Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 4°C Még több cikk.

Kápolnát építtetett elesett bátyja emlékére

Kistelek - Közel harminc évig semmit sem tudott a második világháborúban Magyarországra vezényelt bátyjáról az orosz Szergejevna Volkova Mamzurina. A 78 esztendős asszony 35 éve derítette ki, testvérét Kisteleken temették el. Azóta évente kétszer kétezer kilométert vonatozik, hogy a sírra borulva emlékezhessen. Adományokból kápolnát építtetett, amelyet ma avatnak fel a kisteleki temetőben.
– Csak akkor halhatok meg, ha ez teljesen elkészült – mutat egy frissen épített, méltóságteljes fehér kápolnára a kisteleki temetőben a 78 éves orosz asszony, Szergejevna Volkova Mamzurina. Fekete szövetkabátban, ősz haját kendőbe zárva, bottal biceg a mementó felé, amely a második világháborúban Magyarországon elesett, közel 200 szovjet katonának – köztük bátyjának, Vlagyimir Szergejevics Mamzurinnak – állít emléket.

A férfi 22 évesen érkezett a magyar frontra – ám soha nem tért haza innen, 1944. december 20-án elesett. Húga, Szergejevna Volkova és további három lánytestvére pedig hiába várta. Évtizedekig nem is hallottak róla semmit, csak emlékét őrizték. Aztán 35 éve megtudták a Vöröskereszttől: bátyjuk itt esett el, a kisteleki temetőben nyugszik.
A Moszkvában élő asszony – aki sorban temette el mindhárom lánytestvérét – ekkor indult először útnak: kétezer kilométert vonatozott az orosz fővárosból, hogy végre ráborulhasson évtizedek óta nem látott testvére sírjára.

Nyolcmillió forintért építtetett kápolnát adományokból a 78 éves, orosz asszony. Fotó: Schmidt Andrea

Mikor először jött, térdre esett, és hálát adott, hogy itt lehet. Azóta évente legalább kétszer vonatra ül, hogy fél Európát átszelve tisztelegjen a síremlék előtt. – Általában a győzelem napján és mindenszentek környékén jövök – árulja el tolmácsa, Horváthné Virágh Etelka, egykori orosztanár segítségével, aki hozzáteszi: Szergejevna Volkova érzelemdús és mélyen hívő asszony, nem lehet nem szeretni. Puszival köszöntik a kisteleki szállodában is, ha megérkezik. – Erős jellemű, rendkívül makacs hölgy – mutatja be.

„Nekem Kistelek a minden"

 „Szeretem", „köszönöm" – mondogatja az orosz asszony a magyar szavakat, tolmácsán keresztül pedig azt üzeni: számára Kistelek a minden. „Ha itt halnék meg, jó helyen lennék, hiszen itt a testvérem is." Magyarországot is kedveli, bár orosz ismerősei óva intették, hogy ide utazzon, mondván: „itt fasiszták laknak". Járt a kisteleki templomban is, nemrég pedig látta a Feszty-körképet, amely lenyűgözte.

E jellemrajz ismeretében már érthetőbb, honnan volt ereje a 78 éves asszonynak évekig gyűjteni a pénzt, hogy újabb emléket állítson testvérének és katonatársainak. Az orosz nagykövetség és a pravoszláv egyház adománya, valamint Szergejevna Volkova állhatatos küzdelme révén épült fel az a márványból készült, 3 és fél méter széles és magas kápolna – tetején rézkupolával, valamint kereszttel –, amelyet ma avatnak fel a kisteleki temetőben. A 8 millió forintból épült kápolnát míves ikonok, kandeláberek díszítik majd, köré kovácsoltvas kerítés készül. – Januárban jövök legközelebb, addigra a kerítés is elkészül. Három unokám, egy dédunokám közül az egyik, a 16 éves Misa legutóbb itt járt velem. Mondta: mama, majd én jövök helyetted, ha te már nem tudsz – meséli meghatódva Szergejevna Volkova, aki láthatóan még ma is mélyen megéli a történteket: tegnap is testvére arcképére borulva zokogott a temetőben.

„Örök dicsőség a Vörös Hadsereg hőseinek, akik a Szovjetunió és Magyarország szabadságáért és függetlenségéért elestek" – olvasható a régi emlékmű előtt. Felvetjük: e történelmi eseményt nem mindenki értékeli hasonlóképpen. – Ez nem politika – emlékeztet családi tragédiájára. – Egy 20 éves fiatalembert vezényeltek ide, parancsra. Hitte, azért jön, hogy a magyar népnek jobb legyen. Azért halt meg, hogy jót hozzon.

Olvasóink írták

  • 9. Ajna 2008. december 09. 21:54
    „olyan kegyetlen dolog a háború ... 22 évesen meghalni ... akik itt maradnak egy életen át tartó szenvedés.

    ha mondjuk én vesztettem volna el a testvéremet az biztosan nem éltem volna túl: ott megszakadt volna a szivem (de ha a szerelmemet veszteném el akkor is) ... az ember nem élhet a másik fele nélkül; csak csonka életet ...”
  • 8. kaloz14 2008. december 09. 21:09
    „A ´90-es évek közepén barátaimmal Kistelek strandján lubickoltunk, amikor az úszómester - aki év közben tornatanár - mesélt kérésünkre a helyi háborús élményekről. Arra a történetre emlékszem, hogy a szovjetek a település papját nyakig beásták a földbe, s aki a közelébe akart menni, arra rálőttek. Egy magyar-német ellenlökésnek köszönhetően kimentették az étlen-szomjan félholttá vált papot, így megmenekült. A családja egyik fele gyűlölte a szovjeteket, mert mindent elvittek, mindenkit megerőszakoltak a nők közül családjukban, a másik fele istenítette őket, mert pont az ő házukba szállásolta el magát a parancsnok, s csupa szép emléket őriztek meg a korrektül viselkedő katonáról. Így a családi összejöveteleiken kisebb italmennyiség elfogyasztása után, nem ritkán neki kellett szétválasztania az idősebb generációt.”
  • 7. Mike3 2008. december 05. 09:37
    „gróf nagyon jót szóltál! biciklis majmok ne itt futtassák magukat!

    megható történet. én is csak remélni tudom, hogy marad réz a tetőn.”
  • 6. gróf 2008. december 05. 08:08
    „CsImre!
    Nevetségesen érzéketlen és tiszteletlen vagy, pont úgy mint egy 22 éves egyetemista.
    Persze Neked a legfontosabb, hogy a 4-5 bicajos barátoddal fikázzátok a kerékpárutakat, mert ráz, kátyús, használhatatlan és nem arra megy amerre Ti.
    Rossz lehet úgy élni, hogy mindenben a negatív dolgot látod, vagy nagyon jó neked, mert tökéletes vagy.
    Véleményem szerint 15-20 év múlva sokat fogsz nevetni mai önmagadon.”
  • 5. CsImre 2008. december 04. 22:37
    „Végülis, sokkal meghatóbb történet, mint Marika néni fantasztikus fogyása. Lapáttal kell felvakargatnom a padlóra ragadt sót, miután lassan felszárad a kiáradt könny.”
  • 4. Ludrew 2008. december 04. 19:18
    „Tiszteletre méltó a néni elszántsága, kitartása. A kápolna pedig tetszetősre sikeredett. Jó egészséget kívánok az asszonynak, hogy láthassa művét elkészülni.”
  • 3. N.P. 2008. december 04. 17:37
    „prester
    Igen. Így kellene. Ebben csak reménykedhetünk.”
  • 2. Mil 2008. december 04. 16:54
    „"a második világháborúban Magyarországon elesett, közel 200 szovjet katonának"
    No comment.. Ill. annyi, hogy ha három 0-val megtoldanánk, még hihető is lenne.”
  • 1. prester 2008. december 04. 09:18
    „Bízom benne, hogy senki nem vetemedik temetői vandalizmusra, nem lopják szét a kápolnát, nem gyalázzák meg rongálással a szándékot.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jön a megye Mikulása

Szeged - Tíz településre látogat el a napokban a Csongrád megyei önkormányzat Mikulása.A Grimm-busz… Tovább olvasom