Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Időutazás a Délmagyarral: Ezredfordulós ünnepeink

Szeged - Kilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.

A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának kilencvenegyedik állomása: 2000.

„A kereszténység kétezer éve és az államalapítás millenniuma" jegyében telik az ezredforduló. A súlyos jubileumok a napilap cikktermésén is nyomot hagynak.

Áhítat hava

„Magyar sorsközösség Pannóniában – Régiók találkozása" címmel augusztus 7-én számolunk be arról, hogy „a budai Mátyás-templom tövében, a Szentháromság téren három napig tartott, s tegnap ért véget a határon túli magyarok színpompás kulturális bemutatója" – írja kiküldött tudósítónk, Kisimre Ferenc az V. Kárpát-medencei napokról.

Szeged is ünnepi lázban ég

A „vitézi hétvégéről", vagyis a 151 évvel ezelőtti szőregi csata megrendezéséről Bátyi Zoltán ad riportot. Az alsóvárosi „Havas Boldogasszony napi körmenet" hangulatát Panek Sándor adja vissza: „Az áhítaté a Mátyás tér". A régi, török időktől kezdve itt tartott búcsúkra emlékezve meséli „Apró Ferenc helytörténész", hogy például a negyvenes évek végén „tizenöt-húsz kilométerről is gyalog jöttek a 'körösztök', így nevezték egy-egy falu csoportját. Elöl hozták a keresztet, kissé hátrább templomi zászlókkal jöttek, a csapatokban sok mezítlábas ember is volt. Fenn a toronyban már figyelték, melyik irányból jönnek, s az érkezőket harangszóval köszöntötték. A régiek ezt úgy nevezték, hogy 'elibők harangoztak'. (...)"

Királyok kútja Mórahalmon. Avatásakor víz helyett bor folyt a díszkútból. Fotó: Gyenes Kálmán

Királyok kútja Mórahalmon. Avatásakor víz helyett bor folyt a díszkútból.
Fotó: Gyenes Kálmán


„Szent igaz: világszenzáció és történelmi jelentőségű, hogy a keleti ortodox egyház a nyugati szentek közül elsőnek Szent István királyunkat kanonizálja. Elismerés ez – visszafelé és előre nézve is" – kommentálja Konstantinápoly döntését augusztus 8-i publicisztikájában Újszászi Ilona. „A szentté emelés ünnepélye az államalapítás és Szent István napján, augusztus 20-án lesz."

„A magyar államfejlődésnek kevés olyan intézménye van, amely az államalapítástól máig él, a megye azonban ilyen – véli Ruszoly József." A jogtörténészt augusztus 19-én Hegedűs Szabolcs idézi. A történész Kristó Gyula pedig ismeretet is terjeszt, amikor hangsúlyozza: „A beilleszkedés jelképe" a korona, amelyet – lapunknak adott interjúja szerint – „1001. április 4. és augusztus 23. között küldhetett a pápa". Államalapító királyunk mellszobrának ópusztaszeri avatóünnepen Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke úgy fogalmazott: „Varga Imre szobra nem egy idealizált történelmi személyiség portréja. A művész kitűnően ragadta meg a döntéseit belső erkölcsi küzdelmek, lelki tusák árán meghozó, majd elhatározását áldozatok árán is beteljesítő ember egyéniségét."

Lenyűgöző Magyarország

„Magyarország lenyűgöző" – ez az augusztus 8-i címlaphír. Ugyanis „a hitelminősítő ipar európai központja, a londoni Fitch 'lenyűgözőnek, nagyszerűnek' tartja magyarország idei teljesítményét, de a hitelképességi osztályzat javítását a közeljövőben – legalább egy éven belül – nem tervezi".

Hamvába holt ötletek is lendületet kaptak, de valós fejlesztések is elindultak az ezeréves ünnepen. Az első kategóriába tartozik a „magyarok világparkja", amelyet „augusztus 15-én Bodorszéken (a Csongrádi úton Szegedtől 17 kilométerre, a dóci elágazásnál) avatnak fel", de maketten is bemutatjuk augusztus 8-án, milyennek képzelik kezdeményezői a puszta új látványosságát.

„Templomot és utakat kap" Csengele – híreli augusztus 10-i Krónika oldalunkon Kormos Tamás. Ugyanő arra hívja föl a figyelmet, hogy „A legdinamikusabban fejlődő fal: Zsombó ötven éve önálló".

„Új Hungária Szálló" a neve „az eredetileg 1977-ben épített" szállodának, amelyet „500 millió forintért" megvásárolt „az Accor Pannónia Rt., a Novotel-lánc üzemeltetője" és az ünnepen „kaput nyitott" – „144 új szoba, kétmilliárdért" – tudósít augusztus 12-én Rafai Gábor.

„Csongrád városa a vasárnapi millenniumi napján elébe megy a történelemnek: a Tisza-parti település lesz az első a megyében – de talán az egész Dél-Alföldön is –, ahol szobrot állítanak a rendszerváltozás első szabadon választott miniszterelnökének. Antall József mellszobra civil kezdeményezésből, civil adományokból született" – állítja augusztus 12-i publicisztikájában Panek József.

A valóságról üzen Kalocsai Katalin pillanatfölvétele: „Szegeden is fogy a népesség". „Az alföldiek pesszimisták" – rögzíti augusztus 17-én a lakosság bizalmi indexének alakulását „O. K. K.", vagyis Katkó Krisztina. Kovács András pedig arról ír: „az elmúlt évben Csongrád megyében a stagnáló ipari exportértékesítés harminc százalékot tett ki az összes eladásból, s ez jelentősen elmarad az országos 54 százalékos aránytól.

Az ember tragédiája

„A millenniumi év ünnepi bemutatója Az ember tragédiája a Dóm téren. (...) Madách Imre klasszikusa, Az ember tragédiája tizenharmadszor szerepel a Szegedi Szabadtéri Játékok programján. Aligha volt olyan ünnepi alkalom, évforduló, amikor nélkülözni kellett volna a dómszínpadi bemutatók közül. (...) Hont Ferenc, Oláh Gusztáv, Janovics Jenő, Kiss Ferenc, Major Tamás, Vámos László és Szinetár Miklós után most Korognai Károly, a Szegedi Nemzeti Színház és Szabadtéri Játékok igazgató-főrendezője állította színpadra Madách remekművét" – emlékeztet Hollósi Zsolt.

A múlt kutatása sem áll le az ünnepen: Lévay Gizella augusztus 17-én arról számol be, hogy „Középkori leleteket ásnak ki a régészhallgatók. (...) Minden szegedi gondolhat arra, hogy hátha az ő valamelyik őse nyugszik az egyik sírban".

„A magyar orvosok millenniumi világtalálkozóját a Szegedi Nemzeti Színházban" „Gógl Árpád egészségügyi miniszter nyitotta meg" – tudósít Keczer Gabriella.

„Királydráma született Mórahalmon" – üzen augusztus 19-én Bóka Gábor az érdekes vállalkozásról: „Hatvankét év után augusztus 20-án Mórahalmon újra előadják Sík Sándor István király című drámáját. Bár a teljesen amatőr társulat csak erre az alkalomra állt össze, mégis bíznak a folytatásban". „Mórahalom napján, szeptember 24-én avatták föl a város parkjában az 'Árpád-házi szentek kútját', Tóbiás Klára szegedi képzőművész alkotását" – tudósít október 3-án Nyilas Péter. A „díszkút alapja erdélyi (ruskicai) márványlapokból összeállított, 2,5 méter magas, hatszögű oszlop". A Királyok kútján „állatfigurák": „az oroszlán az Árpád-ház hagyományos címerállata, az oroszlán és a sas erejét egyesítő griff pedig kincsőrző feladatot tölt be. A kincs: maga az életet adó víz..."

Kronológia: 2000

Január 1.: Vlagyimir Putyin Oroszország megbízott elnöke. Január 4.: Az orosz hadsereg elfoglalja a csecsen főváros, Groznij központját. Február 15.: Véget ér a vasutasok eddig leghosszabbra sikeredett, 326 órás munkabeszüntetése. Június 13.: A Magyar Országgyűlés elrendeli a kommunizmus áldozatainak emléknapja középfokú oktatási intézményekben való évenkénti megünneplését. Augusztus 4.: Hivatalába iktatják Mádl Ferenc köztársasági elnököt. Augusztus 11.: Hazahozták Oroszországból Toma Andrást, az utolsó magyar hadifoglyot. Augusztus 12.: A Kurszk orosz atom-tengeralattjáró teljes legénységével elsüllyed a Barents-tengeren. Augusztus 22.: Az első Nemzet Színésze, illetve a Nemzet Színésznője díj átadása. November 2.: Megérkezik a nemzetközi űrállomásra az első állandó személyzet, és azóta is folyamatosan laknak a fedélzetén.

Arcél: Hegedűs Szabolcs (1974–)

„A szegedi bölcsészkaron szerzett friss újságíró-diplomával a kezemben léptem be 1997 nyarának végén a Délmagyarország kapuján. Az akkor létrehozott Universitas rovat külsős munkatársaként kezdtem mai napig tartó pályafutásomat a lapnál. A rövid hírek és tudósítások megírásán akkor léptem túl, amikor rovatvezetőm, Keczer Gabriella bevezetett az oldalszerkesztés 'rejtelmeibe'. Újabb előrelépést jelentett, hogy rám bízták négy heti melléklet összeállítását, majd bekerültem a napilapot szerkesztő csapatba, amelyben tavaly decemberig dolgoztam. Azóta a delmagyar.hu főszerkesztője vagyok. Éppen akkor váltottam a nyomtatott sajtóról a jövő médiájának tekintett online-ra, amikor a Délmagyarország századik születésnapjára készül. Bár 1910-hez képest mára sok minden megváltozott, úgy vélem, egy valami a régi: a lap – akárcsak egykor – az itt élő emberek elé tárja szűkebb hazájuk mindennapjait."

Sipos 15 ezres világcsúcsa

A pihenőnap nélküli futás világrekordját kívánja megdönteni Sipos István. Az „ultramaratonista február 14-én indult útnak, és 264 nap alatt, 3120 települést érintve és 20 ezer 500 kilométert teljesítve" óhajt rekorder lenni. „A szegedi atléta már majdnem 200 napja rója az ország útjait a 'Fialla kör 2000' nevű vállalkozás keretein belül" – tudósít Imre Péter augusztus 30-án. Gyenes Kálmán október 20-i fotója igazolja: „Sipos 10 nappal és 18 órával megjavította a 15 ezer kilométeres világcsúcsot, az új rekord pontosan 195 nap 7 óra 20 perc 20 másodperc. S egyre közelebb van a november 3-i szegedi cél". „A Fialla Kör 2000 országfutás során tegnap délelőtt megdöntötte Gary Persons ausztrál atléta világcsúcsát (19 ezer 30,3 kilométer), amit a pihenőnap nélküli fiutás kategóriájában állított fel – 274 nap alatt" – zárul a tudósítás-sorozat október 20-án. „Sipi a rekordhoz mindössze 248 napot használt fel..."

Fotó: Gyenes Kálmán
Fotó: Gyenes Kálmán

Tragikus közúti balestek nyara

„Egy török kamionnal ütközött, s lezuhant a töltésről a szombat délután Békéscsabára tartó vonat mozdonya a Kálvária sugárúti átjárónál. Vezetője súlyos, életveszélyes, míg a vonat utasai közül három személyt könnyebb sérüléssel szállítottak kórházba. (...) A balesetet a kamion vezetője okozta, aki elfutott a helyszínről, s azóta sem találják" – írjuk július 3-án.

„Az elmúlt vasárnap történt tragikus közlekedési balesetek gyermekáldozatára emlékeztek a dorozsmai polgárok hétfőn, a Jerney utcai kereszteződésben, A csendes demonstrációból útlezárás lett, a tüntetők a forgalom megbénításával próbálták kikényszeríteni, hogy a veszélyes útszakaszon – amely idén már két áldozatot szedett – rendőrlámpát szereljenek fel" – összegez Kéri Barnabás.

A Jerney utcai kereszteződés.  „Szeptembertől nem szed több áldozatot
A Jerney utcai kereszteződés. „Szeptembertől nem szed több áldozatot" – fogalmazunk reménykedve. Fotó: Gyenes Kálmán

Augusztus 11-én arról számolunk be, hogy „súlyos közlekedési baleset történt tegnap 17 órakor a Kálvária sugárúton. A Bajai út felől egy pótkocsis kamion haladt a város irányába, s a Kálvária sugárúti vasúti átkelőhely után (ahol júliusban egy török kamion hajtott a vonat elé) egy cég telephelyére fordult. A balra kanyarodó kamion vezetője azonban nem látta a háta mögött közlekedő 3-as villamost, amely a síneken szabálytalanul áthajtó kamion pótkocsijának ütközött. A tűzoltók (...) emelték ki fülkéjéből a villamos vezetőjét, akit a mentők súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba".

Augusztus 16-i hír: „tegnap délelőtt Ruzsától nem messze, az üllési úton felborult egy gázpalackokat szállító teherautó pótkocsija. Az úttesten szétguruló palackokból szerencsére csak kettő sérült meg és nem történt robbanás". „Halálos kimenetelű baleset történt tegnap délután fél négy körül az E75-ös út dorozsmai elágazásánál lévő vasúti átjáróban. (...) A tűzoltók csak a roncs szétvágásával tudták kiemelni a súlyos sérültet és a három holttestet". „Négy ember életét követelte a vasárnap délután Szegedtől néhány kilométerre történt baleset" – írunk augusztus 29-én a fejleményekről.

A szeptember 2-i címlapon még ennél is rettenetesebb tragédiáról tudósítunk: „Tegnap délután súlyos, halálos kimenetelű közlekedési baleset történt Baks és Dóc között, a Sövényházi úton. Huszonhét székesfehérvári utassal, köztük gyerekekkel borult az árokba egy autóbusz. A tragédiának hat halálos áldozata van, sokan súlyosan megsérültek".

Különkiadások: szabadtéri, olimpia

Különkiadások jelzik a Délmagyarország Kft. erejét a 90-es évektől. Az ezredfordulón a szegedi szabadtérit és az olimpiát is külön újsággal köszöntjük.

„Hont ötlete, Klebelsberg álma" címmel jelenik meg „A DM Kft. különkiadása" július–augusztusra: Panek Sándor szerkesztésében, 12 oldalon, a szabadtéri játékokat köszöntve. A különszám címlapján Sz. Simon István nyugalmazott főszerkesztő vázolja a szabadtéri játékok történetét. beljebb évtizedről évtizedre idézünk a korábbi lapszámok szövegeit, miközben a Dóm tér krónikáját adjuk 1931-től 1999-ig. Az ezredforduló produkcióit is ismertetjük: „augusztus 16.: Dixie-ünnep – sztárparádéval", „július 21., 22. – J. Strauss: Cigánybáró", „július 7.,8., 9. – Szörényi–Bródy: István, a király", „július 15., – Erkel: Hunyadi László", „július 16., augusztus 22. – Cserháti, cigányzene és klezmer", „július 29., 30. – Európai néptáncgála", „augusztus 3., 4., 5., 6. – West Side Story", „augusztus 12., 13. – Az ember tragédiája", augusztus 20.: magyar szupersztárok".

„Hajrá, magyarok! Olimpiai újság. A Délmagyarország Kft. különszáma. 45 Ft" – fejléccel jelenik meg szeptember 15-én a XXI. század olimpiáját köszöntő, szeptember 15–29. között jelentkező újságbetét. Az első szám „Az itthoniak a kintiekről" című összeállításában például „Szammer István, a DM Kft. ügyvezető igazgatója" azt nyilatkozza: „Először is azt szeretném, ha a Hajrá, magyarok! című újságot sokan megkedvelnék és megvásárolnák. Másodszor pedig azt, ha Magyarország ismét az élmezőnyben végezne az országok közötti pontversenyben. Győri és szegedi érmeket, mi több, aranyérmeket is remélek az olimpián. Azt is várom, a rendezvényen a sportszerűség és a biztonság lesz az uralkodó, és az egész világ kellemes élményekkel gazdagodik a két hét alatt". Végül 6 aranyérmünkkel a 19. helyen végeztünk az országok rangsorában.

Testvértelepülések

Csongrád megye, Erdély. „Csongrád megye települései közül legalább tucatnyi választott magának testvért Romániában. Természetesen főleg Erdélyből, a magyarok lakta települések közül. A kapcsolat többnyire az önkormányzati küldöttségek, művészeti csoportok csereutazásából áll, a delegációtagok ismerősei pedig az élménybeszámolókkal, apró ajándékokkal lesznek gazdagabbak" – vezeti föl sorozatát V. Fekete Sándor. A Gyenes Kálmán fotóival illusztrált körkép második részében, október 11-én Csanytelek „testvérét", Erzsébetbányát nézték meg riportereink. De elviszik az október 30-i lapszám olvasóit Mártély testvértelepülésére, Nyárádremetére is.

Erzsébetbányán fával fűtenek, készülnek a télre. Fotó: Gyenes Kálmán
Erzsébetbányán fával fűtenek, készülnek a télre.
Fotó: Gyenes Kálmán

A helybéli cigányok értik a kovácsmesterséget – vallják a nyárádremeteiek. Fotó: Gyenes Kálmán
A helybéli cigányok értik a kovácsmesterséget – vallják a nyárádremeteiek.
Fotó: Gyenes Kálmán

Napi hírek

Vár. „A szegedi vár legyen tulajdonjogilag is a szegedieké". Ezért kezdeményezi a szegedi önkormányzat – Bartha László polgármester levelével – „a vár jogi státusának, tulajdonviszonyainak" rendezését. A megyei közgyűlés elnöke, Frank József leszögezi: „a megyei vár nem eladó, (…) üzemeltetése a Móra Ferenc Múzeumhoz tartozik, az intézmény költségvetésének 0,5-0,8 százalékát teszi ki. (…) A megyei közgyűlés 94 milliót költött a vár és környékének rendbe hozatalára" (július 1., szombat).

Erdőtűz. „Tegnap délután ismét erdőtűzhöz riasztották a szegedi tűzoltókat, miután Ruzsa határában újra meggyulladt egy szakaszon a fenyveserdő. (...) A szakemberek és az erdészeti vállalat vezetői arra kérnek mindenkit, a jelenlegi száraz időszakban különösen legyenek figyelemmel az erdőben, mert egyetlen, járműből kipattanó szikra, vagy egy gondatlanul eldobott égő cigaretta komoly bajt okozhat" (július 29., szombat).

Bővül a „spori". „Szeptemberben megkezdődik az újszegedi sportcsarnok átépítése. Az új 'sporiban' a tervek szerint 2001. január közepén szurkolhattak volna a nézők – de a munkálatok még nem kezdődtek meg" (augusztus 4., péntek).

Firkálók. „Az újjávarázsolt belváros házait nem védik a legmodernebb festéktaszító vakolatok. (...) Az Aba-Novák-freskó meggyalázása újra a falfirkák, graffitik egyre gyorsuló terjeszkedésére irányították a város polgárainak figyelmét" (augusztus 8., kedd).

Virág cuki. „Több mint egy évig lóg lakat Szeged patinás cukrászdáján, a tavaly október 4-én bezárt Virágon. Az elmúlt hónapokban több időpontot is lehetett hallani, mikor is nyit ki végre az épület. (...) Az új tulajdonos júniusban tett ígéretét sem tudja beváltani. (...) Az augusztus végi kapunyitás biztosan nem tartható" (augusztus 11., péntek).

Endoszkóppal. „A müncheni Krüsmann klinika intézetvezető professzora, Kabdebó Ottó a szegedi orvosegyetemen szerzett diplomát, s most visszatért, hogy bemutassa hazai kollégáinak azt a műtéti technikát, amit intézetében világszínvonalon végeznek. A has felmetszése nélkül megoldható, endoszkópos operációkat tegnap a szegedi női klinikán öt betegen végezte el. Müncheni klinikáján évente 5500 ilyen műtétet csinál nyolc kollégájával" (augusztus 25., péntek).

Gregor 60. „Augusztusban, hatvanadik születésnapján sokan köszöntötték, régen fordult elő Szegeden, hogy valaki a saját szobrát kapja ajándékba". „Harminc évvel ezelőtt készült" róla „egy szobor". „Stranczel Antal szobrászművész elmesélte, hogy amikor Vaszy Viktort mintázta, ő kérte meg", mintázza meg Gregort is – mondván: „Meglátja, ebből a fiatalemberből egyszer nagy énekes lesz!" (szeptember 2., szombat).

Sakkesküvő. „A hét végén fogadott örök hűséget egymásnak a szegedi sakknagymester, Lékó Péter és örmény származású felesége, Szofi Petroszjan" (szeptember 4., hétfő).

10 év. „A hazai önkormányzatiság tizedik évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen Bartha László polgármester elmondta: az 1990-es helyhatósági választáson morális késztetést éreztek a képviselőjelöltek, hogy új politikai rendszert alakítsanak ki. (...) Az 1990–94 közötti időszakra Lippai Pál, az első szabadon választott polgármester emlékezett vissza. Elmondta: fárasztó és emberpróbáló négy évet hagyott maga mögött az első közgyűlés. Lippai hangsúlyozta: van, ami nem változott a tíz év alatt. Ilyen például az autópálya és a reptér ügye, amelyek nélkül a város nem juthat el oda, ahova nagyon szeretne" (október 3., kedd).

Gázos kárpótlás. „A gázközművagyon sorsát az ország közel 300 településén csak mostanában sikerült rendezni. Annak ellenére, hogy e problémakör megoldására '90-ben, '93-ban és '95-ben is született törvény." Dávid Ibolya igazságügy-miniszter lapunknak nyilatkozik: „A 'gázos kárpótlásból' nem lesz Tocsik-ügy" (október 11., szerda).

Rókusi körút. „Az új csomópontok, buszöblök, gyalogosátkelők helyszínrajzának kialakításával megkezdődött a Rókusi körút Tesco és Csongrádi sugárút közötti szakaszának rekonstrukciója" (november 10., péntek).

Nemdohányzók. „E hét közepétől a MÁV Rt. valamennyi InterCity járatán nemdohányzó kocsikat közlekedtet. Akik az utat nem bírják ki rágyújtás nélkül, azoknak egy másodosztályú kocsit jelöltek ki. Emellett a dohányosoknak marad még a peron" (november 17., péntek).

Képtár vagy raktár. „A megyei önkormányzat úgy próbálja megoldani a Móra Ferenc Múzeum raktárgondjait, hogy lemondva a múzeum alaptevékenységébe nem tartozó kortárs képzőművészeti kiállításokról, áruba bocsátva a Horváth Mihály utcai képtárat, megfelelő raktárépületet vásárol Szegeden. A városi önkormányzatnak elővásárlási joga van a belvárosi ingatlanra. Ha megvásárolná, továbbra is biztosítaná az itt élő képzőművészek számára a rendszeres bemutatkozási lehetőséget és az évtizedek óta hagyományos országos tárlatok is Szegeden maradnának" (november 30., csütörtök).

Eladó gyermekotthon. „Egyelőre nem költöznek az Árpád Gyermekotthon fiatal lakói a Minorita rend Munkácsy utcai épületébe. Sőt! A meghiúsult tervek miatt csúszik a Szőregi úti épület tervezett értékesítése is" (december 5., kedd).

Díszdoktor. „Madeleine Albright amerikai külügyminisztert tudományos és politikai tevékenységének elismeréseként a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává avatják. A Doctor Honoris Causa cím átadására szerdán 15 órakor kerül sor Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián" (december 9., szombat)

Konzervgyár. „A miniszterelnök dönt a szegedi konzervgyárról? December 15-e a sorsdöntő nap. Miközben a konzervgyári dolgozók már munkahelyeiket siratják, a kulisszák mögött zajlanak az események. Noha az üzem tervezett leállásának napja december 15-e, dr. Frank József, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke szerint még történhetnek csodák" (december 14., csütörtök).

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rendhagyó történelemlecke Katona Tamással

Legendatermő nép a magyar – fogalmazott Katona Tamás történész, amikor az 1848. március 15-ével kapcsolatos történelemismeretünket igazította ki Szegeden. Tovább olvasom