Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Magyarország 2008-ban: nincs vizitdíj, kisebbségi kormányzás

Menetrend szerint vasutassztrájkkal kezdődött és zárult a 2008-as év, amelyre nálunk is rányomta bélyegét a gazdasági válság. Olyannyira, hogy egy asztalhoz ült a kormány és az ellenzék a nemzeti csúcson.

A Fidesz és a KDNP képviselői pedig – két év kivonulósdi után – végighallgatták a miniszterelnököt a parlamentben. Gyurcsány Ferencnek egyébként a másik oldal támogatására is szüksége lett – miután az SZDSZ kilépett a koalícióból, és ellenzékbe vonult.  2008-ban népszavazással megszűnt a vizitdíj, lehallgatási botrány robbant ki, és új hidat adtak át a forgalomnak a Dunán.

Január

1.: Életbe lépett az új nyugdíjszámítási rendszer, amelynek nyomán 6-8 százalékkal csökkent az induló nyugdíjak szintje, ugyanakkor emelkedett a minimálbér és a minimálbérhez rendelt egyéb juttatások összege.
8.: A kabinet a kormányzati negyed beruházásának megállításáról döntött.
10.: A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon hanyag kezelés miatt az 1997-ben érvényes legmagasabb pénzbüntetést rótta ki a Postabank volt vezetőire.
21.: Miskolcon megkezdődött az olaszliszkai emberölés büntetőpere. (A Borsod megyei településen 2006. október 15-én gyermekei szeme láttára verték agyon Szögi Lajos tiszavasvári tanárt.)
28.: A Magyar Honvédség kecskeméti repülőbázisán átadták a 14 svéd Gripen vadászgépből álló flottát.

Február

1.: A Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) határozatlan idejű sztrájkot kezdett, tízszázalékos többletbérfejlesztést és nettó 250 ezer forintot követelve a MÁV minden dolgozójának a MÁV Cargo privatizációs bevételéből. A sztrájkok sorozata az év közepére elhalt, decemberben azonban újrakezdődött.
6.: A Fővárosi Ítélőtábla jelentősen súlyosbította a Globex-ügyben Postáné Vellai Györgyike elsőrendű és Vajda László másodrendű vádlott büntetését.
11.: Az országgyűlés név szerinti szavazással másodszor is elfogadta az egészségbiztosítási pénztárakról szóló, némileg átdolgozott törvényt, amelyet Sólyom László államfő 2007 decemberében küldött vissza megfontolásra. (A törvényt 2008. május 26-án hatályon kívül helyezték.)
15.: A budapesti Semmelweis Egyetem Ér- és Szívsebészeti Klinikáján végrehajtották az első magyarországi műszívbeültetést. Az 58 éves férfi beteg február 28-án meghalt.
25.: A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa eltörölte a forintárfolyam euróval szembeni, 1995 óta érvényes sávos rögzítését, és bevezette a lebegő árfolyamrendszert.
28.: Moszkvában aláírták a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló kormányközi megállapodást.

Mozgóurna a szegedi új klinikán. Leszavazták a vizitdíjat. Fotó: Karnok Csaba
Mozgóurna a szegedi új klinikán. Leszavazták a vizitdíjat.
Fotó: Karnok Csaba

Március

9.: A vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj megszüntetéséről, illetve bevezetéséről rendezett ügydöntő népszavazáson 50,51 százalékos részvétel mellett mindhárom kérdésre a szavazók elsöprő többsége mondott igent. Március 17-én az országgyűlés eltörölte a vizitdíjat és a kórházi napidíjat, és úgy döntött, a tandíjat nem vezeti be.
12.: A Fővárosi Bíróságon megkezdődött a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatására a Fővárosi Főügyészség által indított polgári per. December 16-án a törvényszék feloszlatta az egyesületet, a nem jogerős ítélet azonban a mozgalomra nem terjed ki.
19.: Magyarország elismerte a független Koszovót.
24.: A Heves Megyei Közgyűlés rendkívüli ülése jóváhagyta az egri Mar-
khot Ferenc Kórház üzemeltetésének húsz évre szóló átadását a HospInvest Zrt.-nek. A döntés nyomán úgynevezett kórházvédő mozgalom szerveződött, de nem tudta megakadályozni, hogy a HospInvest november 1-jén átvegye a kórház működtetését.
30.: Magyarország a repülőtereken is csatlakozott a határellenőrzés nélküli közlekedést biztosító schengeni övezethez.
31.: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök felmentette Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. A Szabad Demokraták Szövetsége a döntés miatt április 30-án kilépett a kormánykoalícióból.

Április

10.: Albert Zsolt és felesége csaknem félmillió, az általuk a több-biztosítós egészségbiztosítási rendszerről kezdeményezett népszavazást támogató aláírást gyűjtött össze. Miután az országgyűlés május 26-án hatályon kívül helyezte az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény jelentős részét, az Alkotmánybíróság november 3-án megsemmisítette az országgyűlés e kérdésben népszavazást elrendelő határozatát, így az országgyűlés nem rendelte el a népszavazást.
11.: Az újlipótvárosi Hollán Ernő utcában, a tíz nappal korábban felgyújtott jegyirodánál ezrek vettek részt a szélsőjobboldali és más szervezetek demonstrációjával szemben civil kezdeményezésre szervezett antifasiszta tüntetésen.
13.: Előzetes letartóztatásba helyezték a MÁV Általános Biztosító Egyesület (MÁV ÁBE) elnök-vezérigazgatóját és a cég öt további vezetőjét a biztosítónál különösen nagy értékre elkövetett sikkasztás és pénzmosás megalapozott gyanúja miatt.
18.: A Budapesti Közlekedési Vállalat szakszervezetei egész napos sztrájkot tartottak, követelve a tervezett járatritkítások visszavonását és a vállalat gazdasági helyzetének stabilizálását.
19.: A magyar jégkorong-válogatott megnyerte a B csoportos vb-t, és első alkalommal került fel az A csoportba, a világ 16 legjobb csapata közé.
26.: A Pesti Központi Kerületi Bíróság jogerős végzésében megszüntette az Orbán Viktor Fidesz-elnök és 79 képviselőtársa ellen rendzavarás és garázdaság szabálysértése miatt indult eljárást, ugyanakkor leszögezte, hogy a kordonbontók tettükkel a köznyugalmat megzavaró magatartást tanúsítottak. (A fideszes képviselők 2007. február 2-án elbontották a rendőrség által a Kossuth téren felállított kordont.)

Zuschalag János volt képviselő a vádlottak padján. Fotó: Karnok Csaba
Zuschalag János volt képviselő a vádlottak padján.
Fotó: Karnok Csaba

Május

1.: Ettől az időponttól alkalmazzák élesben az objektív felelősség elvét, azaz ezután a gépjármű üzemben tartója a felelős az autójával elkövetett szabályszegésekért, attól függetlenül, hogy ismert-e a szabályszegés elkövetője.
A rendszerváltás után először lépett hivatalba kisebbségi kormány. Az SZDSZ kilépése után az országgyűlésben az addigi 210 fős kormánytöbbség a 190 MSZP-képviselőre csökkent.
5–6.: A Magyar Tudományos Akadémia 178. közgyűlése Pálinkás József akadémikust választotta az MTA elnökének.
14–25.: A 61. Cannes-i Filmfesztiválon Mundruczó Kornél Delta című filmje nyerte el a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díját.
21.: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Monok önkormányzata rendeletben mondta ki, hogy közterületi feladatot kell végezni az egyébként alanyi jogon járó szociális segélyek folyósításához. A példát egyre több település követte, így június 23-án Szepessy Zsolt monoki polgármester aláírás-gyűjtési akcióba kezdett annak érdekében, hogy a segélyezési rendszer átalakításáról országos ügydöntő népszavazást rendezzenek. December 8-án az országgyűlés törvénymódosítással úgy alakította át a segélyezési rendszert, hogy a hangsúlyt a pénzbeli ellátások helyett az aktív eszközökre helyezte át.
A gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára 330, a 95-ös benziné 310 forintra emelkedett, ami történelmi rekord. A pénzügyi-gazdasági világválság következtében az üzemanyagok ára december elejére viszont már négy éve nem látott szintre süllyedt.
22.: Az interneten részletek jelentek meg Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének egy zártkörű rendezvényen elhangzott előadásából. Eszerint a Fidesz kormányra kerülése esetén „nem hagyományos kormányzás lesz", így tervezik állami nagyberuházások leállítását és további megszorításokat. Orbán Viktor később pontosította kijelentéseit.
26.: Az országgyűlés megválasztotta Fülöp Sándort a jövő nemzedékek ombudsmanjának, de elutasította Baka András jelölését a Legfelsőbb Bíróság elnökének posztjára és Péterfalvi Attila megválasztását adatvédelmi biztosnak. A képviselők szeptember 29-én adatvédelmi biztossá választották Jóri Andrást, aki Sólyom László államfő ötödik jelöltje volt a tisztségre, de december 8-án elutasították az államfő újabb főbírójelöltjét, Havasiné Orbán Máriát.

Június

7.: Az SZDSZ budaörsi rendkívüli tisztújító küldöttgyűlése – mindössze két szavazatnyi különbséggel – Fodor Gábort választotta pártelnökké. (A küldöttgyűlést a 2007. márciusi tisztújításkor történt szabálytalanságok miatt hívták össze.)
9–15.: Budapesten nyilvánosan lejátszották a Nagy Imre néhai miniszterelnök és társai 1958. június 9–15. között megrendezett koncepciós perének egyetlen eredeti, vágatlan, mintegy 52 órás hanganyagot tartalmazó felvéte-
lét.
10.: Afganisztánban egy robbanószerkezet hatástalanítása közben életét vesztette a magyar újjáépítési csoport katonája, Kovács Gyula tűzszerész főtörzsőrmester. Július 12-én robbanás áldozata lett Nemes Krisztián tűzszerész is.
Az Alkotmánybíróság három évre Paczolay Pétert választotta a testület ötödik elnökévé.
18.: A Nemzet Színésze cím viselői a május 20-án elhunyt Raksányi Gellért helyére Tordy Gézát választották maguk közé.
Az európai uniós tagországok illetékes miniszterei úgy döntöttek, hogy Budapest lesz a székhelye az Európai Innovációs és Technológiai Intézetnek (EIT).
A német Daimler-Benz cég bejelentette, hogy Kecskeméten építi fel új Mercedes-gyárát. A beruházásról szóló megállapodást október 27-én írták alá. (A 800 millió eurós beruházás keretében felépülő gyár 2012-től a beszállítókkal együtt csaknem 13 ezer embernek ad munkát.)
20.: Fehérgyarmat közelében lezuhant a Magyar Honvédség egy katonai kiképző gépe, a két pilóta életét vesztette.
21.: Tíz év után először találkozott hivatalosan a Fidesz és az SZDSZ elnöke, amikor Fodor Gábor és Orbán Viktor a Parlamentben tárgyalt.
30.: Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyalázkodás büntethetőségét tartalmazó büntetőtörvénykönyv-módosítást, amelyet az országgyűlés február 18-án fogadott el szocialista képviselők javaslatára.

Kilátás a Megyeri híd 100 méter magas pesti pilonjából. Fotó: MTI/Beliczay László
Kilátás a Megyeri híd 100 méter magas pesti pilonjából.
Fotó: MTI/Beliczay László

Július

1.: Sólyom László köztársasági elnök nyolc településnek adományozott városi címet, ezzel 306-ra nőtt a városok száma Magyarország 3129 települése között.
Hivatalosan is Alföldi Róbert lett a Nemzeti Színház főigazgatója.
5.: Budapesten szélsőségesek támadtak a Meleg Méltóság Menetére, majd összecsaptak a rendőrséggel is. A rendzavarások után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Magyar Charta formájában „jogos nemzeti önvédelmet" kezdeményezett a szélsőségek, az indulatok, az intolerancia ellen. A Magyar Demokratikus Charta szeptember 6-án alakult meg.

Augusztus

3.: Öt évvel, 2016-ig meghosszabbították a Hungaroring 2011-ig szóló Forma–1-es szerződését.
6.: Az osztrák OMV olaj- és gázipari vállalat elállt a Mol magyar olajipari cég felvásárlásától, miután az Európai Bizottság versenyjogilag aggályosnak minősítette terveit.
8–24.: Pekingben megrendezték a XXIX. nyári olimpiai játékokat, amelyen a magyar versenyzők 3 arany-, 5 ezüst- és 2 bronzérmet szereztek.
11–18.: Megrendezték a hagyományos budapesti Sziget Fesztivált, amely 385 ezer látogatót vonzott, és százmillió forintot meghaladó többlettel zárt.
14.: Az indiai Apollo Tyres Ltd. gumiipari vállalat visszavonta gyöngyösi, 200 millió eurós beruházásának tervét, egyrészt a zöldmezős beruházással kapcsolatos adminisztratív eljárások nehézkessége, másrészt a Fidesz helyi szervezetének beruházásellenes népszavazási kezdeményezése miatt.
21.: A kormány politikai nyilatkozatban bocsánatot kért, Sólyom László köztársasági elnök sajnálatát fejezte ki a negyven évvel ezelőtti magyar részvételért az 1968-as prágai tavasz leverése miatt.
28.: A Fővárosi Bíróság a brókerbotrányként elhíresült bűnügyben hozott elsőfokú ítéletében nyolc év börtönre ítélte és előzetes letartóztatásba is helyezte az elsőrendű vádlott Kulcsár Attilát, a K and H Equities brókercégének volt ügyvezető igazgatóját.

Szeptember

4.: Véget ért az almatermesztők augusztus 25-én Szabolcsban kezdett demonstrációja, miután megállapodás született az ipari alma felvásárlási áráról és az állami támogatásról.
10.: A Nemzetbiztonsági Hivatal feljelentést tett számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, magántitok jogosulatlan megismerése, valamint más cselekmények gyanúja miatt. 23-án Szilvásy György, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter polipszerűen működő hálózatról, „árnyék-titkosszolgálatról" beszélt, megnevezve az UD Vagyonvédelmi Zrt.-t. Ezután a Fidesz politikusai és az UD Zrt. vezetői közti telefonbeszélgetések felvételei kerültek nyilvánosságra.
12.: Dávid Ibolya, az MDF elnöke egy feladó nélkül hozzá érkezett CD-t mutatott be, amelyen egy lehallgatott telefonbeszélgetésben – a pártelnök állítása szerint – egy biztonsági cég Almássy Kornél elnökjelölt érdekében megbízást kapott, hogy „dolgozzon az MDF-re és Dávid Ibolyára". Almássy másnap visszalépett a párt elnökjelöltségétől.
15.: Az országgyűlés nem támogatta a saját feloszlatásáról szóló MDF-es képviselői indítványt.
20.: Budapesten az összefogást és a megbékélést hirdető demonstrációt tartott a Magyar Demokratikus Charta, a romák a szélsőjobb ellen békés, tiltakozó megmozdulást rendeztek.
27.: Az MDF XXII. országos tisztújító gyűlése Dávid Ibolyát választotta a párt vezetőjévé, aki hatodik elnöki ciklusát kezdte meg.
29.: Lemondott képviselői mandátumáról a fideszes Arnóth Sándor, aki az országgyűlés plenáris ülésén be-
kiabálva megfenyegette Iváncsik Imrét, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárt.
Végrehajtották az első magyarországi gyermekkori műszívbeültetést egy két és fél éves kislányon, akin november elején sikeres szívátültetést hajtottak végre.
30.: Hivatalosan is megnyitották a Buda és Pest legészakibb részét összekötő Megyeri hidat, az ország leghosszabb folyami hídját.

Október

1.: Afganisztánban Magyarország vette át Belgiumtól a Kabuli Nemzetközi Repülőtér irányítását.
3.: A Mol olajtársaság 45 százalékra növelte részesedését a horvát INA olajcégben.
6.: A Tolna megyei Bátaapátiban átadták a Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló felszíni létesítményeit.
A Pest megyei Monorierdőnél vonatbalesetben 4 ember meghalt, 26-an megsérültek. A szerencsétlenség után lemondott Szabó Pál közlekedési miniszter és Kamarás Miklós, a MÁV Zrt. igazgatóságának elnöke. Szabó Pál utóda december 1-jétől Molnár Csaba lett.
8.: A megszűnés szélére került az MDF országgyűlési frakciója, miután a Tisztelet Társasága által delegált Vas János kilépése után a frakció létszáma 9 főre csökkent. 13-án Lengyel Zoltán volt fideszes képviselő, a Független Kisgazda-, Nemzeti Egységpárt (FKNP) elnökségi tagja csatlakozott a frakcióhoz, amely így ismét 10 főre egészült ki.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróságon megkezdődött Zuschlag János és társai büntetőpere, akiket bűnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalással vádolnak.
9.: A pénzügyi világválság a Budapesti Értéktőzsdét is elérte, a részvényindex esésbe kezdett, bezuhant a forint árfolyama, leállt az állampapírpiac. A magyar szuverén adósosztályzatokat a következő időszakban minden jelentős hitelminősítő visszaminősítette. A pénzügyi válság a reálszférára is átterjedt, egyre több vállalat jelentett be elbocsátásokat, termeléscsökkentést, az ipari termelés éves szinten októberben 7,2 százalékkal csökkent, a magyar gazdaság recesszióba került.
13.: A Fidesz és a KDNP képviselői 2006. október 9. óta először nem vonultak ki a parlamenti ülésteremből, amikor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök napirend előtt a válság miatti intézkedésekről beszélt. A kormány aznap visszavonta a 2009. évi adótörvény-javaslatot és a költségvetési tervezetet.
17.: George W. Bush amerikai elnök bejelentette, hogy november 17-étől a magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba.
18.: Budapesten 66 politikai, gazdasági és pénzügyi vezető részvételével megrendezték a nemzetközi gazdasági és pénzügyi válság hatásaival foglalkozó nemzeti csúcsot, amelyről távol maradt Sólyom László köztársasági elnök.
21.: A magyar és a román kormány Szegeden tartotta negyedik közös kormányülését.
22.: Teljessé vált az autópálya Budapesttől a horvátországi Adriáig.
A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az irányadó kamatot, mivel a nyáron még 230 forint/euró árfolyam elérte a 280 forint/eurós szintet.
28.: A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentős pénzügyi csomagot jelentett be Magyarország számára készenléti hitel formájában. Az IMF 15,7 milliárd dolláros hitelkeretét az Európai Unió további 8,1 milliárd, a Világbank 1,3 milliárd dollárral egészíti ki. A hitelkeretből 600 milliárd forintot a bankok tőkemegerősítésére különítettek el.

Talmácsi Gábor a Balatonring látványtermével. Fotó: Miskolczi Róbert
Talmácsi Gábor a Balatonring látványtermével.
Fotó: Miskolczi Róbert

November

1.: Dunaszerdahelyen a helyi labdarúgócsapat és a pozsonyi Slovan Bratislava szlovák bajnoki mérkőzésén a szlovák kommandósok rendkívül brutálisan léptek fel a helyi és a Magyarországról érkezett magyar szurkolókkal szemben. A mérkőzésen történtek politikai síkra terelődtek, újabb mélypontra jutott a magyar–szlovák viszony.
3.: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nagycsécsen Molotov-koktélokat dobtak két, romák lakta házra, az egyik épületben agyonlőttek két felnőttet. 18-án két ember meghalt, amikor kézigránátot dobtak be egy roma család házának ablakán. A romák sérelmére elkövetett támadások számának növekedése miatt az ügyek kivizsgálására 20-án ötvenfős nyomozócsoportot hoztak létre.
6.: A Somogy megyei Sávoly község mellett lerakták a Balatonring alapkövét, amelyen a tervek szerint 2009-ben már gyorsaságimotoros-világbajnoki futamot rendeznek majd.
13.: A Parlamentben gazdasági csúcsértekezletet tartottak – a nemzeti csúcs folytatásaként –, amelyen a gazdaságélénkítéssel kapcsolatos elképzeléseket vitatták meg a kormány, a parlamenti pártok, a jegybank, a bankszövetség, a kamarák és érdekszervezetek képviselői.
14.: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Cigánd közelében felavatták az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb infra-
strukturális beruházását, a Vásárhelyi-terv első víztározóját.
15.: Gyurcsány Ferenc magyar és Robert Fico szlovák kormányfő a szlovákiai Révkomáromban (Komarno) tartott munkatalálkozót. December 3-án a szlovák miniszterelnök elutasította magyar partnere hatpontos javaslatcsomagját a feszültségek enyhítéséről, s kézzelfogható eredmény nélkül ért véget Sólyom László magyar és Ivan Gasparovic szlovák államfő december 6-i, érsekújvári találkozója is.
17.: Az országgyűlés elfogadta a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényt (plafontörvény).
21.: A Magyarországi Református Egyház zsinata előzetesen ratifikálta az egységes, az egész Kárpát-medencére kiterjedő Magyar Református Egyház alapító alkotmányát.
25.: Az országgyűlés elfogadta a képviselői költségtérítés megadóztatásáról szóló indítványt, a 13. havi nyugdíj összegének 80 ezer forintban történő maximálását, a 2009. évi költségvetés fő számait és az adómódosításokat. A képviselők december 1-jén megszavazták a jövő évi költségvetést megalapozó másfél tucatnyi törvényt módosító javaslatot is.
28.: Reformszövetséget hoztak létre a gazdasági élet vezető szereplői, az új szervezet vezetőivel december 2-án tárgyalt Gyurcsány Ferenc kormányfő és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is.

December

2.: Lezárult a MÁV Cargo privatizációs folyamata, a Rail Cargo Ausztria (RCA) a vételárat átutalta a MÁV Zrt.-nek, a részvények a vevőhöz kerültek. A tranzakcióval Közép-Kelet-Európa első számú vasúti árufuvarozója jött létre.
10.: Sztrájkot kezdtek a Ferihegyi
repülőtéren az érdekképviseletek,
miután nem vezettek eredményre tárgyalásaik a munkáltatóval.

A Magyar Távirati Iroda összeállítása alapján a két oldalt szerkesztette: Hegedűs Szabolcs

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Edit: túlzásnak tartom a 8 milliós kártérítést

Szeged - Seres Gabriella tragikus történetét már többször megírtuk. A 14 éves szegedi lányt fürdőzés… Tovább olvasom