Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 18°C | 29°C Még több cikk.

Heurékaélmény a laborból

„Látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit még senki sem gondolt" – fogalmazta meg Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem Nobel-díjas kutatója a felfedezés lényegét. A felismerés ilyenfajta örömét Szabó Gábor is átélte már? – kérdeztük a szegedi egyetemen kutatócsoportot vezető fizikust, akadémikust, az SZTE rektorát.
– Két dolog okoz örömöt kutatóként. Az egyik, ha olyan problémát oldottam meg, amivel a tudomány akkori logikájából származó kérdésekre adtam választ úgy, ahogy azt addig előttem más nem tudta megtenni, és ebből született publikáció, alapkutatás. A másik típusú öröm az, ha olyan feladatot oldottunk meg, amelynek eredményeként megszületett egy kézzel fogható berendezés, műszer – összegezte Szabó Gábor fizikus, akadémikus, mit tart felfedezésnek.

– Hazafelé ballagtam a laboratóriumból, amikor a homlokomra csaptam, és felkiáltottam: épp az előző órákban a műszerek állítgatásával kiszűrt „zavaró tényező" az, ami kulcsfontosságú információt tartalmaz arról, amit mérni kívánunk – idézte föl az úgynevezett heurékaélményt Szabó Gábor, aki a rövid impulzusok mérésén dolgozott 1987–88 tájékán mint a göttingeni egyetem vendégkutatója. Akkoriban a világban 2-3 kutatócsoport, köztük a szegedi is e korszerű témával foglalkozott. A göttingeni felismerés nyomán született publikációról a szegedi kutatók egyik versenytársa, a bolgár tudóscsoport vezetője fél év múlva, egy konferencián szinte „irigykedve" mondta, mennyire sajnálja, hogy arra a bizonyos „zavaró tényezőre" nem ők tekintettek újszerűen.

Kísérletet mutat be Szabó Gábor fizikus, akadémikus a Dóm téri egyetemi épületek avatóünnepségén. Fotó: MTI
Kísérletet mutat be Szabó Gábor fizikus, akadémikus a Dóm téri egyetemi épületek avatóünnepségén.
Fotó: MTI

Géniusz-díj a feltalálók napján

A Magyar Feltalálók Egyesülete (MAFE) 2008-ban úgy döntött, hogy minden esztendőben június 13-án köszöntik a feltalálókat, az alkotó műszaki értelmiséget abból az apropóból, hogy Szent-Györgyi Albert, a Nobel-díjas tudós 1941. június 13-án nyújtotta be a C-vitamin gyártási technológiájára vonatkozó magyar szabadalmat, amely máig a legnagyobb hatású valamennyi magyar találmány közül. E napot idén először ünnepelte Budapesten kívül a MAFE. A rendezvényen a szervezet Szabó Gábort, a több szabadalommal is rendelkező fizikust Géniusz-éremmel jutalmazta, amelyet Vedres András, az egyesület főtitkára, a Feltalálók Egyesületeinek Nemzetközi Szövetsége (IFIA) elnöke nyújtott át. „Örülök az elismerésnek, mert a díj olyan társaságé, amelynek tagjai sokat tettek a fejlődésért" – fogalmazott Szabó Gábor, aki a Magyar Innovációs Szövetség elnöke is.

– Többféle mérőműszert is készítünk, amelyekkel a világ élvonalához tartozunk. Ezek a berendezések aprólékos, szívós és folyamatos fejlesztés, sok-sok évnyi csapatmunka eredményei – jelentette ki Szabó Gábor. Példaként említette a földgázban kénhidrogén mérésére alkalmas műszerüket. Az eladott berendezések közül több tengeri fúróplatformokon működik a nap 24 órájában. Vannak ugyanis olyan földgázlelőhelyek, amelyek durván szennyezettek kénhidrogénnel. E káros anyagot ki kell vonni, vagy mennyiségét mérsékelni kell azt megelőzően, hogy a földgázt a vezetékrendszerbe pumpálják. Ugyanis ha a kénhidrogén nedvességgel találkozik, savat alkot, és korrodál, ha pedig elég, akkor kéndioxid lesz belőle, ami a legdurvább, halált okozó szennyezőanyag. Tehát a Szabó Gábor-féle csoport műszerétől az ipari felhasználók azt is várják, hogy riasszon, értéket és életet mentsen.

– A klímamodellezést is segítheti a légköri vízgőz mérésére alkalmas berendezésünk – jellemezte másik felfedezésüket az akadémikus. – A vízgőz a legfontosabb üvegházgáz. A levegőbe került széndioxid káros hatása ugyanis töredéke annak, amit az a vízgőz okoz, amelynek mennyiségét a víz párolgása miatt befolyásolni is kevésbé tudjuk, mint az ipari tevékenységből származó szén-dioxidét. Tehát fontos lenne tudni a környezetkutatás szempontjából, hogy a magas légkörben a vízgőz hol és milyen koncentrációban van jelen, ráadásul lényeges, hogy azt a legextrémebb körülmények között is mérni lehessen – magyarázta. Hozzátette: e berendezés iránt a meteorológiai szolgálatok is érdeklődnek, mert pontosabbá tehetné a katasztrofális időjárás-változások, például az extrém viharok előrejelzését is.

– Kutatócsoportos támogatásra pályáztunk a munkatársaimmal, most is folyik a csapatmunka – válaszolt Szabó Gábor a kérdésre: a felfedezésre, vagyis a kutatómunkára marad-e ideje rektorként. Hozzátette: a korábbinál kevesebb időt tölt ugyan a laboratóriumban, de munkatársaival a mérési eredményeket, a felmerülő problémákat beszélgetéssel, e-mailváltással folyamatosan tisztázzák. – A műszeres méréssel összefüggő munkám épp azért folytathatom, mert nem csak én, hanem mi kutatunk.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Átadták a Sófi-ösztöndíjakat

Az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban adták át a Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítvány idei ösztöndíjait. Tovább olvasom