Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Katonásan fizetnek a lebukott csempészek

Hétfőn huszonkét szalakótát Tompán, tegnap két görög teknőst a röszkei határon próbáltak becsempészni az országba külföldiek. A természetkárosításért szabadságvesztés és pénzbüntetés jár, amit eddig mindig sikerült behajtaniuk a rendőröknek.
A vám- és pénzügyőrség dél-alföldi parancsnokságához tartozó határszakaszon a hétfőn, Tompánál lefoglalt huszonkét darab szalakóta eszmei értéke volt a legnagyobb az idén: az énekesmadarak értékét 11 millió forintban állapították meg. – A védett állatokat és növényeket szinte kivétel nélkül nem Magyarországról külföldre, hanem külföldről – Szerbiából, Romániából – hozzák engedély nélkül hazánkba vagy hazánkon keresztül az Európai Unió más tagállamába. Az elmúlt három évben a kilépő forgalomban kollégáink nem találtak csempészállatot – tudtuk meg a VPDARP szóvivőjétől, Némedi Varga Évától.

Természetkárosítást a területükön két éve tizenhárom, tavaly tizenöt, idén a mai napig hét esetben derítettek fel. A már említett szalakótákon kívül idén tíz görög teknőssel, két jákó papagájjal, tizenkét bogártetemmel és huszonnégy egyéb élő madárral próbáltak belépni hazánkba a külföldiek. Leginkább pokróc alá rejtették az élőlényeket – a szigetelőszalaggal betekert törzsű és csőrű szalakóták elnémítása az egyik legbrutálisabb módszer volt.

Természetkárosítás

A vámhatóság természetkárosítás miatt akkor tesz feljelentést a területileg illetékes rendőrkapitányságon, ha a határvámhivatalnál vagy belterületen be nem jelentett, természetvédelmi hatósági engedéllyel nem rendelkező védett állatot, növényt vagy azok részeit találja, amelyek szerepelnek az 1973-ban létrejött és aláírt Washingtoni Egyezmény (CITES) függelékében.

A legnagyobb értékű fogás 2006-ban volt: ekkor 21 ezer 820 darab hóvirágot akartak becsempészni az országhatáron 220 millió forint eszmei értékben. De találtak már cerkófmajmot, orvosi piócát és medvekoponyát is. Teknőst az elmúlt években számtalanszor próbáltak áthozni a déli határszakaszokon: két éve 607, tavaly pedig 31 példány akadt fenn az ellenőrzésen. – A vámhatóság mindig szakértő segítségét kéri a talált és lefoglalt állatok és növények pontos beazonosítására, valamint az eszmei érték meghatározására. A szakértő a véleményét általában soron kívül, a felderítés helyszínén adja. Ha élő állatra lelünk, azt a Szegedi Vadaspark elszállítja – magyarázta Némedi Varga.

– Alapesetben három, minősített esetben öt év szabadságvesztésre számíthat az, akit bűnösnek találnak természetkárosítás elkövetésében – tudtuk meg Pál Jánostól. A rendőrségi szóvivő elmondta, a csempészt a lefülelés után őrizetbe veszik, óvadék ellenében szabadulhat, ennek mértékét az ügyészség állapítja meg. – Pénzbüntetést is kiszabhatnak a szabadságvesztés mellé: volt, hogy nyolcszázezer forintot kellett befizetnie a külföldi csempésznek. Ha ezt nem rendezi, nem léphet hazánk területére.

Olvasóink írták

  • 1. web 2008. augusztus 14. 06:54
    „A büntetésük meghozataláig lábukat szájukat kérem leragsztani!
    Most hol van a négy mancs,hogy nem tiltakozik?!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rács mögül szemeznek a nőkkel

Nem lehet egy napon említeni az amstetteni rémet és a viszkis rablót, valami mégis közös bennük: mindketten rendszeresen kapnak vadidegen nőktől szerelmes leveleket. Tovább olvasom