Délmagyar logó

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia -1°C | 8°C Még több cikk.

A világháló demokratikusabb, mint a könyv?

„Az olvasnivaló könyv soha, semmiféle ketyerével nem helyettesíthető", mert „tűri, hogy olvasási szokásainktól függő, egyéni nyomot hagyjunk rajta, figyelmeztet (ha túlontúl frissnek és érintetlennek látszik), hogy még nem olvastuk" – állította Umberto Eco Kézikönyvek és olvasnivalók című tárcájában. De vajon az olasz író 1994-es szövegének igazat adhatunk?
A világháló demokratikusabb, mint a könyv? (Fotó: Gémes Tamás)
A világháló demokratikusabb, mint a könyv? (Fotó: Gémes Tamás)
Valóban csak a kézikönyvek és enciklopédiák helyettesíthetők multimédiás eszközökkel, és a digitalizáció megkíméli az
"olvasnivalót" – legyen az ponyva vagy szépirodalom? Ahhoz, hogy trendeket figyelhessünk meg, szét kell választani a szövegeket megjelenésük szerint, hiszen – ahogy azt az E-benchmark.hu 2010-es felmérése is bizonyítja – köteteket szívesebben vesz kezébe az olvasó. Ám a megkérdezettek ötöde rendelkezik elektronikus könyvvel, 6 százalékuk rendszeresen használja is azt. Ugyanezen kutatás szerint a folyóiratoknál más a helyzet: az elektronikus változatokat az olvasók több mint kétharmada előnyben részesíti, a hetilapok és magazinok vannak csupán jobb helyzetben.

E-book s talán könyv is

A Társadalomkutatási Intézet (TÁRKI) eredményei is beszédesek. Kolosi Tamás szociológus, az intézmény alapítója egy 2002-es kutatásában rávilágított: az elektronikus médiumok és az internet "erőteljes expanziója" ellenére az írott kultúra szerepe megmaradt. Sőt, a könyv egyre inkább a klasszikus műveltség hordozójaként pozicionálja magát a piacon. Annak ellenére, hogy az irodalom helyzetét az értelmiségi, olvasó rétegek romlani látják, egyre több kötet lát napvilágot, szélesedik a megjelenő művek spektruma, és csak kiadott példányaik száma csökken. Ez – Kolosi szerint – a kínálat változatosabbá válását és a piaci egyensúly megteremtését eredményezi.

"Kommentfüggő trollok" és "digitális junkie-k"

"Veszíts el egy könyvet!" avagy bookcrossing Magyarországon is

Magyarország 2008-ban csatlakozott a bookcrossing, azaz a „Veszíts el egy könyvet!" nemzetközi mozgalomhoz az orosházi
Justh Zsigmond Városi Könyvtár jóvoltából. Az intézmény egy olvasó javaslatára vezetette be az akciót olyan alkotók támogatásával,
mint Grecsó Krisztián, Karinthy Márton, Vámos Miklós, Vitray Tamás vagy Závada Pál. A lényege, hogy a „résztvevők" szándékosan hagyják el olvasnivalójukat – olyan kötetektől válnak meg, amiket másoknak is jó szívvel ajánlanának. Ezzel népszerűsítik az olvasást, ám a cyber-világhoz is kapcsolódnak, hiszen több weboldalon követhető a könyvek útja vagy épp egyegy, a „talált tárgyhoz" kötődő véleménycsere.

– Az internet nem a sátán küldeménye: jól is fel lehet használni, több lehetőséget nyújt az információ terjesztésére – vallja Orcsik Roland, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Szláv Filológiai Tanszékének tanársegédje. Ám a költő, műfordító és irodalomtörténész szerint a webkettő hátrányban van a könyvvel szemben. – A sok kattintás bekattanássá válik: mind a szerkesztők, szerzők, mind az álneves kommentfüggő trollok digitális junkie-k lesznek. Az online publikációkkal szemben azonban a publikációk esetében számít az idő, ahogy a befogadásnak és az értelmezésnek, úgy az alkotásnak is ki kell fejlődnie. A költészet, a novella és a dráma ugyan eladhatatlanná vált, az emberek csak a regényeket vásárolják. A tanársegéd azonban lát megoldást a problémára, hiszen az alternatív, civil mozgalmakkal népszerűsíthető a kortárs magyar irodalom – a fesztiválok, felolvasóestek, közönségtalálkozók, a „Veszíts el egy könyvet!" akció vagy éppen a Slam Poetry hozhat eredményt.

Elektronikus könyvtár és elveszett nemzedék

Rap, színház és költészet: hódít a slam poetry

Nem versfelolvasás, de van benne rím; nem színház, ám olykor teatralitás jellemzi – kicsit mégis rap, hiszen az utca nyelvén beszél aktualitásokról. Egy kötetlen, modern költészeti stílus – olvasható a Slam Poetry Magyarország honlapján a „meghatározás". Alulról szerveződő, közösségi esemény ez, ahol a résztvevők saját műveiket adják elő élőben. Kapcsolódhat konkrét témához, mint idén hazánkban a Pilvaker nevű kezdeményezés március 15-én, lehet nyitott az irodalmi találkozó. Hazánkban a műfaj híres művelői Said és Újonc, azaz Akkezdet Phiai; de Sub Bass Monster, Busa Pista vagy épp Simon Márton szintén verselt már egy-egy klubesten.
Annak ellenére, hogy Bauer Béla szociológus szerint a társadalomban megfigyelhető egy „elveszett nemzedék" létrejötte, akik a legkevesebb könyvvel rendelkeznek, és az internetet is a legritkábban használják, Bíró-Balogh Tamás szerint a világháló „demokratikusabb" a könyvnél. Az SZTE BTK Modern Magyar Irodalom Tanszékének tudományos segédmunkatársa üdvözli a Magyar Elektronikus Könyvtár és a hozzá hasonló platformok megjelenését, de megbízhatatlanabbnak
tartja őket a hagyományos bibliotékákhoz képest. – A gagyi úgyis eláraszt, ha akarjuk, ha nem. De olyan stratégiát
is lehet választani, hogy csak a jól ismert és már bevált dolgokra figyelünk.

Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. májusi számát!
Nézze meg a Szegedi Egyetem Magazin 2012. májusi számát!
Még a digitális elitnek és az internet leggyakoribb felhasználóinak és maximum két tucat olyan oldaluk van, amit rendszeresen látogatnak, amit rendszeresen látogat, ennek ellenére – Bauer eredményei alapján – ők azok, akik online tevékenységük mellett a legtöbb könyvvel rendelkeznek. Aktívabb cyber-létük ellenére ők vesznek részt az irodalmi programokon, ők látogatják inkább a színházakat, és ugyancsak ők járnak könyvtárakba – egyelőre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csapó Benő neveléstudományi professzor: Mit olvasunk ki a Pisa felmérésből?

A PISA felmérések nem azt vizsgálják, hogy mit tudnak a gyerekek, hanem, hogy miképpen tudják a tudást alkalmazni új környezetben. Tovább olvasom