Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Megbízhatóbb az egyház, mint az állam

Csongrád megye - A hiányos törvényi háttér miatt kínálják inkább a püspökségnek iskoláikat az önkormányzatok.

Makó után a vadonatúj iskolát működtető Algyő is megszavaztatja a szülőket arról, hogy a katolikus egyházhoz kerüljön-e az intézmény. Bár az Országgyűlés kimondta, államosít, egy sor kérdésükre hiába várnak választ a képviselő-testületek – a püspökség viszont világosan megmondja, mit vállal, mit nem.

Éveken át spórolt az algyői önkormányzat arra, hogy új iskolát építsen, ne három régi épületben kelljen tanulniuk a gyerekeknek. Tavaly felavatták az új intézményt – aztán az Országgyűlés úgy döntött, 2013. január 1-jétől elveszi az önkormányzatoktól az általános iskoláikat, hogy gazdaságosabban és egységes követelményszint alapján működjenek. A 2011. évi CXC. törvény sok mindent tisztáz, de egy sor praktikus kérdést nem rendez. Az önkormányzatokat a tantestület és az intézmény sorsán túl például az érdekli, hogy a hagyományok és azok a pluszszolgáltatások – nyelvi és egyéb különórák, szakkörök, Algyőn a most bevezetendő sportiskolai képzés –, amelyek eddig az önkormányzat külön támogatásából működtek, hogyan maradhatnak meg.



Az algyői képviselő-testület – ahogyan a többi – tájékoztatást kért a kormányhivataltól, mi várható. A meghívott tisztségviselő azonban csak arról számolhatott be, amit hatályos jogszabályok rögzítenek – illetve arról, hogy készül a végrehajtási rendelet, ez tisztáz függőben lévő dolgokat.

A pappal lehet tárgyalni

Az egyház ezen a ponton úgy kerül képbe, hogy mindenütt van papja, akivel jó a kapcsolata a településnek, lehet vele tárgyalni. Az egyház jó néhány falusi iskolát átvett az utóbbi időben, és bár számít mindenütt a helyi önkormányzat közreműködésére, ez azzal is jár, hogy a falu kapcsolata megmaradhat az intézménnyel.

Elvi döntések

Ahhoz, hogy ne automatikusan az államé legyen az iskola, hanem lehessen választani állam és egyház között, a képviselő-testületnek hoznia kellett egy elvi döntést arról: egyházi kézbe adná iskoláját. Ezek után nyílt mód megkérdezni a szülőket, mit szeretnének. Ezt páran félreértették. Szekeres Szilveszternéhez, akinek 7 unokája jár az iskolába – és köztük vannak nazarénusok is –, úgy jutott el a hír, hogy egyházi iskola lesz az algyői, és aki más vallású, annak is a katolikus misére kell járnia, ez pedig kirekesztés. Mások is úgy értelmezték a szerdai szülői fórumra szóló meghívót, a testület már döntött. Herczeg József polgármesternek újból el kellett magyaráznia: még nem dőlt el semmi, a szülők véleménye alapján akarnak határozni. Írásban fogják megkérdezni tőlük, akarják-e az egyházi működtetést, vagy sem. Elvileg van egy harmadik lehetőség is: a testület visszaveheti az államtól az iskolát, de akkor a teljes működési költséget állnia kell. Ezt – a megyében talán egyedül az önkormányzatok közül – magas iparűzésiadó-bevételének köszönhetően ki tudná fizetni az algyői önkormányzat. Ez az iskola 230–240 millió forintba kerül évente. Azt azonban nem garantálja senki, hogy az Országgyűlés nem veszi el jövőre az iparűzési adót az önkormányzatoktól. Az önálló fenntartással, mint a polgármester mondta, nem számolt a testület.



Lelki meggyőződés

Kiss-Rigó László megyés püspök is világosan beszélt a fórumon: az egyházmegye magától nem kér egy intézményt sem. A fenntartás konfliktusokkal jár, amelyekre nehéz minden félnek jó megoldást találni. Ha azonban a szülők úgy nyilatkoznak, kerüljön az egyházhoz az iskola, a püspökség, mivel ez a dolga, vállalja a feladatot, átveszi. A gyerekek ugyanazt tanulják, amit az állami iskolában, csak erkölcstan helyett hittant. A meglévő hagyományokat, a pluszszolgáltatásokat – ha az önkormányzat ezek költségét fizeti – örömmel fenntartja az egyház. Az izgatott szülői kérdésekre – papok fognak-e tanítani, ellenőrzik-e, hogy jár-e misére a gyerek és a család – a püspök elmondta: akik az esetleges intézményátvétel idején már ide jártak, szabadon eldöntik, hittant vagy erkölcstant tanulnak, nincs kötelező misére járás. Aki azonban már az egyházi kézben lévő iskolába iratkozik be, ezt nyilván lelki meggyőződésből teszi, tehát hittanra, misére jár, és számára fel sem merül, hogy ez kötelező, mert szívesen teszi. A tantestületek több mint 90 százaléka elfogadja az új értékrendet, akik nem, azok általában önként elmennek – mondta Kiss-Rigó László.

A szülők hamarosan választanak egyház és állam között. Előbbiről még alig lehet tudni, mit akar, ha viszont az utóbbit választják, a semleges világnézet hívei vagy megtérnek, vagy idővel Szegedre kell járatniuk gyerekeiket.

Olvasóink írták

57 hozzászólás
  • 57. baba60 2012. április 11. 19:00
    „47. Az azonosítód, veled azonos. Szerintem olvasni sem tudsz és neked kellene szemüveg. Nem hiszem, hogy csak az egyházi iskolákba a papoktól lehet jó erkölcsöt és nevelést kapni. A tudást sem a templomba osztogatják. Lehet, hogy az én eszem megállt, de nem teljesen leállt mint a tied. MOZIMASINISZTA, imára!”
  • 56. macs 2012. április 11. 11:14
    „47. Mozimasiniszta,
    "Minden elképesztő híreszteléssel ellentétben : nem kötelező hittanra vagy katolikus misére járni, viszont lehetőséget kapnak jó erkölcsi nevelésre és valódi tudás megszerzésére."
    Nem tudom, de nekem a fenti cikkből más derül ki. Idézek:
    "akik az esetleges intézményátvétel idején már ide jártak, szabadon eldöntik, hittant vagy erkölcstant tanulnak, nincs kötelező misére járás. Aki azonban már az egyházi kézben lévő iskolába iratkozik be, ezt nyilván lelki meggyőződésből teszi, tehát hittanra, misére jár, és számára fel sem merül, hogy ez kötelező, mert szívesen teszi."
    És hihetetlenül tetszik, hogy a gyerekek lehetőséget kapnak a jó erkölcsi nevelésre. Miért? Szerintem a gyerekeket a környezetük nevelik, a szülők, tanárok, barátok, szomszédok, stb. És a gyerekek nagyon hamar észreveszik, ha a felnőttek mást mondanak nekik, mint amit csinálnak.”
  • 55. Boborján75 2012. április 11. 10:12
    „Szerintetek az algyői iskolába járó gyerekek hány százaléka jár most hittanoktatásra? A mi osztályunkban 7%. Pedig a szülők szabadon választhatnák...ha lenne rá valós igény.

    A püspök úr szerint nekik inkább nyűg az átvétel, de a szülők akarata előtt meghajolva szívesen meghozzák ezt az áldozatot:) Szerintem nagyon is megnyalják mind a tíz ujjukat, ha egy ilyen vadi új, országos viszonylatban is kiemelkedő felszereltségű iskolában átvehetik az irányítást.

    Képzeljetek el egy olyan családot, akinek mondjuk jövőre lesz iskolaérett a gyereke, mindkét szülő Algyőn dolgozik, és nem akarják fölvállalni, hogy eljátsszák a vallásos családot, ezért Szegedre járatják a gyereket iskolába. Ez egy pár évig hatalmas a idő és/vagy pénz "kidobás". A gyerek nem töltheti el a szabadidejét a már meglévő ovis barátokkal, stb. Fölháborít ez a gondolat, főleg, hogy úgy van beállítva, hogy ez szabad döntése a szülőnek. Ez inkább kényszer!”
  • 54. theseus 2012. április 11. 10:09
    „Ajánlott olvasmány azoknak akik még mindig szembe akarják állítani a tudományt a hittel és vallással:

    Chikán Ágnes: Levelek a tudás fájáról. Beszélgetések hívő természetkutatókkal
    Ebben a könyvben fizikus, orvos és biológus professzorok, akadémikusok beszélnek a hitükről.

    http://www.libri.hu/konyv/levelek-a-tudas-fajarol.html

    Az is nagy tájékozatlanságra vall, ha a felvilágosodásra úgy tekint valaki, hogy az véget vetett a hitnek és a vallásnak, akár Európában, akár máshol.
    Az USA dolláron még mindig az olvasható, hogy "In God We Trust". Sok egyházi fenntartású egyetemük van, ahol világszínvonalú kutatások folynak, a függetlenségi nyilatkozatban is Istenre hivatkoznak. Szétválasztották az államot és az egyházat, de ettől függetlenül továbbra is vallásos a lakosság túlnyomó többsége. Azt az országot egyébként már eleve a középkor után alapították, ahogy a legtöbb mai államot a világon, ahol szintén vallásos az emberek többsége.
    Csak a volt kommunista országokban volt több évtizedes kiesés az emberek hitében és vallásgyakorlásában az egyházüldözések és az ateista propaganda miatt. A marxista ideológia pedig a jelek szerint sokakban tovább él a kommunizmus bukása után is. Persze nyugaton is vannak marxisták és ateisták, de ők mindig is kisebbségben voltak.”
  • 53. vuk 2012. április 11. 09:19
    „Kotelezo hittan. Kotelezo nephulyites.
    Gratulalok!”
  • 52. Mignon 2012. április 11. 08:53
    „Köszönöm a visszajelzest!

    :)”
  • 51. dühös 2012. április 11. 08:46
    „Egy szó mint száz...
    Az egyház építsen a saját bevételéből (hívei adományaiból) iskolát, ha azt akar működtetni.
    Algyőn az adófizetők pénzéből, a községi önkormányzat építtette fel az általános iskolát.
    Nem az egyház!
    Ha politikával akarnak foglalkozni, akkor méressék meg magukat választásokon. De az önjelölt prédikátorokból nem kérünk!

    A fidesz-kdmp nagyon ráfizet arra, hogy szembe megy a választói akarattal és a választási ígéreteivel.”
  • 50. radic 2012. április 11. 07:10
    „50. smalltown 2012.04.11. 04:59

    "Mert a tudomany kerdesekre keres valaszt, s egy tudosnak nem lehet az a valasz, hogy mert a Joisten igy akarta, igy rendezte el."

    Ezzel a mondattal most jó néhány világhírű tudósból űzöl gúnyt. A tudomány a világ működésének mikéntjére keresi a választ és ez független attól, hogy egy tudós Istent tartja-e a világ teremtőjének, vagy pedig véletlenek sorozatának tulajdonítja azt.”
  • 49. smalltown 2012. április 11. 04:59
    „41. radic 2012.04.10. 18:40
    40. smalltown 2012.04.10. 18:30

    "ugyanis, aki valoban tudomannyal foglalkozik, az nem lehet hivo"

    Miért is? :)

    Mert a tudomany kerdesekre keres valaszt, s egy tudosnak nem lehet az a valasz, hogy mert a Joisten igy akarta, igy rendezte el.
    Adatok:
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Statisztikák_az_ateizmusról_és_vallásról”
  • 48. bambinaXX 2012. április 11. 01:35
    „22. én úgy tudom: iskoláit az egyház is finanszírozza, nemcsak az állam v. az önkori.
    egyébként egyetértek: egyházi iskolát finanszírozzon az egyház, államit az állam. ez lenne tiszta helyzet. mert valóban: a nemhívők adóforintjai is benne vannak az egyházi isk. államtól kapott támogatásában. Tehát a megoldás egyszerű (lehetne): ha az egyházi isk. kap pénzt államtól, vagy ha egy kistelepülésen csak egyházi iskola van, addig lehetővé kell tenni, hogy aki nem akar hittanra, az erkölcstanra járhasson. A többi óra pedig ugyanaz, hisz u.azt a tanmenetet kell követni.
    hm?”
  • 47. bakosandras 2012. április 10. 23:03
    „Figyelem! Szolgálati közlemény!
    Kedves Mignon!
    Küldeményed célba ért, bármilyen messziről is hozta a Posta, és nagy örömet okozott!
    Köszönjük!
    B. A.”
  • 46. Mozimasiniszta 2012. április 10. 22:51
    „baba60 - megállt ! rövidlátásodon már a szemüveg sem javít !
    Minden elképesztő híreszteléssel ellentétben : nem kötelező hittanra vagy katolikus misére járni, viszont lehetőséget kapnak jó erkölcsi nevelésre és
    valódi tudás megszerzésére .”
  • 45. radic 2012. április 10. 21:35
    „44. smalltown 2012.04.10. 21:15

    "evidens, nem?"

    Nem is tudom. Akkor szerinted André-Marie Amp?re, Alexander Graham Bell, vagy Bolyai János nem voltak valódi tudósok?”
  • 44. NP1 2012. április 10. 21:18
    „theseus 2012.04.10. 17:07

    Olyan zagyvaságokat írsz, mintha a felvilágosodás meg sem történt volna.
    ( ja: Tegnap volt egy film Teréz Anyáról és a kételyeiről, elbizonytalanodásáról, az isteni segítség elmaradásáról... szóval az útját kereső emberről. Jó volt.)”
  • 43. smalltown 2012. április 10. 21:15
    „41. radic

    evidens, nem?”
  • 42. kokorcsin 2012. április 10. 20:33
    „Teljesen egyetértek Kisg. 16.34 véleményével. Nézzünk körül a világban, hol a legvallásosabbak az emberek ? Ahol a legnagyobb a szegénység. A szegény embereket az egyház a tanításaival félelemben tartja, így könnyebb az államnak kordában tartani őket, és uralkodni felettük. Az egyházak mindig gazdagok voltak, viszont a szegényeknek azt prédikálták, hogy tűrjék a szenvedést a földön, majd a mennyországban jobb lesz. Nem hiszem, hogy a 21. században ebbe az irányba kellene haladnunk. A vallás legyen mindenkinek a magánügye, és maradjon a templomban.
    Theseus 10.54
    Egyrészt a szülők nem biztos, hogy azért szavazzák meg az egyházi iskolát, mert megtértek, vagy vallásos meggyőződésűek, hanem azért, mert nincs módjuk a gyerekeket beutaztatni a városba. Akárhogy is nézzük ez egy kényszerhelyzet lesz.
    A másik pedig nem vagyok marxista, csak nyitott gondolkodású. Én tiszteletben tartom azt, ha valaki nemzedékeken keresztül vallásos családban élt, aszerint nevelkedett, és ahhoz méltóan éli az életét. Tényleg sok vallásos meggyőződésű művelt, nagy tudású ember van. Csak azt nem tudom elfogadni, ha valaki érdekből lesz vallásos, mert most ez a célszerű. Meg ha valakit erre kényszerítenek. Ez úgy gondolom a személyiségi jogok megsértését is kimeríti. Ez az út nem a demokrácia felé visz.”
  • 41. baba60 2012. április 10. 18:49
    „Miért nincs az államnak pénze, ha egyháznak van? Vagy honnan van az egyháznak pénze? Megmondom, hogy soha semmilyen adót, közterhet nem fizetett az egyház, ellenben egyházadót és mindenféle hozzájárulást kért a "hívektől, valamint állami támogatást is kap, pedig az is a mi adóforintjainkból van. Na erre varjunk gombot. Örülök, hogy most nincs iskolás korú csemete a családba, mert biztos, hogy nem szeretném ezt a képmutató, álságos nevelést. Az ember esze megáll!”
  • 40. radic 2012. április 10. 18:40
    „40. smalltown 2012.04.10. 18:30

    "ugyanis, aki valoban tudomannyal foglalkozik, az nem lehet hivo"

    Miért is? :)”
  • 39. smalltown 2012. április 10. 18:30
    „37
    "A tudomány és a vallás szembeállítása marxista alaptétel, de a marxizmus régen megbukott. A tudósok, akadémikusok között is nagyon sok hívő, vallásos ember van."

    Sok van, de nem jellemzo - ugyanis, aki valoban tudomannyal foglalkozik, az nem lehet hivo....Nem mukodik.”
  • 38. JungHeinrich 2012. április 10. 17:59
    „"...a tudomány és vallás szembeállitása marxista alaptétel". Olvass, a legszörnyebb mikor a gög butasaggal parosul...megbocsájtok csak olvass!:-)”
57 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb betegszállító áll le Szegeden

Már csak két betegszállító cég marad Szegeden: a márciusban bedőlt vállalkozás után májusban újabb áll le. Tovább olvasom