Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Szőlőültetés előtt is ásatni kell

Ópusztaszer - A szőlőskert újratelepítése előtt is ásatást kellett végeztetni az ópusztaszeri emlékparkban – ahogy bármilyen itteni építkezés előtt. A hazai régészet legkomolyabb eredményeit bemutató létesítményt ugyanis a 80-as években egy páratlan értékű lelőhelyre építették. Pedig tudták, mi van odalenn.
Szőlőt telepítenek tavasszal az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a szegedi tanya mellett. Itt korábban is volt egy száz négyszögöles szőlőskert, de most az volt a cél, hogy olyan fajtájú tőkéket ültessenek, amilyenek erre a vidékre voltak jellemzőek. A régi szőlőt – 8 tőke kivételével – kivették, a betelepítés azonban nem valósulhatott meg tavaly, mert a művelet előtt régészeti föltárást kellett végezni. Másutt csak akkor kell értesíteni a múzeumot, ha telepítés közben kerül elő valamilyen lelet – halljuk Fülöp Mihálytól, a Szent Vince Borrend nagymesterétől, aki talajtani szakértőként szokott közreműködni a telepítéseknél. Múlt szombaton 18 Kárpát-medencei borrend ünnepelte Vincét a park szegedi tanyájában, ez másfél évtizedes hagyomány. Az idei évi termés megjósolásához szükséges vesszővágást azonban ezúttal takarékosan végezték, mert kevés tőkéről lehetett vágni. Ez jövőre már nem így lesz. Tóth Antal, a park néprajzi munkatársa azt mondja, kövidinkát, kadarkát és otellót, azaz hagyományos gyalogszőlőt szeretnének telepíteni, de a megvalósulás függ attól is, milyen fajtákat sikerül szerezni. Számítanak a borrend tagjainak segítségére, a kétkezi munkát pedig a park dolgozói végzik. Vagyis várhatóan a két hónapos időtartamú régészeti föltárás mintegy 3 millió forintja kerül a legtöbbe ebben a beruházásban.

Vince-napi vesszővágás három éve. Akkor még bőven volt miből vágni. Hamarosan ismét betelepítik a kertet. Archív fotó: Karnok Csaba
Vince-napi vesszővágás három éve. Akkor még bőven volt miből vágni. Hamarosan ismét betelepítik a kertet. Archív fotó: Karnok Csaba

Az ásatási költséggel a park területén mindenütt számolni kell, bármilyen beruházásba, építkezésbe fognak – mondja Tokovics Tamás igazgató. Ő is, Tóth Antal is hangsúlyozza, ezt itt nem csak pluszköltségnek tekintik, hiszen a park legfőbb célja az, hogy a magyar múlt értékeit mutassa be, többek között modern régészeti kiállításokon. Így egyáltalán nem közömbös, mi kerül elő a földből.

A szegedi tanya szőlőskertjében több korszak emlékeit lelte meg a Vályi Katalin régész vezette csapat. Szarmata kori és Árpád-kori emlékek mellett a valamikori monostorhoz tartozó, a tatárjárás idején elpusztult régi gazdasági épület helyére emelt, a 14. és 15. században használt ház nyomait tárták fel. Az derült ki, hogy a monostor maga is úgy működött, mint egy kisebbfajta városállam. Ám ez a terület, amelyre a park épült harminc évvel ezelőtt, nem csak a monostor miatt számít régészeti szempontból különösen értékesnek. – Ez a park a középkori Szer mezőváros kellős közepén található – mondja Vályi Katalin. – A legtöbb középkori várost pedig azért nem lehet föltárni, mert rájuk épült a mai város. Ez a helyzet Szegeddel és Kecskeméttel is. Szer tetejére azonban nem épült nagy település, így elvileg föl lehetett volna tárni – és ezt mi tudtuk is a 80-as években, amikor a park létesült. Pénz azonban akkor sem volt erre, és fontosabb volt a látvány. Az örökség védelméről szóló törvény sem volt még olyan, mint ma. Így 1980-ban, amikor már ott dolgoztam, a skanzenbeli iskola építésekor, az alap ásásánál a munkások egy gyönyörű kemencét vertek szét a szemünk láttára.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A zord időjárás ellenére is tucatjával próbálkoznak a határsértők

A hideg nem akadály, a pattogó mínuszokban is sokan próbálnak illegálisan bejutni Magyarországra. Tovább olvasom