Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

Zoltán Szegeden lett szerelmes

A Luxemburg grófjában hol táncos komikusként, hol pedig bonvivánként láthatja a szegedi közönség Kiss Zoltánt. A népszerű Lehár-operettből ezen a hét végén összesen öt előadást tartanak a nagyszínházban.
Kiss Zoltán Márkus Judittal a Luxemburg grófjában DM/DV-fotó
Vendégként lép fel Szegeden Kiss Zoltán, aki 1984-ben a legendás Dóm téri István, a király-produkcióban még néptáncosként szerepelt. Pesti srácként már akkor beleszeretett a városba, ahová már mint énekes-színész sokszor visszatért. Tulajdonképpen Szegednek köszönheti a házasságát is: Kerényi Miklós Gábor Miss Saigon-előadásában ismerte meg feleségét, aki a Rockszínház táncosnőjeként dolgozott itt. A következő években az Elisabethben Rudolf szerepében és a Valahol Európában Ficsúrként láthatta a szabadtéri közönsége. Szeretett volna egyszer a nagyszínházban is fellépni, ezért nagy örömmel jött, amikor az ősszel a Luxemburg grófjára hívták. Két szerepet alakít felváltva az örökzöld Lehár-operettben: hol Brissard, a táncos komikus, hol pedig René, a bonviván.

– Táncos múltam miatt táncos komikusként indultam, de lassan megérek a bonviván szerepkörre is. Azt mondják, humorista vénám elég jó, énekelni pedig évek óta komolyan tanulok. Szegeden Andrejcsik Istvántól is kaptam sok jó tanácsot, segítséget – meséli Kiss Zoltán, aki azt is elárulja, igazából a véletlennek köszönheti, hogy a címszerepet is rá bízták. Eredetileg ugyanis Brissard volt, de az egyik próbán helyettesítette kollégáját, és a beugrás olyan jól sikerült, hogy Horváth Péter rendező megkérdezte, lenne-e kedve mindkettőt eljátszani. Volt.

– Az operett hungaricum, büszkének kell lennünk rá. Hiába próbálják a Csárdáskirálynőt, a Mágnás Miskát vagy a Marica grófnőt Ausztriában és Németországban is játszani, senki sem tudja olyan jól csinálni, mint mi. Amikor Béres Attilával próbáltuk a Lili bárónőt, azt mondta: lehet új szövegeket is kitalálni – ha jobbat tudunk, mint az eredeti. Ez ritkán szokott sikerülni. A régi nagyok hihetetlenül tudták a szakmát, láttam olyan szövegkönyvet, amelyikbe az egyik jelenethez csak annyi volt beírva: „Latabár bejön, és jókat mond." Neki persze zseniális szövegei voltak. Ma kevés a nagy operettszínész, mindenki musicalt szeretne játszani. Nekem szerencsém volt, mert Bor Józseftől megtanulhattam az alapokat, Oszvald Marikától és Benkóczy Zoltántól pedig elleshettem a szakma apró fortélyait – mondja.

Kiss Zoltán büszke arra, hogy nem szokták ugyan sztárpárnak, álompárnak titulálni őket, de egyszerű, normális életet él immár tizenhárom éve a feleségével. Nevelik két kislányukat, ugyanolyan örömeik, gondjaik vannak, mint bárki másnak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kérdések a csatornázásról

A szegedi csatornaberuházással kapcsolatos szerződések nyilvánosságra hozatalát kéri Botka Lászlótól… Tovább olvasom