Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Perbeszéd helyett a párbeszédet szorgalmazzák

Csongrád megye, Szeged - Gyorsabb és olcsóbb: a bíróságnak, a polgári peres ügyeiket intézőknek és az ügyvédeknek is javára válhat az október 1-je óta a Szegedi Törvényszéken is igénybe vehető mediáció.
Október 1-je óta a 2009–2010-es kísérleti program után ismét igénybe lehet venni a Szegedi Törvényszéken a bírósági közvetítői eljárást bizonyos polgári peres ügyek gyorsabb és költséghatékonyabb elintézésére. A mediáció először 2002-ben jelent meg hazánkban, de a békítést akkor még csak civilszervezetek hivatásos pártfogói látták el, akik akár több 10 ezer forintos közvetítői díjat is elkérhettek a felektől.

– A Szegedi Törvényszéken a mediátor szerepét egy nyugalmazott bírónő látja el bírósági titkári munkakörben: egész Csongrád megyéből fordulhatnak hozzá az emberek olyan ügyekben, amelyekben igénybe lehet venni a bírósági közvetítést. Bár még csak október elejétől létezik újra ez a lehetőség, már többen érdeklődtek iránta. A mediáció az ügyfelek számára illetékmentes, míg a bírókat és a bíróságot megkíméli a hosszadalmas, idő- és papírigényes eljárásoktól – magyarázta Tárkány-Szűcs Babett (képünkön).

A Szegedi Városi Bíróság csoportvezető bírónője elmondta: a mediáció feltétele egy folyamatban lévő polgári peres vagy nem peres eljárás, és mindkét félnek kérnie kell a közvetítői eljárást. Csongrád megyében a két évvel ezelőtti kísérleti időszak alatt főként családjogi ügyekben, például gyermekelhelyezésben, gyermektartásdíj megállapítása miatt és munkaügyi perekben igényelték az emberek a bírósági közvetítést. Nem lehet mediációt kérni apasági perben, gondnokság alá helyezésben, közigazgatási és sajtó-helyreigazítás perekben: ezekben nincs jogszabályi lehetőség a bírósági közvetítésre.

– Ha egy gyermekelhelyezési pert veszünk példaként, a mediáció megkezdése előtt az egyik félnek keresetlevelet kell előterjesztenie a bíróságon, amelyben kéri a gyermek nála való elhelyezését, de jeleznie kell, hogy a szülőknél szóba jöhet a bírósági közvetítői eljárás. Kérelmét a bíró kézbesíti a kijelölt bírósági titkárnak, aki rövid időn, akár 8 napon belül meghívja a feleket egy első közvetítői ülésre. Ha itt az a döntés születik, hogy igénybe veszik a mediációt, aláírnak egy nyilatkozatot, amelyet a bírónál előterjesztenek, és kérik az eljárás szüneteltetését. Ez maximum 6 hónap lehet, a mediációra viszont legfeljebb 4 hónap áll rendelkezésre: ennyi idő alatt a polgári perek a bíróságokon nem fejeződnek be. Gyermekelhelyezési pernél például tanúkat és pszichológus szakértőt is be kell vonni, ami miatt elhúzódik az eljárás. A mediációnál erre nincs szükség, a közvetítő mindkét fél álláspontját mérlegeli, és pártatlanul közelíti egymáshoz a vitázó felek nézeteit – mondta Tárkány-Szűcs Babett. A bírósági közvetítés ülésein a vitázó felek és a mediátor mellett ügyvédek is részt vehetnek, ha ahhoz a másik fél hozzájárul; nekik is jobb, ha minél rövidebb időn belül megállapodnak ügyfeleik, és nem kell hosszú hónapokon át bíróságra járniuk. A sikeres megegyezés után a két fél aláírja a megállapodását, azt benyújtják az illetékes bíróhoz, aki akár két tárgyalás szünetében, 15 perc alatt meghozott végzésével jogerőre emelheti mindezt.

A mediátor az érintettekkel telefonon tartja a kapcsolatot, nincs szükség idézések postán való kiküldésére, az ügyek több tízoldalas peranyaga helyett csak néhány papírt kell aláírni. Az új Ptk. egyébként erősíteni fogja családjogi esetekben a közvetítés intézményét: szülői felügyeleti jog körében például kötelező lesz a mediáció. Amennyiben a bírósági közvetítés végül mégis eredménytelen lenne, még mindig lehet folytatni a peres eljárást a bíróságon.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ménesi Imre: Nem kell megtanulni repülni

Veszélyes a Kálvária sugárúti bicikliút és fölösleges a pihenőhely, problémásak a hajléktalanok, panaszolják az olvasók. Tovább olvasom