Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 20°C Még több cikk.

Koraszülöttek a fotós szemével

Szeged - Nem ért egyet az önmegvalósító művészettel Hajas Orsolya, aki négy hónapon át fotózta egy koraszülöttosztály életét. A 28 éves lánynak Szegeden nyílt kiállítása. A képeken szereplő babák egy része már nem él.
Négy hónapon át figyelte és fotózta egy budapesti koraszülöttosztály életét Hajas Orsolya. A 28 éves lány képeiből Szegeden, az okmányirodában nyílt kiállítás tegnap.

– A téma iránti érdeklődés egyik oka családi, a másik Machay Tamás, a Semmelweis Egyetem egyes számú gyermekklinikájának a professzora. Számomra ő Magyarország egyik legnagyobb hőse és az én személyes hősöm is – mesélte lapunknak Orsolya, miközben a fotókat ragasztotta a paravánra. Megörökített intubálást, sokkos babát, nővéreket anyaszerepben, orvosokat, akik egy időre pótapákká váltak, máskor pszichológussá.

Hajas Orsolya nem a babafotózásból él, arra csak költ Fotó: Frank Yvette
Hajas Orsolya nem a babafotózásból él, arra csak költ
Fotó: Frank Yvette

– Volt egy kislány, akiről a szülei rögtön a születése után lemondtak. Engem ez nagyon megdöbbentett. Stabilizálták az állapotát, több nővérke szerette volna örökbe fogadni. Majd elkerült utógondozóba, végül 3 hónapot élt. Sok olyan eset volt, ami nem végződött sikerrel, a fotóim felén szereplő babák nem élték túl a megpróbáltatásokat. 25-30 százalék otthon van, a többiekről lemondtak a szülők – említette legmegrázóbb élményeit. A lányt főleg az első hetekben viselték meg az osztályon látottak.

– Utaztam haza, és láttam, hogy mindenki magába fordulva, mérgesen ül a metróban. Egészségesen, de mérgesen. Én meg jövök egy olyan világból, ahol egy gyermek egynapi életért küzd. Nagyon nehéz volt. A volt barátom azzal fenyegetett, hogy elhagy, ha nem hagyom abba ezt a témát. Ausztráliában éltem három évig, ott tanultam fotózni. Ott nem tudnak az emberek nem mosolyogni, nem kommunikálni egymással. Ez nagyon más világ.

Orsolya nem a babafotózásból él, arra csak költ. Az Elle magazinnak dolgozik. Mint mondja, meg kell élnie ahhoz, hogy közérdekű témákkal foglalkozhasson. Szerinte hiba, hogy Magyarországon a művészek elhanyagolják a hasonló témákat, és a legtöbben önmegvalósító művészettel foglalkoznak.

A koraszülöttekről készült fotókkal kapcsolatban vegyes visszajelzéseket kap. A kritikák nem zavarják, szerinte az a legfontosabb, hogy a képek segítsenek tudatosítani a nőkben: az anyaságra fel kell készülni.
Hajas Orsolya képei két hétig láthatók Szegeden.

Olvasóink írták

  • 7. egyszeru polgar 2008. október 28. 14:21
    „Az en kislanyom is inkubatorban elte elete elso 2 hetet. Ma 30 eves, egeszseges es igen hasznos tagja a tarsadalomnak. Kisunokam eppen 1 eves, egeszseges es fantasztikus baba szinten. Nagyon boldogok vagyunk mindannyian.
    A halalosztoknak ilyenkor mindig csak azt tudom mondani, senkinek sincs joga elvenni az eletet masoktol. Sem egy orvosnak, sem a szulonek, sem egy kozonseges gyilkosnak. A gyengebol lehet eros es az erosbol is barmikor gyenge es beteg.
    Azok a gyermekekre is varhat szep jovo, kikrol szuleik lemondanak. Neveltlanyunkat allami intezetbol fogadtuk magunkhoz, belole is szep es nagyon kedves , igazan intelligens felnott valt. Ferjemmel boldogok es buszkek vagyunk gyermekeinkre!”
  • 6. emzsr 2008. október 28. 14:04
    „Megnéztem a kiállítást.
    Kicsit "nosztalgiáztam". :-(
    Érdemes megnézni.”
  • 5. katcsi 2008. október 28. 12:52
    „nekem is van 3 ismerösöm , férfiak , akik 80-90dkg al születtek és most 140kg os hustornyok”
  • 4. emzsr 2008. október 28. 10:14
    „Még eszembe jutott, hogy menniyre igaza van a fotós hölgynek abban, hogy az emberek ki tudnak borulni apró hülyeségeken, miközben bele sem képesek gondolni, hogy vannak, akiknek sokkal nagyobb problémájuk van. Talán ez a kiállítás segít elgondolkodni ezen. Jó, ha tudjuk, mi az igazán fontos, és értékes. Erre legtöbben akkor döbbenünk rá, amikor valami nagy trauma ér.
    Egyébként minden elismerésem azoké, akik ilyen helyen dolgoznak: a világ egyik legkeményebb helye. Nem könnyű ott sem a gyerekeknek, sem a szülőknek, sem az eü. dolgozóknak. Tudom, mert ott voltam, szülőként.
    Még egy gondolat: az sem baj, ha emléket állítunk azoknak az aprócska emberkéknek, akik már csak ezeken a fotókon, és a szüleik szívében élnek.”
  • 3. segedi 2008. október 28. 08:53
    „emzsr! Teljesen egyetértek! A legelső hozzászóló is értse már meg a koraszülöttség ténye nem egyenlő a halálraítéltséggel!!! NAGYON súlyos állapotban lévő babákat intenzív odafigyeléssek-kezeléssel teljesen felzárkóztatnak. A legelső hozzászólónak ajánlom, hogy témafelvetéssel végezzen egy kis "állapotfelmérést", meg fog döbbenni, hogy a környezetében élők-dolgozók, között milyen sokan voltak koraszülöttek! Még a végén kiderül, hogy ő maga is átélt születése körül pár kritikus órát! Láttam már koraszülött intenzíven 80 dekás gyereket, toronnyi műszerekkel-ketyerékkel, tele érzékelőkkel, csövekkel, érte küzdő orvosokkal-nővérekkel. És láttam ezt a gyereket pár év múlva vidáman hintázni!!! Ez nem idilli kitaláció, hanem tapasztalat.

    A SZTE GYRMEKKLINIKÁN (is) a koraszülött intenzív előterében van egy nagy tábla, mely roskadozik az életüket ott kezdő INTENZÍV ELLÁTÁSRA SZORULÓ, ÖN SZERINT NEKIK MÁR ÚGYISMINDEGY gyerekek köszönő fotóival, kiknek szüleik hálából és hogy más "kezdő" szülőknek erőt adjanak, pár év múlva az életerős gyerekeikről fotókat tűznek erre a falra.

    Hogy ne túl idilli képet fessek, a koraszülöttség gyakran jár olyan "hozadékokkal", mely később különböző fokozatokban befolyásolja a gyermek (és családja) életminőségét, de ez nem jogosít fel arra, hogy lemondjunk ezekről a kisbabákról. És aki így jár, ő is megtalálhatja a helyét egy szerető családban.
    Az ön véleménye szerint a beteges öregekről is le lehet mondani, mi a fenének tákoljuk őket, van már epebaja, a szíve is rossz, nem lesz ebből már semmi!”
  • 2. emzsr 2008. október 28. 08:31
    „Kedves No.6-Sy, láttad a képeket? Esetleg jártál már gyerek vagy koraszülött intenzíven? A művészettel kapcsolatban biztosan igazad van, de azzal a véleményeddel nem értek egyet, hogy hulljon a férgese! Az embert pl. az is megkülönbözteti az állatvilág többi tagjától, hogy gondoskodik a gyengékről, betegekről, kiszolgáltatottakról. Pont akkor játszana istent egy orvos, pl. ha eldöntené, hogy egy gyerek életben maradjon-e vagy halljon csak meg. Kérdezz meg egy fogyatékkal élőt, hogy szeretne-e inkább meghalni, mint élni! Nem hinném, hogy a halált választaná.
    Ezen kívül egy korababa nem feltétlenül a nem kívánt kategóriába tartozik, sokszor igenis ott küzdenek a szülők is az inkubátor mellett hónapokig, mire egyáltalán kézbe vehetik a gyermeküket. És igenis vannak sikertörténetek, vannak gyógyultan, felerősödve hazaadott babák, akikért már megérte a küzdelem!!
    Meg fogom nézni a képeket, lehet, még ma.”
  • 1. No.6-Sy 2008. október 28. 07:04
    „"Magyarországon a művészek elhanyagolják a hasonló témákat, és a legtöbben önmegvalósító művészettel foglalkoznak."

    Nagyon szép és nemes indíttatású IS lehet az, amit ez a kedves fotós hölgy csinált. Jó, fotózzon. De ha ilyen hülyeségeket beszél, és bután általánosítva vádol, akkor inkább csak fotózzon.

    Minden igazi művész önmegvalósító. A szó eredeti és pszichológiai értelmében, ahol az önmegvalósítás nem az egoizmussal és a kóros exhibicionista megnyílvánulásokkal egyenlő. Akit érdekel, olvasson utána a szakirodalomban az önmegvalósításnak.

    A másik: az élet része a halál. Még a babahalál is. Véleményem szerint aki nem életképes, inkább haljon meg három napnyi szenvedés után, mintsem egy egész életnyi pokol várjon rá, csak azért, mert egyes emberek valójában álszent és képmutató - "magamnak pirospont azért, mert milyen jó vagyok, lám, megmentettem!" önös érdekből vezérelten mindenáron meg akarnak menteni olyan embert, akinek tán nagyobb pokol egy szenvedséssel teli, sérült testben vergődő élet, mintsem egy kegyes és korai halál.

    Nem tudhatjuk, hogy hol az igazság és kinek mi a jobb, pláne botorság Istent játszani.

    És még nem beszéltem arról a szegény gyerekről, akiket a kutya sem kívánt a világra - mert sajna, szép számmal vannak ilyenek is. :(”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Járműparkok: takarékos üzemmódban Vásárhely és Szeged

Szeged - Még kulcsos bicikliket is vásárolt a szegedi önkormányzat azért, hogy mobilizálja a dolgozókat, ha már autót nem tud a hivatalnokok alá tenni. A városházi dolgozók 12 szolgálati autóval járnak. Tovább olvasom