Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Filmhét: A tolonc világpremierje mozitörténeti esemény

Igazi mozitörténeti eseménnyel, Kertész Mihály A tolonc című, száz évvel ezelőtt forgatott némafilmje felújított változatának világpremierjével nyílik hétfőn a Magyar Filmhét.
"Mielőtt Bécs, Berlin és Párizs érintésével 1926-ban az Egyesült Államokba távozott, Kertész Mihály mintegy negyven némafilmet forgatott Magyarországon" - mondta Fejes Katalin, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) megbízott filmarchívumi főigazgató-helyettese az MTI-nek.

A rendezőnek 2000 környékén három némafilmtöredéke volt ismert, ebből az egyik 1917-ben készült mozija, Az utolsó hajnal, amit néhány évvel ezelőtt az amszterdami archívumban találtak meg, onnan kapta vissza a MaNDA egy komoly restaurálást követően.

"A toloncnak egy amerikai exportra szánt, az 1920-as években készült, gyenge, technikai hibás kópiája került elő 2006-ban a New York-i Magyar Ház pincéjében. A dobozt - nem tudván, mi is van benne pontosan - a Duna Televízió akkori elnöke, Cselényi László közreműködésével szállították haza, a kópia 2008-ban került a Magyar Nemzeti Filmarchívumba, a MaNDA elődjéhez" - mondta a főigazgató-helyettes.

A digitális restaurálás munkálatai a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával tavaly ősszel kezdődtek a Magyar Filmlaborban. A kópia jó állapotban, a másolási hibának köszönhetően maradt fenn, ám miután a kopírozást évtizedekkel ezelőtt képtorzulásokkal készítették, élvezhetetlen volt. A kép stabilizálásához szoftvert kellett fejleszteni.

Korábban több világhírű filmrestaurátor műhelyben próbálkoztak A tolonc restaurálásával, így Amszterdamban és New Yorkban is. "A speciális szoftver segítségével valóban élvezhető lett a film, a digitális technológiával sikerült tökéletesen kitisztítani a képet".

A százéves film felújítását és digitalizálását a Magyar Nemzeti Filmalap finanszírozta, a teljes költség 14 millió forint volt.

"A némafilm korszakban, 1901 és 1931 között 600 magyar film készült, ezeknek csak mintegy tizede, 54 darab van meg az archívumban, tehát szinte csodaszámba megy egy ilyen alkotás megtalálása. A tolonc esetében külön jelentőséggel bír, hogy a világhírű, később a Casablancával Hollywoodban Michael Curtizként Oscar-díjat nyert Kertész Mihály filmjéről van szó, ráadásul a korszak színészóriása, Jászai Mari főszereplésével, akinek ez, Ördög Sára szerepe az egyetlen nagyjátékfilmes felvétele" - hangsúlyozta Fejes Katalin.

Angyal Liszkát, a cselédlányt Berky Lili játssza, aki nagy sztárja volt a némafilmeknek, és a kevesek egyike, akit a hangosfilm megszületését követően is foglalkoztatta a filmgyártás. Szintén nagyon népszerű színész volt Várkonyi Mihály, aki Liszka szerelmét alakítja, és később ugyancsak világhírű lett Hollywoodban, Victor Varconi néven.

A korabeli lapok a jórészt Kolozsvárott forgott A toloncot a legelső jó magyar filmnek nevezték. A némafilm Tóth Ede 1876-os népszínműve alapján készült, egy cselédlány tragikussá fajuló, de aztán happy enddel záruló története. "A legtöbb némafilm műfaja a melodráma, az azonban újdonság volt, hogy nemcsak stúdióban zajlottak a felvételek, Kertész külső helyszíneken is forgatott Erdélyben, Torockón, a Torda-hasadéknál, az Aranyos folyó partján".

Ahogy a hangosfilm.hu-n olvasható, A tolonc 1914 nyarán másfél hónap alatt készült. Jászai Mari a forgatáson bordatörést szenvedett. Az elkészült filmet 1915 februárjában Bécsben is játszották, Berlin tíz kópiát rendelt belőle. Berky Lili 1919-ben a Képes Mozivilágban így emlékezett vissza a szerepére: "A torockói parasztok nagyon megbámultak, amikor fekete kendőben, kisírt szemekkel végig mentem az utcán, azt hitték, hogy tényleg valami bajom történt és meg akartak vigasztalni".

A fellelt kópián eredetileg angol felirat futott - A toloncot The Undesirable címen az amerikai moziforgalmazásban vetítették az 1920-as években. A történet angol változatában így lett Angyal Liszkából Betty. Az elmúlt egy év munkálatai során a feliratok ismét magyar nyelvűek lett.

A film eredeti partitúrája elveszett, ezért a felújítás során a filmhez Pacsay Attila komponált hangulatos, stílusos zenét - ő jegyezte a Maestro című, 2007-ben Oscar-díjra jelölt magyar animáció zenéjét is.

Hétfőn este a Művészetek Palotájában a felújított film díszbemutatójával kezdődik a Magyar Filmhét. A vetítés alatt egy szimfonikus zenekar élőben játssza el Pacsay Attila zenéjét.

A főigazgató-helyettes elmondta, hogy A toloncot másnap vetítik az Uránia Nemzeti Filmszínházban, 16-án pedig a lyoni Lumiére Filmfesztiválon, ez lesz a nemzetközi premier. "Jövőre szeretnénk több restaurált alkotásokkal, illetve némafilmekkel foglalkozó fesztiválra, Bolognába, Pordenonéba elvinni, és San Franciscóban is van a régi filmeknek egy mustrája, ahol bemutathatják".

A tolonc a közeljövőben látható lesz a MaNDA mozijában, az Örökmozgóban, DVD-n pedig 2015-ben jelenik meg.

Fejes Katalin az MTI-nek elmondta, hogy a MaNDA a Filmlaborral közösen decemberben kezdi el Gaál Béla 1934-ben készült Meseautó című filmjének digitális restaurálását. Az elkopott kópiát a Magyar Nemzeti Filmalap támogatásával újítják fel és a tervek szerint jövő tavasszal mutatják be. Napirenden van Radványi Géza Valahol Európában című 1947-es mozijának digitális felújítása is, e film szintén nagyon rossz állapotban van.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átkóborolt Kínába egy Putyin által szabadon engedett tigris

A nagytestű ragadozó az északkelet-kínai Tajpingkuo természetvédelmi területre tévedt. Tovább olvasom