Délmagyar logó

2018. 01. 16. kedd - Gusztáv -4°C | 4°C Még több cikk.

A raccsolás nem intelligencia függő

Szentes - Kisgyerekes szülők gyakori dilemmája: miért nem beszél még a gyerek? Mikor kell ezzel orvoshoz vinni? A logopédus a figyelmet, az emlékezetet, a gondolkodási képességet is fejleszti a beszéd mellett. Tanulási problémákat, olvasási gondokat előzhet meg a szülő, ha időben viszi szakemberhez gyermekét.
Fejlesztők, logopédusok, pszichológusok bevonásával évente több mint kétezer gyermekkel foglalkozik a Szentesi Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, ebből minden évben nagyjából háromszáz gyermek jár logopédiai foglalkozásokra. Március 6-án a Logopédia Napja alkalmából a logopédiai munka sokszínűségéről rendezett konferenciát az intézmény héttagú logopédiai munkaközössége.

A kicsik 1-2 éves koruk körül szólalnak meg- utánozva környezetüket, fontos, hogy dicsérjünk, ezzel motiválhatjuk őket a további beszédre – javasolja Borbás Gabriella, a Szakszakszolgálat logopédus-gyógypedagógusa. Ha 2 éves korig nem szólal meg, vagy kevesebb, mint 30 szót mond a gyerkőc, érdemes szakemberhez fordulni. Teszteljük, hogy jól hall-e! Ha a porszívó hangjára, repülőre, háta mögötti tapsolásra nem kapja fel a fejét, vagy a hangokat nem érzékeli, vigyük gyermekorvoshoz, vagy kérjük logopédus segítségét! Hogyan tanulna meg beszélni, ha nem hallja jól a környezete hangjait vagy saját hangját? Ha sűrűn fordul elő felső-légúti megbetegedés a csemeténél, időszakos halláscsökkenéshez vezethet, ami a beszédtanulást is hátráltatja, és később a sziszegő, susogó hangok meghallása is nehézkes lehet.

A logopédus a figyelmet, az emlékezetet, a gondolkodási képességet is fejleszti a beszéd mellett.
A logopédus a figyelmet, az emlékezetet, a gondolkodási képességet is fejleszti a beszéd mellett.

Mindent Szentesről

A delmagyar.hu hivatalos szentesi Facebook-oldala, nem csak szentesieknek!

 
Ha két éves kor után nem indul meg a beszédtanulási folyamat, neurológiai vizsgálat is segíthet feltérképezni az idegrendszeri okokat: gyakran állhat a háttérben például, hogy a születéskor a nyak köré csavarodott a köldökzsinór, s az ezáltal kialakult oxigénhiányos állapot vezetett a beszédközpont sérüléséhez. Az óvodába kerüléskor az óvónők minden esetben jeleznek a kijáró logopédusnak, ha megkésett beszédfejlődésű, vagy még nem beszélő gyermekkel találkoznak, így őket lehetőség szerint azonnal beveszik a terápiába.

Ötéves kor előtt sok kisgyermek ejti a hangokat felcserélve, vagy torzítva. Ennek oka a beszédszervek mozgásának ügyetlensége, vagy a beszédhangok meghallásának nehézsége. Mivel ez élettani jellegű eltérés, 5 éves korig nem számít beszédhibának. Azonban minden 5 évet betöltött gyermeknek logopédiai szűrésen kell részt vennie, amelyet a szakemberek az óvodában bonyolítanak le. Elsősorban az iskolát megkezdő gyermekeket veszik fel a foglalkozásokra. Azonban ha 10-15 hangnál többet rosszul képez a kicsi, akkor már 5 éves kor előtt érdemes elkezdeni a foglakozásokat, mert iskolás korra az artikulációs hibákat ki kell javítani, vagy legalábbis dolgozni kell rajta. A beszéd- és megértés hibái ugyanis a későbbiekben tanulási nehézségeket (diszlexia, diszgráfia, szövegértési nehézség) okozhat.

A 16 éves gyakorlattal bíró logopédus szerint sokkal súlyosabb gond, ha a gyerek beszél, de nem pontosan érti, mit mond, csak ismétel, és nem érti meg az egyszerű utasításokat sem. Ilyenkor a szakemberek a gyermek nyelvi rendszerét építik újra. Ötéves kor fölött tipikus artikulációs hibának számít a pöszeség (s helyett sz-t ejt), ha k helyett t-t, ha r helyett, j-t mond.
Borbás Gabriella szerint szeretnek a szakszolgálathoz járni a gyerekek, az átalagosan 2-3 itt eltöltött év alatt bizalmas kapcsolat alakul ki a szakemberek és a lurkók között. A 9 éves Dóra óvodás kora óta jár logopédushoz. A Kiss Bálint Református Általános Iskola 3. osztályos tanulója kedvence a szópiramis játék. A heti két foglalkozáson azért vesz részt, mert az s, sz hangokat szebben szeretné kiejteni. Bianka is a Kiss Bálintba jár, a 7 éves elsősnek is az s, sz hangokkal gyűlik meg a baja.
A fogszabályzás, a nyelvfelvágás segíthet a helyes hangképzésben. A raccsolás felnőttkorban már nehezebben orvosolható, de így van ez minden beszédhibával: minél hamarabb kezdődik a korrigálás, annál jobb lesz az eredmény.

A szülő felelőssége a cumizás, az ujjszopás elkerülése, ez ugyanis eldeformálja a fogakat, így a hangképzést is befolyásolja. A sok mondóka, beszélgetés megtérül, hiszen ebből észrevétlenül tanul a gyerek. Ha a szülő állandóan rászól a gyerekre és direkt módon kijavítja a gyermek beszédét, frusztrált lehet a kicsi, nem akar majd beszélni. Nemcsak egyén, de szorgalom kérdése is, meddig kell valakinek logopédushoz járni. Gyakorlás nélkül ugyanis nincs látványos javulás, feltétlenül szükség van arra, hogy a szülő otthon elvégeztesse a füzetbe beírt gyakorlatokat- állítja a logopédus, aki szerint az artikulációs hiba nem intelligencia-függő: nagyon sok okos, tehetséges beszédhibás gyermekkel találkozunk, a tanulási képességnek és beszédállapotnak egymással nincs ok-okozati összefüggése. A mai gyermekek kommunikációjára a vizualitás sokkal erőteljesebben hat, mint 10 évvel ezelőtt, és a beszéd, a mesehallgatás kevésbé köti le őket. A gyerekek ugyanolyan ügyesek, mint régen, és nem a beszédhibás gyerekből lett több, hanem a nyelvi eltéréseket mérik sokkal korszerűbb szűrőeljárásokkal.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lövészverseny Szentesen

48-as Honvéd Tavasz Kupa lövészversenyt rendez pénteken 9 órától a Legrand Lövészklub és az Árpád Szabadidős Sportklub a Legrand légfegyveres lőtéren. Tovább olvasom