Délmagyar logó

2018. 01. 20. szombat - Fábián, Sebestyén -2°C | 6°C Még több cikk.

Net nélkül a szakadékba zuhanunk

Ezrek tüntetnek a netadó ellen, miközben az ország egy része a digitális szakadék mélyén éli mindennapjait. Pedig gyorsabb a netes ügyintézés, eredményesebb az álláskeresés, olcsóbb a tanulás, javul az életminőség. Uruguayban ezért laptopot osztanak, Észtországban ingyenes az internet.
Az adóbevallásban, az álláskeresésben, a vásárlásban, a hűtő- és fagyasztógépcsere-program pályázatában, az ingyenes (video)telefonálásban és a banki ügyintézésben az internet a közös, ugyanis a világhálón az ügyes-bajos dolgaink javát el tudjuk intézni.

Tudja ezt a 2013-as év végi Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) származó adatok szerint 6,4 millió magyar internet-előfizető, valamint az emberek 62 százaléka is, akik naponta, illetve további 9 százaléka, akik hetente legalább egyszer szörföznek a világhálón. – A társadalom egyik része okosan tud élni a digitális lehetőségekkel, a másik része butul tőle, a harmadik pedig még ebből is kiszorul – magyarázta a digitális szakadék jelenségét Zsolt Péter médiaszociológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatási igazgatója. – Aki a digitális szakadékba kerül, az ráadásul azt érzi, hogy nem ennek a világnak a része, kitaszított, vesztes. Ez az érzés súlyosabb lehet, mint kiszorulni a gazdaság fejlődő ágazataiból, számos közösségből, rosszul informálttá válni – magyarázta.

Fotó: MTI/Beliczay László
Fotó: MTI/Beliczay László

Egyenlő esélyek a digitális világban is

Ha mindenki egyformán hozzá tud férni az IKT-eszközökhöz, akkor beszélhetnénk digitális esélyegyenlőségtől. E céllal indította el a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Digitális Esélyegyenlőségi Programját. – Az internet segítségével a számítógéppel végzett munka hatékonysága növelhető, és többek között az is elérhető, hogy a társadalom legszélesebb rétegei válhassanak az e-közigazgatás valódi ügyfeleivé, ezáltal az információs társadalom teljes jogú tagjaivá. A digitális esélyegyenlőség megteremtése az életminőség és a versenyképesség jelentős javulását eredményezi – fogalmazott Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója. A társaság vezetője úgy véli, a digitális szakadék csökkentését célzó programok által javul a felhasználók bármikor információhoz juthatnak, hozzáférhetnek a digitálisan elérhető kulturális és oktatási tartalmakhoz (e-demokrácia), kényelmesebben intézhetik ügyeiket (e-közigazgatás). Egy digitálisan érett társadalomra olyan korszerű rendszereket lehet építeni, mint a távoktatás, e-egészségügyi szolgáltatások, amelyek költségmegtakarítást eredményeznek. – Az internethasználat az életminőség javulását és versenyképességi előnyt jelent – mondta Alföldi István. – De aki nem ismeri a lehetőségeket, annak a digitalizáció előnyei is ismeretlenek.

Így is, úgy is teher


Ez a szakadék a netadóként elhíresült intézkedéstől biztosan nem csökken. A kormány eredeti, múlt héten közzétett elképzelései szerint minden megkezdett gigabájt adatforgalom után 150 forintot kellett volna a szolgáltatónak fizetnie (egy kiváló minőségű film letöltése 4 gigabájt adatforgalmat jelent). Az intézkedés közfelháborodást eredményezett.

Vasárnap emiatt a fővárosban és több vidéki nagyvárosban tömegdemonstrációkat tartottak. A hétfőn benyújtott módosító javaslat szerint az internetadó magánszemélyenként 700 (ha több előfizetése van egy családnak, ez az összeg a többszöröse is lehet), üzleti partnerek esetében 5000 forint lenne havonta. – Csak akkor tudhatnánk meg, hogy mi az oka a heves ellenállásnak, ha közvélemény-kutatást végezhetnénk. Az internetezők attól joggal tartanak, hogy a szolgáltatók rájuk terhelik ezt az összeget – magyarázta a médiaszociológus.

Kedden folytatódtak a demonstrációk a fővárosban és a nagyvárosokban is, a tüntetők ugyanis elfogadhatatlannak tartják a netadót. A hazai események híre azóta bejárta a világsajtót, a legnagyobb lapok példátlannak nevezték az intézkedést. A digitális ügyekben illetékes EU-biztos, Ryan Heath élesen bírálta a netadót, a hazai ellenzéki pártok szintén szót emeltek ellene. A tiltakozások így folytatódnak, a demonstrálók pedig abban bíznak, hogy november 18-án az Országgyűlés nem szavazza meg az új adótörvény-javaslat részét képező netadót.

A ma analfabétája

– Ma a digitális írástudás olyan, mint 100 évvel korábban az olvasni tudás, a ma analfabétája az, aki a technikát nem használja. A társadalmi kohéziónak szükséges, de nem elégséges feltétele a digitális szakadék megszüntetése. Ma már nemcsak megkönnyíti az emberek életét a technika, hanem az életünk lehetetlenné válik, ha nem élünk az információs és kommunikációs technológiák (IKT) adta lehetőségekkel – folytatta Zsolt Péter, akinek a gondolata összecseng az EU 2020-as stratégia céljaival (Digital Agenda of Europe 2020 a program neve), köztük a digitális felzárkóztatással.

Magyarország ebben érintett, ugyanis a 2013-as KSH-kutatás idején a magyar háztartások 71 százaléka rendelkezett internet-hozzáféréssel, ez 8 százalékponttal kevesebb, mint az európai uniós átlag. Már ez a különbség is digitális lemaradást jelez.

Fotó:  MTI/Marjai Jáno
Fotó: MTI/Marjai János

Világszerte több módszerrel próbálják csökkenteni a társadalmi és kulturális különbségeket a technika segítségével, és egyúttal növelni az egyének versenyképességét. Afrikában – egy kísérleti kezdeményezés során 2007-től – napelemmel és kurblival is működtethető, olcsó számítógépet osztottak a legszegényebb térségek iskoláiban. Uruguayban minden általános iskolás diák ingyen laptopot kapott egy állami program keretében 2009-ben. Ez diákonként 260 dollárba (46 ezer forintba) került, a program teljes költsége az ország oktatási büdzséjének kevesebb mint öt százalékát tette ki. – Alapjaiban formálja át a kulturális viszonyokat. Sok ország egyszerűen fél, hogy végigvigyen egy ilyen programot – nyilatkozta akkor Miguell Brechner, a Plan Ceibal elnevezésű projekt vezetője a BBC Newsnak.

Észt modell, hazai álom

Észtországban törvényben is rögzítették, hogy mindenki ingyenesen netezhet, így a polgárok online szavazhatnak, és 15 percbe kerül egy cég bejegyzése. Az elmúlt napok hazai eseményeivel kapcsolatban többen emlegették az északi országot, amely mintademokráciát és mintagazdaságot épített ki.

Zsolt Péter szerint az észt példa is jól mutatja, hogy nem elég az internet elérhetővé tétele, az igazi nehézségek csak ezután kezdődnek. Állami stratégiára van szükség, mert az internet használatát is éppúgy meg kell tanulni, mint az értő olvasást, nem beszélve az intézmények hatékonnyá tételéről. A médiaszociológus üdvözölné, ha mindenki hozzáférhetne a világhálóhoz. – Az információ nem úgy működik, mint a pénz vagy az energia, hogy ha elveszek belőle, akkor kevesebb lesz. Nem pusztítja a környezetet, a virtuális világban elmélyedő vágya kevésbé az, hogy még nagyobb autót vegyen, és azon keresztül mutassa be, hogy ő mennyire sikeres. A sikeresség itt a közösség elismeréséből születik – fogalmazott a szakember. – Az internetre felépíthető egy mindent ellenőrző és látó diktatúra, de az is, hogy a fogyasztás maximalizálása helyett egy fenntartható világot teremtsünk általa.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már csak 392 telefonfülke maradt

Két év alatt több mint 150 nyilvános telefonfülke tűnt el Csongrád megyéből. A szolgáltatást már alig veszik igénybe, de a törvény szerint maradni kell nyilvános fülkéknek a közterületeken. Tovább olvasom