Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 15°C Még több cikk.

Térhatású fotók a Móra-múzeumban

Speciális, dupla objektíves fényképezőgéppel készültek azok a térhatású fotók, amelyeket mától új tárlatán mutat be a Móra-múzeum.
A fényképezéssel szinte egy időben született meg a sztereofotó – úgy 1840 táján. A módszer lényege, hogy nem egy, hanem egyszerre két objektív rögzítette ugyanazt a képet, két szemünk különböző látószögének megfelelően. A látványt utána speciális nézőke, a sztereoszkóp segítségével képes az agyunk háromdimenziósnak érzékelni – mutatta a papírszemüveg bal és jobb szemünknek való lencséjét Bognár Katalin, a kiállítás rendezője. A sztereofelvételek párban maradtak fenn papírképen, üveglapon vagy filmnegatívon. A Tisza-parti kultúrpalota bemutatóján a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Fotográfiai Múzeum, a makói közgyűjtemény és egy miskolci magángyűjtő képpárjait a szegedi Somogyi-könyvtár sztereográfiái egészítik ki. Így egy fenékig érő hajú aktmodell, egy pucér kisgyerek nézőkével, sőt egy képsorozat – akár egy némafilm –, amelyen betörőhistóriát ad elő széles mozdulatokkal egy társaság.

Térbe zárt pillanat

A sztereofényképezés történetéből ad ízelítőt a Térbe zárt pillanat című kiállítás a Móra-múzeum felújított emeleti termében. A ma délután fél 5-kor kezdődő megnyitó után az unikum: Stróbl Alajos szobrászművész ezer, a családi archívumban fennmaradt sztereofelvételéből a mester unokája, Stróbl Mátyás tart vetítést. Az alkotó felesége a szegedi Széchenyi-szobor születését is megörökítette. A szeptember 30-áig látható tárlat belépőinek ára: felnőtteknek 600, diákoknak, nyugdíjasoknak és pedagógusoknak 300, a családi jegy 1000 forintba kerül.

A Magyar Nemzeti Múzeum őrizte meg, ám biztosan Szegeden készült Klösz György hat fotója, amely a nagy árvizet örökítette meg. Belépti díjért fényképészek vetítették a sztereofotográfiákat, mint később a vándormozisok a filmeket. A közönség egy szekrényi doboz oldalain vágott lyukakon kukucskálhatta a belül körbeforgó fénykép párokat.

1900 körül, amikor a német és amerikai ipar elkezdte a fényképezők és nézőkék tömeggyártását, a tehetősebbek meg is vásárolhatták, házi használatra. A profi és amatőr fotográfusok tudósítottak távoli tájakról, háborús eseményekről, híres emberekről. A filmek sem szorították ki a sztereofotókat. A hatvanas években oktatófilmeket gyártottak ilyen 3D-technikával, manapság meg például a Mars-fotóknál használják. De látványosságnak is megmaradt: így készült például a Cápasrác és cápalány háromdimenziós rajzfilm, és így közvetíti egy tévécsatorna Anettka reggeli tornáját.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átadták a Szent István téri piacot

Hivatalosan is kinyitott a Szent István téri piac; hat üzlet bérelt pavilont, az őstermelők… Tovább olvasom