Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

Megenni nem lehet, eladni igen

Csongrád megye˝- ˝A térkövet nem lehet megenni˝ - így érvelt az ellenzék korábban Szegeden és másutt is amellett, hogy kevesebb térfelújítás, több munkahely kellene. Mostanra kiderült, a díszburkolat mégis kenyeret ad az embereknek. Egyre több önkormányzat gyárt közfoglalkoztatottakkal térkövet.
 A profi gyártók nem aggódnak
– Olcsóbb lehet, de az szerintem túlzás, hogy általánosságban feleannyiba kerülne a térkőgyártás ilyen kisüzemi keretek között. Sóder és cement így is kell hozzá, és nem mindegy, milyen messziről szállítják – mondta Nemesi Pál, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az építőipart jól ismerő tisztségviselő úgy tapasztalja, az önkormányzati térkő nem készül olyan nagy mennyiségben, hogy veszélyeztetné azoknak a gyártóknak a boldogulását, amelyek állami támogatás nélkül készítik ugyanezt a terméket. Nem is hasonlítható össze minőségben egy olyan térkő, amely kisüzemi körülmények között készült, azzal, amelyet folyamatosan kontrollált, zárt technológia produkál.

„Szegednek nem szemfényvesztés kell, nem díszburkolatok és szökőkutak, hanem új gazdasági szemlélet" – nyilatkozta a tavalyi önkormányzati választási kampányban a kormánypárti Kothencz János, Botka László kihívója.

Kevesebb térkő, több munkahely – ugyanezt megkapta korábban Kósa Lajos is, Debrecen akkori, fideszes polgármestere. A térkő a szép,
de szükségtelen beruházások szimbóluma az országos politikában. A kormány uniós fejlesztési fórumain arról esik szó, hogy mostantól a támogatás nagyobb részét gazdaságfejlesztésre kell felhasználni. A 12 ezer milliárdból nem jut szökőkutakra, kilátókra, „kutyakozmetikákra és a magyarországi ravatalozóhálózat felújítására sem" – mondta nemrég Csepreghy Nándor államtitkár.

A díszburkolat azonban megállíthatatlan, és mint kiderült, állásokat is teremt. Csongrád megyében legutóbb Apátfalván döntött úgy az önkormányzat, hogy az államilag támogatott Start program keretében térkövet fog gyártani egy brigádjuk. Őelőttük, még az előző ciklusban elkezdte Csongrád, miután megvette a becsődölt Szeviép helyi betonelemgyárát.

Készül térkő többek között Makón, Maroslelén, Derekegyházon, Csanádpalotán. Elsősorban a helyi járdák felújítására használják, de árulni is szokták. Miért éri meg ez az önkormányzatoknak? Szekeres Ferenc apátfalvi polgármester kiszámolta: ha már járdát kell építeniük, így ötven százalékkal olcsóbban jutnak hozzá a kőhöz, mint ha vásárolnák. A Start programban az állam nemcsak a munkások bérét állja, hanem a sóder, a cement és a gépek árát is.

Most naponta 250 méternyi szegélykövet készítenek el a géppel Csanádpalotán. Fotó: Bakos András
Most naponta 250 méternyi szegélykövet készítenek el a géppel Csanádpalotán. Fotó: Bakos András

Csanádpalotán 171 ember dolgozik az állam és az önkormányzat jóvoltából, évente 200 millió forintot fordítanak erre a városban, ennek 20 százaléka dologi kiadásra megy el. A fóliaházi zöldség- és a gombatermesztés mellett már negyedik éve gyártanak térkövet, mederelemet, zsalu- és szegélykövet. Hamarosan a meglévő két gép mellé egy újabbat kapnak, az oszlopokat fog önteni.

– A templom és a művelődési ház közötti járdát próbaképpen már saját térkővel raktuk ki. Bírja a fagyot is, jó minőségű – mondja Kovács Sándor csanádpalotai polgármester. Ahogy a paprika, gomba, uborka, a kő is eladó, önköltségi áron.

– Ugyanaz a 8-10 ember dolgozik itt, aki négy éve elkezdte. Hamarosan befejeződik a csatornázás és az ivóvízhálózat felújítása, járdát fogunk építeni, ehhez több kilométerre való térkövet gyártottunk le és tárolunk. Most 200-250 méternyi szegélykő vagy 200 négyzetméter térkő a napi kapacitásunk. Bíráltak amiatt, hogy betonüzemet csináltunk a hivatalban, mert kicsit zörög a gép, de másutt nem volt erre megfelelő hely. Ma is azt mondom, jó volt, hogy belevágtunk.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyerekveréstől a lakásotthonig: lelencnek csúfolják az állami gondozottakat

1997-ig teljesen elfogadott volt, ha a gyermekotthonban a nevelő megverte a rábízott fiatalt. A tápéi lakásotthonban ma 14-en élnek, Barbara 3 éve, Ramóna még csak pár hónapja került ide. Tovább olvasom