Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Magyar tudással a globális piacra

Szeged - Az atomfizikus Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia élére kerülve négy pontba szedve fogalmazta meg programját. Például a tudományos élet vidéki bástyáira nagy figyelmet kíván szentelni.
A helyzetet jól ismeri, hiszen a tudósok testületének 55 éves új elnöke, a Debreceni Egyetem tanszékvezető professzora a szegedi egyetemen diplomázott. Így nem csoda, hogy első útja Szegedre vezetett. Pálinkás Józseffel a vidék felemeléséről, a tudósok elvándorlásának megállításáról, és a politikához való viszonyáról is beszélgettünk.

– Fellélegeztek a Budapesten kívüli egyetemek és akadémiai kutatóhelyek tudósai Pálinkás Józsefnek a Magyar Tudományos Akadémia elnökévé választásakor, hiszen e jelentős közéleti és tudományos tisztségbe egy olyan személy került, aki a szegedi egyetemen diplomázott, és a Debreceni Tudományegyetem tanszékvezető professzora. Mire számíthat a „vidék" az MTA új elnökétől?
– Érzékenyebb vagyok azokra a problémákra, amelyekkel egy nem fővárosi intézmény néz szembe. Így például ahhoz, hogy egy szegedi vagy debreceni professzor részt vegyen egy kétórás akadémiai bizottsági ülésen, két órát kell utaznia Budapestre, aztán vissza. Arra viszont nincs lehetősége, hogy az intézetében hiányzó laboreszközt a közeli, szomszéd intézményben fellelhető műszert használva pótolja. Ebből kiindulva a gyors kapcsolatokat, a konzultációs lehetőségeket szeretném erősíteni.

Növelni kell a foglalkoztatottságot

– Hogyan alakult az elmúlt években a vidék helyzete?
– Az idei felvételi statisztikák azt is mutatják, hogy az első helyre jelentkezések 75 százaléka Budapesten történt – miközben az ország lakossága nem fővárosi lakos. Ezt ellensúlyozni kell...

– Legyenek jók a nem budapesti intézmények! – mondják a fővárosiak.
– Jó egyetem a szegedi, de a debreceni is. Csak azt nem tudja biztosítani, hogy a fővároshoz hasonló mennyiségű nagyvállalatnak legyen ott a központja, ahol a hallgatók kapcsolatokat tudnak teremteni. Ezért azt a politikát, amit szóban Bajnai Gordon miniszter meghirdetett, vagyis hogy növelni kell a foglalkoztatottságot, teljes szívvel, illetve az MTA eszközeivel támogatom. Ma Magyarországon a munkaképes lakosságnak csak 57 százaléka dolgozik, míg vannak országok, ahol ez 74 százalék. E közel 20 százaléknyi különbséget másképpen nem lehet kompenzálni, mint a foglalkoztatottság növelésével, amivel együtt jár, hogy a szegedi, a debreceni vagy a pécsi egyetemen diplomázó hallgatók számíthatnak arra, e nagyvárosok vonzáskörzetében is el tudnak majd helyezkedni.

Előrejutni munkával lehet – tanulta tanáraitól Pálinkás József. Fotó: Frank Yvette
Előrejutni munkával lehet – tanulta tanáraitól Pálinkás József.
Fotó: Frank Yvette

– Az se lenne baj, ha több pénz jutna a kutatásra.
– Arról szeretném meggyőzni a kormányt, hogy a jelenlegi aránynál, a GDP 1 százalékánál lényegesen jelentősebb összeget költsön a tudományra. Azt javaslom, hogy folyamatosan évi 0,15 százalékkal emelve az összeget négy év múlva a GDP 1,6 százaléka gyarapítsa a kutatásfejlesztést.

Politika és tudomány

– E meggyőzési akciót segíti vagy akadályozza, hogy korábban az MDF-ben, a Fideszben aktívan politizált, amit megválasztása előtt hátránynak nevezett egyik, éppenséggel szegedi akadémikus társa?
– Elnökké választásom óta nem vagyok aktív fideszes politikus. Mindig azon közszereplők közé tartoztam, akik nem rejtik véka alá politikai véleményüket. Ugyanakkor az Akadémia elnökeként kiemelt feladatomnak tartom, hogy a politikát távol tartsam a tudós testülettől. Akadémikustársaim bizalma erőt ad.

– A kutatásfinanszírozás jelenleg az ipar pillanatnyi érdekeinek kiszolgálására alapozódik. Ez hogyan hat a tudomány fejlődésére?
– Kevés az ipari megrendelés Magyarországon. Ez akkor sem lesz több, ha az állami pénzeket az iparvállalatoknak adják, mondván: rendelje meg a számára fontos kutatást. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy legfeljebb alibi feladatot ad, hogy a pénzt állami támogatásként fölhasználja. Ezért tartom fontosnak olyan helyzetbe hozni a nemzetközi vállalatokat, hogy úgy érezzék: nekik fontos Magyarországon a kutatásfejlesztési munkát elvégeztetni. Tehát olyan fejlettnek és megbízhatónak kell lennie kutatóbázisainknak, hogy világcégek is tőlünk vásároljanak tudást.

Négypontos program

– Ez az új MTA-elnök programjának alapja?
– Magyar tudással a globális piacra! Vagyis a nemzetközi nagyvállalatokon keresztül is piacra kell vinni a magyar tudást. Programom második fontos eleme, hogy tudásintenzív beszállítási rendszer segítségével az Akadémia kutatóintézetei a kis- és közepes vállalatokat alkalmassá tegyék arra, hogy a nagyvállalatok beszállítóivá legyenek. Aztán: nem alkudhatunk meg, vagyis a magyar kutatás néhány területének célkitűzése kell, hogy legyen a világszínvonal – a fizetésekben és a munkakörülményekben is. A negyedik cél: a szolgáltató társadalomtudomány jegyében a magyar kutatóhelyeknek fel kell vállalniuk, hogy keresik a választ az olyan égető kérdésekre, mint például a cigányság integrációja, a demográfia alakulása, de arra is, hogy miként válaszolunk emberileg, pszichológiailag, tudatilag, kulturálisan a globalizáció kihívásaira.

– Az MTA elnökeként első hivatalos útja Szegedre vezetett. Itt magánemberként hova látogat?
– A Dóm térre, ahol a fizikai tanszékekre megyek el, mivel életem fontos öt évét töltöttem itt. Máig sok szál köt ide, hiszen – szerencsémre – olyan tanáraim voltak itt, akik az életem meghatározó élményét jelentették. Aki tudósként eredményes, az ezt a tanárainak is köszönheti. Én például olyan egyetemi tanároknak, mint Szőkafalvi-Nagy Béla, Leindler László, Pintér Lajos, Kecskeméti István vagy Hatvani László. Közülük többen ma jó barátaim. Hálás szívvel gondolok vissza azokra, akik már nem lehetnek közöttünk. Ők mutattak példát nekem arról, hogy előrejutni munkával lehet.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hétkilométeres sor, négyórás várakozás Röszkénél

Röszke - Több mint négy órára növekedett a várakozási idő Röszkénél, a Magyarországról kilépő… Tovább olvasom