Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

Kevés a méz a madzagon

Csongrád megye - Az átlagos év hozamának csak a felét, nemritkán a harmadát palackozták a helyi méhészek 2014-ben. A május esős, a június túlságosan száraz volt. Akad méhész, aki 2011-es mézet árul a szegedi Mars téri piacon.
– Tavaly májusban nagyon sokat esett az eső, kimosta a nektárt a virágból. Kivittük a kaptárokat a sándorfalvi erdőbe, és sikerült olyan 2-3 napot kifognunk, hogy ki se tudtunk bújni a sátorból – mondta a szegedi méhész, Maróti József. – Innen a Mátrába utaztunk, ahol hiába fogtunk ki jó időt, utóbb kiderült, hogy az akácvirág „nem mézelt". Valószínűleg megfázhattak a rügyek a korai fagyok idején. Így az akácból az átlagos évekre jellemző mennyiségnek még a fele sem termett meg. A nyáriak is csak a korábbi mennyiség 60-70 százalékát hozták. A selyemfűből készült méznek ugyanis a júniusi nagy szárazság okozta a vesztét.


Fele annyi méz sem termett mint máskor. Fotó: DM
Fele annyi méz sem termett mint máskor. Fotó: DM
Nem drágult a folyékony arany

Ugyanannyiba kerül most is a méz, mint tavaly, az árakat az emberek sovány pénztárcája tartja alacsonyan. A Mars téren az akácméz kilója 2000–2200 forint, a vegyes mézet 1400, a selyemfűből készült mézet 1700, a hársat 2000 forintért adják. Ha a bolti árakra vagyunk kíváncsiak, a piaci árakat – a méz származási helyétől függően – nyugodtan megszorozhatjuk kettővel.
Maróti József 40 éve méhész, a szakmája a szenvedélye: 70 méhcsaláddal foglalkozik. Szerinte évtizedek óta nem volt olyan alacsony a mézhozam Magyarországon, mint 2014-ben. Véleményét alátámasztják az országos adatok, a méhészek szövetsége szerint feleannyi folyékony arany került tavaly a hordókba, üvegekbe, mint az elmúlt évtizedekben. Méhcsaládonként országosan 8-10 kilogrammra jött ki az akácméztermés, miközben egy jó évben 20 kiló feletti. Magyarországon évente átlagosan 20-25 ezer tonna méz terem, ha kedvező az időjárás. A méztermés tekintélyes részét exportáljuk: évente 12-15 ezer tonnát. Hiánytól nem kell félni, vannak tartalékok, a méz nem romlik meg.

Az algyői méhésznél, Csábi Endrénél 200 család telel éppen. – Most 2011-es pörgetett mézet árulok – mutatta az üvegeket a szegedi Mars téri piac nagycsarnokában a méhész –, mivel 2014-ben mindenből kevesebb termett, a méhcsaládok a szokásos mennyiségnek csak a harmadát tudták „előállítani". Árat mégsem tudtam emelni.

Maróti József szerint évtizedek óta nem volt olyan alacsony a mézhozam Magyarországon, mint 2014-ben. Fotó: Karnok Csaba
Maróti József szerint évtizedek óta nem volt olyan alacsony a mézhozam Magyarországon, mint 2014-ben. Fotó: Karnok Csaba

Csábi Endre az akác miatt Kistelekre, a selyemfűért Kígyóspusztára, napraforgóért Csongrád és Békés megye határára költözött a méhekkel, hiába: ugyanúgy járt, mint Maróti Józsefék. – Az akácot szétmosta az eső, a selyemfű nem mézelt, napraforgót is alig tudtam pörgetni – mondta Csábi Endre. – Emellett az atka is károkat okozott, a kártevő két hullámban támadta meg a méheket, és legyengítette őket.

Csábi Endre most 2011-es pörgetett mézet árul a Mars téri piacon. Fotó: Karnok Csaba
Csábi Endre most 2011-es pörgetett mézet árul a Mars téri piacon. Fotó: Karnok Csaba

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csupa csipke és pillecukor

A csipke és a tüll örök klasszikusok a menyasszonyi ruhákon, soha nem mennek ki a divatból – tudtuk meg a 10. szegedi esküvői kiállításon. Tovább olvasom