Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Nem adnak a hitelre a gimnazisták

Szeged - Alig ütik meg a közepes szintet a magyar középiskolások pénzügyi ismeretei egy szegedi professzor kutatásai szerint.
Az Econventio Közhasznú Egyesület és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar (SZTE GTK) által létrehozott kutatócsoport immáron második alkalommal vizsgálta középiskolások pénzügyi kultúráját. Míg 2011 tavaszán több mint 5700, addig 2012 tavaszán több mint 10 ezer 500 diák töltötte ki a tesztet. – Két vizsgálat esetén is hasonló eredményre jutottunk, így a kutatás érvényesnek tekinthető – mondta Kovács Péter, az SZTE GTK egyetemi docense, az Állami Számvevőszék által is támogatott kutatás vezetője.

A pénzügyi attitűd vizsgálata mellett 6 témakörre (banki szolgáltatások, megtakarítások és befektetések, hitelezés, nyugdíj és biztosítás, munka világa, általános gazdasági ismeretek: infláció, adózás, országkockázat) vonatkozó ismereteket is ellenőrizték. – A középiskolások 64 százaléka fontosnak tartja, hogy az ember mindig tegyen félre. Azoknak, akik feleslegesnek tartják a spórolást, 60 százaléka fiú – tudtuk meg a Kovács Pétertől.

Jó kapcsolat, nagyképűség, magamutogatás

A középiskolások szerint egy amerikai milliomos három legjellemzőbb tulajdonsága a jó kapcsolati rendszer (50 százalék), a nagyképűség (20) és a magamutogatás (9). Egy magyar milliomos három legjellemzőbb tulajdonsága a nagyképűség (24), az önzés (21) és a jó kapcsolatrendszer (21 százalék).  

A gimnazisták közül a diákhitel felvételét csupán 1,6 százalékuk választaná. 42 százalék rossz dolognak tartja az IMF-hitelt, mert szerintük így a gazdasági függetlenségünket is elveszítjük. 90 százalékuk rossznak véli, ha az ország az államadósság jelentős részét hitelből fizeti. Az államadósság nagyságát illetően nem rendelkeznek kellő ismeretekkel, 24 százalékuk szerint az egy főre eső államadósság mértéke 210 ezer forint. A helyes nagyságrend 2,1 millió, ezt a válaszadók 20 százaléka tudta. A fiatalok 27 százalékának teljesen mindegy, hogy csatlakozunk-e az eurózónához, szerintük a lényeg, hogy meg tudjanak élni. Az euró bevezetésével a diákok 26 százaléka ért egyet, 22 százalékuk szerint jó nekünk a forint, 16 százalékuk szerint amikorra csatlakoznánk a zónához, nem lesz euró.

– Megállapíthatjuk, hogy a fiatalok átlagteljesítménye 45 százalék, ami nem nevezhető jónak – mondta a professzor. A gazdasági középiskolában tanulók alig értek el jobb eredményt, mint a többiek. A legnagyobb ismerethiányt a kockázat, infláció, adózás, a munka világa, illetve a hitelezéssel kapcsolatos témakörökben tapasztalták, a válaszok több mint 60 százaléka helytelen volt.

A kutatócsoport szerint fontos bevezetni a gyakorlatban is alkalmazható pénzügyi ismeretek oktatását, amelyet a NAT is tartalmaz, de szükség lenne a pénzügyi ismereteket oktatók képzésére is.

Olvasóink írták

  • 1. flightmode 2012. december 10. 10:21
    „Jóhogy nem tanítják: még a végén megértenék, hogy honnan-hová-hogyan csorog a pénz...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mutassa meg Ön is az idei adventi koszorúját!

Várjuk idén is együtt az eljövetelt, a Karácsonyt! Mutassa meg mindenkinek idén is, milyen adventi koszorút készített a családnak! Tovább olvasom