Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

Jól sikerült az idei felvételi a Szegedi Tudományegyetemen

Szeged - A legnépszerűbb vidéki egyetem az idei jelentkezések alapján a szegedi: a csütörtök esti ponthatárhúzás után 6321 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az SZTE-n.
– Már most, a pótfelvételi nélkül biztos, hogy 80-nal több államilag finanszírozott hallgatónk van, mint előző évben: összességében 200-250-nel több lehet az ilyen státusú hallgatóink száma. Jól sikerült az idei felvételi – értékelte tegnap lapunknak a csütörtök esti felsőoktatási ponthatárhúzást Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Tette ezt az idei jelentkezési adatok alapján a legnépszerűbb vidéki univerzitás első embereként. Összesen 6321 elsőéves tanul ősztől Szegeden, közülük 4597-en államilag finanszírozott képzésben.

A rektor úgy véli, „nem vizsgázott rosszul" az új pontszámítási rendszer, a 120+24-es helyett bevezetett 400+80-as szisztéma. – Körülbelül hasonló teljesítménnyel lehetett az idén is bejutni valahova, mint tavaly. Ha azonban azt vesszük, hogy nincs maximális felvételi pontszám a magyar felsőoktatásban – a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakán is „csak" 475 pontot kellett szerezni –, valóban igaz, hogy széthúzta a mezőnyt. Az volt a cél: ne egy-egy ponton múljon a hallgatók bejutása valamely szakra – fogalmazott Szabó Gábor, aki az emelt szintű érettségi elkötelezett híveként már tavaly is szorgalmazta a Magyar Rektori Konferencia ülésein: bizonyos szakokon tegyék kötelezővé ezt a típusú matúrát.

Szabó Gábor: Az volt a cél: ne egy-egy ponton múljon a hallgatók bejutása valamely szakra
Szabó Gábor: Az volt a cél: ne egy-egy ponton múljon a hallgatók bejutása valamely szakra

– Jelenleg rábízzák az egyetemekre, kötelezővé teszik-e. Azok pedig egymást figyelik – ha valamelyik úgy választja az emelt szintűt, hogy a másiknak a középszintű is elég, az hallgatót veszít. Előrelépésre csak akkor van esély, ha a rektori konferencia egységes álláspontot tud kialakítani – jósolja a rektor.

Pótfelvételi

Az SZTE további 300-350 hallgatót még vár a pótfelvételin, akár államilag finanszírozott képzésekre is. Azok az érdeklődők jelentkezhetnek, akik idén felvételt nem nyertek vagy nem is jelentkeztek. A jelentkezési lapot az SZTE azon karán kell kérni és kitöltve leadni, ahová a jelentkező be akar jutni. A jelentkezés határideje augusztus 13.

Szabó Gábor elmondta, néhány ponton sérült az egyetem érdeke: az orvosképzésé például azért, mert a kormányzat csak 83 százalékig engedte feltölteni a keretszámot. Szintén nagy a vérveszteség a gyógyszerészképzésben, itt legalább 30 hallgatót veszített az SZTE tavalyhoz képest. A gazdaságtudományi kar felvételi statisztikáit viszont jelentősen javította a mesterképzés beindulása.

– Jól jöttünk ki a mesterszakokat illetően is, bár ezekre egyelőre szűk a felvétel, hiszen jövő februárban, illetve szeptemberben lesz a boom – tájékoztatott, megemlítve: pozitív a mérleg a felsőfokú szakképzésben is. Ebben a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar jár az élen, amely „a tanárképzés elvesztése után ügyesen átállt, tömegeket oktat. Olyan képzéseket vállal fel, amelyekre lehet alapozni".

Olvasóink írták

  • 16. honorus 2008. július 28. 00:46
    „Ujonc most felvettek egy rakás embert a TTk-ra majd térjünk vissza a témára 1-2 fél év múlva. Elég nagy az írtás azt hallottam. Bentmaradni nehéz, és ekkora cseszheti a hármas átlagú "hallgató" a pontjait!!!
    Ám legyen egy példa is hozzá: Hmvhelyen az MFK főigazgatója a 3 éves nappali képzésen igy kezdte az első napot: Üdvözlöm önöket, ez az iskola alapjában véve 4 éves csak vannak páran akik elvégzik 3 év alatt is.
    Félévkor az 50%-át kivágták az évfolyamnak, addigra a fejpénz már befolyt.”
  • 15. skera 2008. július 27. 21:26
    „417”
  • 14. johnny84 2008. július 27. 20:52
    „sziasztok! nem tudna valaki segíteni abban, hogy szegedre az orvosira hány pont kell hogy felvegyék, illetve hogy hány ponttól nem kell fizetnie az embernek? segítségeteket előre is köszönöm. üdv mindenkinek!”
  • 13. volt levelezos 2008. július 27. 15:21
    „"...attól még nem fognak többen végezni." -- Nem is cél! Az a lényeg, hogy befizesse a diák a tandíjat, leküldjék az érte járó fejpénzt, a többi meg le van...

    Hogy mennyire tojik a az egyetem a hallgatóságra, arra kiváló példa, hogy a TTK-ra szombatonként konzultációra érkező levelezősök az utóbbi három évben 8-ig álltak a hideg utcán, mert a több milliónyi befizetett tandíjért nem járt annyi, hogy kinyissák a nagykaput; de ha a kapu nyitva is volt a lépcsőházból már nem lehetett beljebb jutni, mert még nem restellnek előkészülni 8:00-ra az órakezdéshez, és képesek lesznek elvárni a befizetett tandíjuk ellenében, hogy az oktató órát tartson.
    :-o”
  • 12. tsikorgo 2008. július 26. 19:17
    „Újonc, olvasol is, vagy csak írsz?

    Nem a rektor növelte a keretszámot, azt ugyanis központilag osztják szét. Nem képeznek milliónyi bölcsészt, éppenhogy csökkentették a bölcsészlétszámokat az elmúlt években.

    Az emelt szintűt valóban be lehetne vezetni. (Kérdés, hogy akkor kik tanítanák a diákokat. Jelenleg a helyzet, ami tírták is: ha nincs diák, akkor nics pénz, ha nincs pénz, akkor leépítés van.)”
  • 11. luck-a-tosh 2008. július 26. 18:15
    „Aze sikkerut jol mer en nem felveteliztem, amugy leshetnek az statisztikajukat!”
  • 10. biológus 2008. július 26. 13:05
    „Kedves Vélekedő! Ön szerint melyek azok a felsőoktatási intézmények azok (szándékosan nem írok egyetemeket), amelyek - amíg törvény nem kötelezi őket - nem tépik magukat az emeltszintű érettségi bevezetéséért. Az orvosképzés az azért egy külön kategória, klinikai apparátus stb. szükséges, amit nehéz összegrundolni olyan egyszerűen, mint mondjuk egy nevesincs gazdasági főiskolát, éppen ezért ezen a területen a hallgatókért való verseny lényegesen mérsékeltebb. Amúgy teljesen egyetértek Önnel abban, hogy meg kellene követelni az emeltszintű érettségit, de arra várni, hogy ezt önként és dalolva megteszik az intézmények nem bír reális tartalommal, egyszerűen törvénykezni kellene. Ráadásul így némely felsőoktatási intézmény jövője is végleg megoldódna, de lehet, hogy pontosan ez a késlekedés oka.”
  • 9. vélekedő 2008. július 26. 12:31
    „Az emelt szintű érettségi megkövetelése látszólag öngól. De csak látszólag. Nyugodtan bevezethetnék egyszerre mindenütt. Akik ellenzik az egyetemek közül, nem veszik észre, hogy így is, úgy is ugyanazokat az embereket osztják szét.

    Az emelt szint által támasztott nagyobb követelményeknek szerintem több irányból lenne pozitív hatása.
    1. többet tanulnának egy-egy tantárgyból a diákok- ha nem is olyan sokkal, de többet, ezért az egyetemek jobb előképzettségű diákokat kapnának.
    2. picit megszűrné a jelentkezéseket komolyság szempontjából, mert legfeljebb az érintett tárgyak szerint rokonszakmákra jelentkezne egy-egy diák. Azaz véletlenül sem adná be egy jogi és egy műszaki területre párhuzamosan, mert akkor két, nem feltétlen rokon tárgyból kellene emelt szintűt tennie, azt meg várhatóan nem vállalja be.

    Az orvosin már meglépték. A többiek mire várnak???
    Az pedig egy másik kérdés, hogy kellene lennie egy "szakmai minimumnak", amivel fel lehet venni valakit. És ennek azért inkább 200 pontnak kellene lennie, mint 160 körülinek.”
  • 8. biológus 2008. július 26. 12:25
    „Drága Újonc! Értse már meg, hogy az intézmények egymással is versenyeznek a hallgatókért, mert az állami finanszírozás alapvetően a felvett hallgatók létszámához igazodik. Elvileg megtehetné az egyetem, hogy azt mondja, minket nem érdekel az állami pénz, mi elit egyetem leszünk. Mit gondol, akkor kinek kellene finanszíroznia az oktatást? Ismerős ez a szakkifejezés, hogy tandíj!! /Nem a most annak nevezett büntetésszerű pénzbeszedésről van szó, hanem az oktatásban való részvétel jogának megvásárlásáról./
    A pontok azért is mennek lefelé, mert négy ébbel ezelőtt a jelentkezők száma kb. 160 ezer körül volt, most 90 e körül van, nem véletlen a 80%-os felvételi "siker".”
  • 7. Újonc 2008. július 26. 12:03
    „annyiban tehet róla a rektor, hogy csökkenő jelentekző szám mellett növelték a felvehető keretszámot, és ezt még hangoztatták is a nyíltnapon.
    Ez lett az eredménye.
    Ha kevesebben jelentkeznek, és többet vesznek föl, attól még nem fognak többen végezni.
    Csak mindenki életét megnehezíti a túlzsúfolt kar. Pl. nem lehet az óráka normálisan felvenni, meg vizsgaidőpontok sincsenek.

    a 144-es rendszerben 110-120 pont volt a határ, ami most olyan 350-400-nak felelne meg. Ezt meg jól megfelezték.
    Nincs versenyhelyzet azért, hogy bekerüljön valaki egy TTIK-s szakra.
    Ha nincs verseny, akkor az nem eredményezhet fejlődést semmilyen téren. Így az emelt szintű érettségi kötelezővé tétle is csak tovább tolódik.

    Amúgy most is van lehetőség az egytemnek, az emeltszintű kötelezővé tételére. Ha akarnák, bevezethetnék. Csak nem akarják, mert nincs elég jelentkező arra a nagyon sok helyre.

    viszont milliónyi bölcsészt képeznek, akik adják a diplomás munkanélkülieket Mo.-on.”
  • 6. biológus 2008. július 26. 10:50
    „Sajnos a közoktatás nem arra tart, hogy bármiből is emeltszintű érettségit lehetne megkövetelni a felvételihez. Azt csak valamiféle felmenő rendszerben lehetne bevezetni, miután a törvény azt kötelezevő teszi. Kedves "újonc"... mia az, hogy ilyen ember miért akarja kötelezővé tenni??? Egyszerűen az egyetemi képzés színvonalának emeléséhez járulna hozzá, ha a megcélzott szakok tárgyaiból emelt szintű érettségit KELLENE megkövetelniük a felsőfokú intézményeknek (Ugye tiszta, mi a különbség a kétféle érettségitípus között??) Az alacsony pontszámról a TTK-n vagy bárhol, nem a rektor tehet, de ezt - számomra úgy tűnt - mintha tegnap még érteni vélte volna?”
  • 5. Macs 2008. július 26. 10:47
    „Újonc,

    az isten szerelmére, ne hallgas arra, aki azt mondja, ne tanulj, mert 3-sal is bejutsz! (Bár középiskolája válogatja, lehet az egyik helyen a 3 felér egy másik hely 4-ével.)
    Bejutni bejutsz, de benn is maradsz? Esetleg 10 év alatt végzed el :-(”
  • 4. Újonc 2008. július 26. 10:37
    „Valamit nagoyn kifelejtett az öreg: a TTIK-s szakokat!!!!
    Oda olyan kataszrófális pontszámok születtek, hogy van aki 2-sel is bejuthatott, nem kellett nagy tudás. A 200 körüli átlagponthatár TTIK-n nem nevezném sikernek.
    Itt tényleg nem egy-egy ponton múlt a felvételi: mindenkit felvettek, mert nagyon nehéz olyan embert elképzelni, aki egyetemre akart menni és nem érte el pl. 163 pontot az anyag mérnökin. Ha van két 41%-os középszintű érettségid, akkor már bent vagy. A 41% a 3-as alsó határa.
    De mondjuk matekra, ahol a legmagasabb volt TTIK-n, ott 240.
    ott min. 2 db 60%-os érettségi elég. De mondjuk írt valamiből (nem matekból, mást TTIK-s tárgyból) valaki 85%-os érettségit, és mellé van egy 38%-os matek érettségije, már fel is vették.
    Szerintem a TTIK-n nagyon is ROSSZUL VIZSGÁZOTT az új rendszer.

    Ilyen ember hogy akarja kötelezővé tenni az emelt szintűt?

    Ez csak az én vélemény, hogy minden egyes szakra kötelezővé tenném legalább egy emelt szintű érettségit! Nem lehetetlen megcsinálni, viszont megszűrné legalább az embereket.

    MOst érettségiztem, a saját szakomra TTIK-n kicsivel több mint kétszer annyi pontom van mint kellene, de nem csak én vagyok így ezzel, vannak még rajtam kívül jó páran. Így aztán tényleg motiválják az embert, h bekerüljön TTIK-ra: minek tanlusz fiam? 3-sal is felveszenk!”
  • 3. Macs 2008. július 26. 10:35
    „Total,
    Igaz orvoshiány van, de hol, vidéken? Szerinted hány végzős fog falusi körzeti orvosnak menni? Attól, hogy több hallgatót veszel fel és képzel ki, ezt a problémát nem fogod megoldani.
    Tsikorgo,
    a mai világban hány bölcsész tud elhelyezkedni? Sok tanár hiányzik, de hol? Szintén vidéken. Hány fiatal pedagógus akar falusi iskolában elhelyezkedni? Sokszor még vidéki városba sem szívesen vállalnak munkát. Az egyik helyen sok a munkanélküli tanár, a másik helyen pedig hiány van. Ezt a problémát nem lehet újak képzésével megoldani.”
  • 2. tsikorgo 2008. július 26. 10:17
    „Szerintem itt arról van szó, hogy a szegedi egyetemen nem engedték meg a 100%-os feltöltést.
    Egyébként az idei keretszámokat megnézheted itt: http://www.kormanyszovivo.hu/media/retreive_file/2045?lang=hu
    A bölcsészeket, társadalomtudományokat egyáltalán nem "pártolják".”
  • 1. total 2008. július 26. 09:19
    „Ezaz!
    A hiányszakmákat kell feltölteni, modja a kormány, erre pont az orvos- és gyógyszerészképzésben csökkentették a létszámot...bezzeg bölcsész egy sincs az országban!!!! Nevetséges!
    20-30 gyógyszerészt most kapásból el lehetne helyezni minden megyében, akkora a hiány!!!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Áldás és átok az egyhetes eső a gazdáknak

Inkább áldásnak tartják a gazdák az utóbbi egy hét esőzéseit, bár Nagylak környékén a jég elverte a… Tovább olvasom