségekhez.

Olvasóink írták

24 hozzászólás
12
  • 24. SP 2011. január 30. 21:49
    „Ötletbörze:

    Végtelen lehetőség rejlik
    lakossági biogáz előállításában, hisz az alapanyag több, kevesebb mennyiségben minden háztartásban rendelkezésre áll.
    Az sem mellékes, hogy ezt nem kell az Ukránokon keresztül ideszállítani.

    Szelektív lakossági hulladékgyűjtés analógiájára
    szelektív lakossági fekália gyűjtés kellene bevezetni. A technológia szerin szükség lenne olyan WC csészékre, ami kéthengeres és dupla fedeles, toy-toy rendszerű.
    A siló kukorica napi étrend alkotója is lehetne.
    A leadott agyag kreditpontokra átváltható és a gázszolgálató számláiban jóváírható lenne.”
  • 23. tol 2011. január 30. 21:07
    „fogjunk össze! Végre korra, nemre, felekezetre való tekintet nélkül egyet akar majd a magyar! A nagy Nemzeti Egyesített Bioerőműbe saját szerény tehetségéhez képest apait-anyait beleadni...”
  • 22. jozko 2011. január 30. 20:28
    „Van olyan ember , aki nem érti, hogy működik?

    Csak a lényeget kell megérteni-mint pédául az elektromos fogpiszkálónál!
    Pofonegyszerű: egyik végén bemegy az áram, a másik végén piszkál!

    A biogáz-erőműnél pedig az egyik végen bemegy a híg disznósz@r, a másik végén kijön a gáz...
    Aki megkérdezi, minek ehhez erőmű:
    Az nálam is jobban tud valamit!”
  • 21. tol 2011. január 30. 17:34
    „te koma! Hány hét egy év? Szeged a napfény városa! :)”
  • 20. SP 2011. január 30. 08:02
    „A Pick céljára tervezik duplázni a sertéstelepek számát. Több telep, több bűzbomba.”
  • 19. keresztény 2011. január 30. 05:54
    „A várost elárasztó trágyaszagból kiindulva "biogáz-nagyhatalom" lehetnénk!”
  • 18. CID 2011. január 29. 22:05
    „17 : Az utóbbi két-három hétben nagy hasznuk lett volna a napelemeknek :)”
  • 17. tol 2011. január 29. 20:40
    „a napelem használata teljesen kidolgozott, oszt Szegeden, a napfény városában alig lehet látni. Ez is érdekes. Tudom, hogy keverem a bioanyagot, de csak eszembe jutott...”
  • 16. SP 2011. január 29. 20:15
    „10. hozzászólás achilleus
    Úgy tudom, hogy a metró építése Moszkvában
    "holodomor"-t hozott. USA metróhálózatát szerette volna a Szovjet vezetés reprodukálni.”
  • 15. sevenof9 2011. január 29. 17:51
    „ez a project kb 12 eve fut. Magyaran pumpljak ki a penzt a hulye EUs es magyar penzalapokbol,irogatjak a jelenteseket,de eredmeny ohne.
    Egy ilyen projectet singapoooore 2-3 ev alatt mukodokepesre hoz.”
  • 14. jozko 2011. január 29. 16:43
    „Ezek a biokémiai folyamatok lényegében már ismertek.
    A II. világháború végén a németek ismert energiaigénye /energiaéhsége/ meglódította az
    alapkutatásokat.
    Nagyon helyes, hogy most, a mikor a megújuló energiák felé fordul az érdeklődés, vannak erre jól képzett szakemberek, kutatóbázisok-és forrás ezek finanszírozására!

    Jó lenne bízni abban, hogy az életvitelünk során felszabaduló egyre nagyobb tömegű biomassza megújuló energiaforrás lehet-vagyiys sikerül olyan csodatévő bacikat felfedezni, elszaporítani a kutatások során ,
    amelyek megbízható technológiával a háztartsási "szennyvizekből" is energiát tudnak előállítani-

    a bennük lévő mind nagyobb arányú mérgező anyag ellenére, amelyek "egészséges" táplálkozásunk,
    kondícionálásunk, gyógyszerezésünk, testápolásunk erdményeképpen kerülnek bele!

    És reménykedem abban is, hogy az állattartó telepek trágyája /hígtrágyája/ sem dúsul fel ezekkel a mérgező szerekkel, mire a tökéletes biogázosítás technológiája kialakul!
    Mert ha a technológia csak a "vegytiszta" bocsánat-disznós..arra alapul,, kkor erősen veszélyeztetett!
    Mint ahogyan az egészségünk is, mert a disznó székletébe kerülő méreganyag nagy része a húsában marad, ami része a táplálákláncunknak!

    Bízzunk a kutatókban, hogy számolnak ezzel-és megtalálják a megokdást!”
  • 13. tol 2011. január 29. 16:03
    „hatalmas lehetőség, igen lelkesítő - laikus szemmel. Csak sikerülne érdemes nagyságrendben bevezetni!”
  • 12. achilleus 2011. január 29. 13:13
    „Mondanom sem kell, nálunk az ökológiailag fenntartható technológiákat is csak gigaméretekben képesek egyesek elképzelni, lásd a szalmaerőmű esete Tokaj-Hegyalján, ilyenkor szinte az összes környezeti előny elvész, helyette marad egy környezeti szempontból fokozottan káros kiméra. - http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=23792”
  • 11. N.P. 2011. január 29. 12:58
    „Lázár Jani majd elmeszeli! Ja és a vásárhelyit is, hiszen ő egy nemzeti lokálpatrióta....”
  • 10. achilleus 2011. január 29. 12:57
    „6. hozzászólás SP 2011.01.29. 11:26
    Amit vázoltam, az az ökogondolkodás egyik alapvetése. - http://en.wikipedia.org/wiki/E._F._Schumacher
    Az "appropriate technology" rész tartalmazza az ideillő gondolatokat. Magáról a könyvről - nagyon vázlatosan - itt: http://en.wikipedia.org/wiki/Small_Is_Beautiful

    Való igaz, az állam képes adókkal-beszolgáltatásokkal lerombolni a helyi közösségeket, az egyik legismertebb, megközelítőleg 7 millió halálos áldozatot követelő eset ez: http://hu.wikipedia.org/wiki/Holodomor”
  • 9. Léni 2011. január 29. 12:34
    „Sehogy, mert a kormány most akarja megszüntetni az ilyen tevékenységekre a
    támogatást! Oszt jónapot!”
  • 8. kalkutta 2011. január 29. 12:14
    „Csatlakozom az előttem szólóhoz. Ha mégis gazdaságos lenne akkor a kormány annyi adót tenne rá, hogy annyiba kerüljön mint a többi a többi energiahordozó. Bár ez nem tudományos kérdés.
    Gratulálok és várjuk a további eredményeket.”
  • 7. jay_és_néma_bob 2011. január 29. 12:05
    „Újszászi Ilona
    újabb selejtes cikk helyesírás szempontjából
    ha kettő ember beszélgetését írjuk le, akkor mindig, ha az egyik el kezd "beszélni", akkor gondolatjelet kell tenni, különben ÉRTELMETLEN.
    am a cikk érdekes”
  • 6. SP 2011. január 29. 11:26
    „4. hozzászólás achilleus
    ""Ami a legfontosabb, hogy leválaszthatóvá teszi kisebb-nagyobb közösségek energiaellátását....""

    Az önellátó házi berendezés nem biztos,
    hogy minden esetben gazdaságosabb, mint a nagyüzemi, kivéve a monopól helyzet, kartelezés stb van.

    Ha válság van
    csökken az alapanyag mennyiségének megtermelődése is. A rendszerbe beépített tésztaszűrő egyre kevesebb fekáliát talál.
    Ha meg mégis gazdaságos lenne folyamatosan, azt megadóztatnák.

    Úgy tudom hogy,van
    Szeged felé érkező biogáz vezeték régóta a Sándorfala felé vezető út mellett .”
  • 5. CID 2011. január 29. 11:06
    „Ez tanúsítom, hogy a csicsóka több biogázt termel. Próbáljatok belőle sütve fogyasztani, ti is rájöttök :)”
24 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pénztárválasztás: hétfő éjfélig dönteni kell

Hétfőn nyilatkozhat utoljára az, aki maradni akar a magánnyugdíjpénztárában. Pénteken hosszú sor kígyózott, de fél óránál tovább senki sem várakozott. Tovább olvasom