Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Kézzel arattak Zsombón

Zsombó - Visszaforgatták az idő kerekét Zsombón: emberi erővel, kézi munkával arattak. A falunapok egyik legkedveltebb programja ez a hagyományőrzés, amelyet olyanok mutatnak be, akik egykor valóban így dolgoztak.
Gépesített világunkban már sehol nem aratják kézzel a búzát. Kivéve Zsombón, ahol hagyományőrző jelleggel minden évben egyszer úgy vonulnak ki a gazdák a földekre, ahogyan azt őseik évtizedekkel ezelőtt tették. Persze a munka a legkevésbé lényeges ezen a napon: inkább amolyan show-műsor ez az érdeklődőknek, akik közül a legtöbben már csak ennek a bemutatónak a segítségével tudják elképzelni, milyen kemény munka volt az ára annak a kenyérnek, amely nap mint nap az asztalra kerül.

Bár a meghirdetett időpontban, szombat délután szakadt az eső, a jókedvű aratókat ez sem rettenthette el. Lovas kocsira szálltak, és népes kísérettel, zenélve, énekelve tettek egy kört a faluban, hogy aztán visszaérkezzenek oda, ahonnan elindultak: a sportpályától pár lépésre lévő búzatáblához. Ez idő alatt a ló húzta eke már felszántotta a földet, egy gazda pedig kézzel elvetette a szemeket. Néhány lépéssel arrébb már ott is volt a beérett termés, és bár vizes gabonát senki nem arat, a bemutató kedvéért a 11 lelkes önkéntes mégis nekiállt.

Hagyományos viseletben, évtizedekkel ezelőtti eszközökkel arattak Zsombón. Fotó: Frank Yvette
Hagyományos viseletben, évtizedekkel ezelőtti eszközökkel arattak Zsombón. Fotó: Frank Yvette

– A legtöbbjük ezekkel a szerszámokkal valóban dolgozott, de jó ideje csupán családi ereklyeként őrzik – mesélte Kálmán Ferenc főszervező, miközben a férfiak kaszáltak, a nők pedig kévéket kötöttek. Közönségüknek szalonnás és kolbászos falatkákat osztogattak hagymával. Ahogy valaki találóan megjegyezte: mégis csak van valami, ami semmit sem változott az évtizedek alatt: maroknyian dolgoznak, több tucatnyian pedig nézik őket.

– Ebbe születtem bele, és így dolgoztam én is napkeltétől napnyugtáig a tűző napon, hogy legyen kenyerünk. A szegény embernek mindig ez volt az első – mesélte Dékány László, aki 78 évesen sem volt rest kaszát ragadni. Mint mesélte: annak idején egy kasza egy nap alatt 1 holdnyi területet aratott le.

Az arató csapat egyébként évek óta nem változik: csupán lelkesedésből állnak neki a falunapokon, hogy bemutassák a fiataloknak az egykori kemény munkát. De már vannak új jelentkezők is: olyanok, akik a hagyományőrzésnek köszönhetően ismerték meg az aratás kézi technikáját.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Esőben is megtartották a rózsaünnepet

Nem kellett még esőben vonulnia az ünnepi menetnek a szőregi rózsafesztiválon – egészen a mostani rendezvényig. Tovább olvasom