Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

Tönkreteszik a kórházakat a műhibaperek

Csongrád megye - Nem tudják már kigazdálkodni a kórházak az elbukott műhibaperek kártérítéseit – van olyan Csongrád megyei egészségügyi intézmény, amely részletfizetést kért a károsulttól. Országosan évente 300-500 ilyen eset van, a legtöbb gond a szülészet-nőgyógyászatban.
Becslések szerint 300-500 úgynevezett „műhibaper" indul évente Magyarországon. Pontos számot azért nem lehet tudni, mert a vitatott ügyek különböző fázisban fejeződnek be. Sok érintett például nem megy bíróságra, és az intézményeknek sem érdekük, hogy az ilyen esetek napvilágra kerüljenek. Tízből négyszer pedig peren kívüli megállapodás születik. Azok az esetek tehát, amelyek nyilvánosságra kerülnek, csupán a jéghegy csúcsát jelentik, bár a műhibaperekre szakosodott ügyvéd elismerte: az orvos-beteg találkozások számát tekintve így is elenyészők az ilyen jellegű ügyek.

– Polgári perre mindig csak a legvégső esetben kerül sor, amikor már semmi kilátás kártérítésre. Egyre gyakoribb azonban, hogy az intézmények elismerik, hogy hibáztak, és peren kívül megegyeznek – mondta el Ábrahám László. A szegedi ügyvéd hozzátette: a kórházak anyagi helyzete annyira rossz, hogy az egyébként meglehetősen alacsonyan meghúzott kártérítési összegeket is nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudják kifizetni.

– A biztosító általában 5 millió forintig fizet, a fennmaradó részt az intézményeknek kell kigazdálkodniuk – a betegellátásra fordítandó összegből. Amíg a kórházakat az önkormányzatok tulajdonolták, jellemzően helytálltak ilyen esetekben. Olyan információt azonban eddig nem kaptam, hogy a mostani fenntartó GYEMSZI bármit is fizetett volna az egészségügyi intézmények helyett.
Így fordulhat elő, hogy bár a beteg jogerősen pert nyer, mégsem kapja meg a neki járó összeget. Van olyan Csongrád megyei kórház, amely részletfizetést kért a sértettől – attól a családtól, amely maga is nyomorog.

Ki miért perelhető?

Polgári peres eljárást a beteg vagy hozzátartozója indíthat a bíróságon annak érdekében, hogy kártérítést kapjon. Ilyenkor az intézményt vonják felelősségre, amely utólag a vétkes orvosra terhelheti a költségeket – legfeljebb 4 havi átlagbérének mértékében. Az orvos ellen azok szoktak büntetőfeljelentést tenni, akik nem csupán anyagi kompenzációt, elégtételt is szeretnének. Azt, hogy a kórház munkajogi szankciót alkalmaz-e az orvossal szemben, a munkáltató dönti el. Ilyen az utóbbi években nem történt.  

Ábrahám László az egész ország területén képviseli a műhibaperek sértettjeit. Tapasztalatai szerint a legtöbb probléma a szülészet-nőgyógyászat területén akad. – A szülés közbeni anyai halálozások száma egyre emelkedik. Csak tavaly 14 ilyen eset történt – mondta el az ügyvéd. Területi elosztásban a Nyírség a legkritikusabb, ahol az elmaradott technika miatt az átlagosnál több az orvosi tévedés. Csongrád megyében van olyan intézmény, amelynek az utóbbi 10 évben egyetlen pere sem volt, de olyan is, amelyik „problémásabb". Szegedet mint a régió központját külön kiemelte. Mint mondta, a klinikákkal nincs baj, az ország többi intézményében jellemzően több műhiba történik, mint ezekben.

Szerettük volna a megyei egészségügyi intézményektől megtudni, hogyan érinti költségvetésüket egy-egy ilyen ügy, hogyan tudják a kifizetendő összegeket kigazdálkodni, és évente hány műhibapert indítanak ellenük. A szegedi klinikákat összefogó Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban nem kívántak ebben a témában nyilatkozni. A Makón, Hódmezővásárhelyen és Szentesen működő kórházak jogi ügyeit ellátó Kriveczky György számokról szintén nem beszélt, annyit azonban elmondott: az egyébként is alulfinanszírozott intézmények minden esetben saját költségvetésük terhére gazdálkodják ki ezeket az összegeket. – Ez óriási problémát jelent, ami kezelhetetlen. Ez pedig többek között annak is köszönhető, hogy a károsultak gyakran túlzó és megalapozatlan követelésekkel lépnek fel.

Olvasóink írták

21 hozzászólás
12
  • 21. béci61 2013. április 22. 14:46
    „Nem a műhiba perek teszik tönkre a kórházakat, hanem a nem megfelelő munkavégzés. Amikor odáig jut a dolog, hogy a bíróság is bizonyítottnak tekinti a törvénysértést, akkor nyugodtan kijelenthető, hogy az intézmény az erkölcsi minimumként megfogalmazott törvényt nem tartotta be. Ez pedig már messze túlmutat azon, hogy mit kellett volna adott esetben tennie a személyzetnek. Túlmutat azon, hogy a megítélt kártérítési eseteken túlmenően évente hány száz esetben nem tudja a károsult, vagy legtöbbször a megmaradt hozzátartozója a bíróság által oly módon elfogadhatóan bizonyítani a törvénysértést, hogy azt az intézményt képviselő jogász sereglet ne tudja elfogadhatóan cáfolni. Elég elolvasni a Pathologiai Intézet tájékoztatóját: ,,Kórboncolási jegyzőkönyv kiadása: Az 1997. évi CLIV. az egészségügyről szóló törvény 24§ 11. bekezdésében ismerteti, hogy részletes boncolási jegyzőkönyvet, illetve bármilyen, az elhunyttal kapcsolatos dokumentumot az elhunyt törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse csak írásos kérelem alapján kaphat. Az írásos kérelmet az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Jogi Osztályára kell eljuttatni postán, vagy személyesen elvinni az alábbi címre:..."”
  • 20. ikszy 2013. április 18. 19:15
    „Az ügyvéd úr biztosan emlékszik, hogy a "klinikákkal nincs baj" az abból fakad, mint a Kovács bácsi esetén egy nap alatt ez egyetem mindent "alaposa" kivizsgált, azt mondta ők ártatlanok, mint a ma született bárány. Nem hibáztak csak az a rossz kórház.”
  • 19. Smerdis 2013. április 18. 19:07
    „akkor ezért rimánkodtak nekünk, hogy ne pereljünk, mikor majdnem kinyírták a két és fél éves fiunkat...”
  • 18. dendri 2013. április 18. 08:47
    „Kereshetjük a felelősöket, de az már nem változtat semmin a jövőben. Én felvázoltam az okokat, ha azt akarjuk, hogy csökkenjen a műhibaperek száma, akkor az okokat kell felszámolni. Magyarul azt, hogy egy orvosnak több műszakban kelljen dolgozni, műszakonként őrült mennyiségű beteget ellátva, a felelősségéhez nem mérhető fizetésért. A műtőssegédeknél és az ápolónőknél ugyanígy.”
  • 17. tol 2013. április 17. 23:29
    „teljesen mindegy, hogy miért tévednek az orvosok. Az orvosperek által indukált pénzmozgás elenyészö az egészségügy költségvetésében. Mint gazdasági tényezö szóra sem érdemes. Mint etikai kilengés - tekintve a betegellátás volumenét- szintén nem számottevö. Akivel elöfordul, az nyilván szívére veszi, de az egy más történet.”
  • 16. online 2013. április 17. 18:29
    „14. Kedves tol. Elolvastam a cikket, és nem én hanem a cikk állítja hogy " a mühibaperek teszik tönkre a kórházakat" Az "az orvos-beteg találkozások számát tekintve még így is elenyészőek az ilyen ügyek" mondat mire válasz? Ha kevés van akkor az mehet? Én nem állítom egy szóval sem hogy készakarva tévednek az orvosok. Itt a felelősségvállalásról van szó. Az is igaz hogy sokkal mélyebb a gödör ez mint a perek száma mutatja. A gond a kibújás próbálgatásának a mikéntje.”
  • 15. tol 2013. április 17. 17:51
    „kedves jozsoci, rosszul tudod! A pesti hatodéves orvostanhallgatók fele már év közben aláír valamely külhoni kórházban.”
  • 14. tol 2013. április 17. 17:48
    „kedves online! Ha a cikket is elolvasnád, akkor némileg meglepödve látn?d, hogy "az orvos-beteg találkozások számát tekintve még így is elenyészöek az ilyen ügyek". Vagyis egyrészt nyilvánvaló csacsiság, hogy a mühibaperek teszik tönlre a kórházakat - megteszi azt maga a magyar állam -, másrészt az igazi gondról már ismét eltereli egy cikkecske a figyelmet. Az egészségyügy problémája Magyarországon sokkal mélyebb, mint egy-kkét sajn?latos per.”
  • 13. Jozsoci 2013. április 17. 17:28
    „12. kormoska 2013.04.17. 13:59
    Veled értek egyet. Az ortopédiai klinika ambulanciáján voltam a minap, ahova aznap 10 órára adtak időpontot 3 hónappal(!)azelőtt. két és fél órával később, fél egykor jutottam be. Nem tehet róla az orvos. A több százeres lélekszámot felölelő szakterületen egyetlen ambuláns rendelés van. Egy 6 órás rendelés alatt 50 feletti beteggel foglalkoznak, rendszerint kifizetetlen túlórával. Hogy lehet elvárni így 100%-os munkát? Ez így van az összes többi szakrendelésen is.
    Állítólag 3000 orvos hiányzik a rendszerből. Valóban így lehet. Ki a felelős ezért? Az elmúlt 23 éves időszak összes kormánya! 5000 orvos dolgozik külföldön. Hiába van a röghözkötési törvény, ledolgozza a 6 évet, megszerzi a szakvizsgát, és utána pattan meg.
    A fizetős külföldieknek azonnali vizsgálat és kezelés, és ez a a magyar szegény betegek rovására megy.
    Nincs pénz az OEP kasszában. Miért? Mert a vállalkozók feketén foglalkoztatják a munkavállalókat, kitérve a járulékfizetési kötelezettség alól. Ebből vannak az újszegedi villák, a sokmilliós autók, a thaiföldi üdülések.
    Újjá kellene építeni Recsket.”
  • 12. kormoska 2013. április 17. 13:59
    „Az ÁLLAM tette tönkre a kórházakat:A folyamatosan csökkenő finanszírozással,a romló személyi és eszközfeltételekkel,a várólistákkal!
    A műhibák többsége szerintem a pénzhiány és a kapkodás miatt következik be,de persze vannak felelőtlen és nem törődöm orvosok.
    Ebben a helyzetben nem csak a mostani kormány,hanem az ÖSSZES EDDIGI bűnös.
    Ábrahám és ügyvéd társai meg dőzsölnek és felettébb jól élnek a műhibaperekből!”
  • 11. online 2013. április 17. 13:49
    „9. Egyszercsak. Oké, de akkor ezzel azt mondod hogy miután ilyen sanyarú a helyzet, tévedjenek nyugodtan mert van mire hivatkozni? Világos hogy kevesen vannak, hogy nem sok a pénz,sok a munka, de ez fölmenti őket valami alól is? "Vajon melyiknek nagyobb a felelőssége?" Természetesen az orvosé. Ha egy vízvezeték szerelő hibázik, legfeljebb elúszol. Ha egy orvos, akkor ennél nagyobb is lehet a baj. A lakásod elúsztatását kifizetteted a kontárral. A műhiba következményével mi legyen? Spongya, mert fáradt volt? A szakmai összezárás miatt így is vannak cifra dolgok, de méltóztassanak vállalni a felelősséget azért amit csináltak. Haelvárják hogy különbnek tartsák őket, legyenek is azok! Ismerek olyat is !”
  • 10. KamuNeni 2013. április 17. 13:48
    „Nem a muhibaperek teszik tonkre a korhazt, hanem a korhaz teszi tonkre a korhazt. A perek mind a kovetkezmenyei a korhaz (az orvost aki elkovette a hibat ok alkalmazzak) nemtorodomsegenek. Training Training Training es csinalni a legjobb tudas szerint a maximalis 110 szazalekkal. Ha ugy lenne a muhibaperek szama is alacsonyabb lenne.

    Ha egy villanyszerelo hibat kovet el es a csalad fele meghal aramutes miatt ahogy egymast probaljak lerangatni az elo drotrol akkor a villanyszerelo valoszinu hogy bortonbe vegzi es egy csomo penzebe is kerul. Ugyanugy a cegenek is ha az alakalmazasaban csinalta a muhiba munkat.

    Az orvos es a korhaz miert lenne kulomb?? Epp olyan felelossegteljes munka mint a villanyszerelo vagy a gaz kazan szerelo munka. Miert uszzhatnak meg ok a felelossegre vonast es amaz nem??

    Tehat a korhaznak semmi panasza nem lehet, mert meg igy sincs eleg muhiba per ellenuk. majd ha ejon Amerika akkor lessz sokkal tobbszor ennyi ha igy folytatjak, de arra meg varni kell”
  • 9. Egyszercsak 2013. április 17. 13:22
    „7. Mondhatná, de semmi értelme. Nincs, aki megcsinálja helyette. Illetve van, de az éppen külföldön van. Aki meg itthon, az annyiért dolgozik több műszakban, mint egy középvégzettségű, középkorú adminisztrátor 8 órában. Akkor miről is beszélünk? Vajon melyiknek nagyobb a felelőssége?”
  • 8. békaügetés 2013. április 17. 11:32
    „A magánrendelőbe már elfárad,a kórház csak másodállás,oda eleve fáradtan megy be.”
  • 7. online 2013. április 17. 09:51
    „Te vagy eltévedve 6. Egy buszvezető hivatkozhat arra egy általa okozott balesetnél hogy túl van terhelve? Na látod. Neki azt fogják mondani a "jól megérdemelt" büntetés mellett hogy teszett volna nem vezetni a buszt ha fáradt. Az orvos miért nem monja ezt? Az orvos hibázhat, más nem? Nagyon belejöttél a kettős mércébe.”
  • 6. dendri 2013. április 17. 07:55
    „Hoho, itt ti nagyon el vagytok tévedve. Valóban az orvosok hibáznak, de nézzük már meg, hogy miért is?!
    A hazai kórházi körülmények és az emiatt elvándorló orvosok helyén űr marad, amit a megmaradt orvosoknak kell bepótolniuk, heti 60 óra + ügyelet munkával. Ilyen terhelés mellett nem csoda a kimerültség és a hiba.
    Ugyanez igaz az ápolónőkre, műtőssegédekre is. Nekik sem kevesebb a munkájuk.

    Inkább az egészségügy egészét kellene rendbe rakni. Annyi orvost felvenni, hogy egy életekről döntő ember ne kávén éljen hetekig. Akkora fizetést ajánlani, hogy ne akarjon elmenni külföldre, ne kelljen "zsebpénzt" kérnie a mindennapi megélhetéshez. Olyan körülményeket biztosítani, hogy ne legyen rosszul, mikor bemegy a munkahelyére.

    Lennének ötleteim, hogy hogyan lehetne távol tartani a fölöslegesen, unalomból kórházba járókat, illetve rendbe kellene tenni azt a részét is a dolgoknak, hogy aki nem fizet, az ne is várjon ingyenes ellátást. Talán akkor lenne egy kis többletforrás az intézményi részét is helyre rakni a dolgoknak.”
  • 5. Casablanca 2013. április 17. 07:18
    „Vonják le a doki fizetéséből!

    Ha én kárt okozok a Munkáltatónak, az én fizetésemből is levonják...”
  • 4. Erzsika209 2013. április 17. 06:21
    „Fizessen az aki a bajt okozza, ne csak a zsebét tartsa a hálapénzért.
    Nekünk is 3 hónapot kellett volna várni egy vizsgálatra de az orvos pénzért megcsinálta azonnal munka időben és az eszt-kában tehát nem magán rendelőben.”
  • 3. SecondLife 2013. április 17. 02:15
    „Miért a szülészet-nőgyógyászatban van a legtöbb gond?”
  • 2. szatyi 2013. április 16. 21:14
    „Nem a műhibaperek tesszik tönkre a kórházakat, hanem a műhibákat elkövető orvosok!”
21 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hónapokig fúrnak majd a szegedi belvárosban

Kétezer mélyről jön a 90 fokos, egyetemi épületek fűtéséhez használt termálvíz. A kutakat éjjel-nappal fúrják, két hónap alatt készül el az elsővel. Tovább olvasom