Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

100 éve született John Hersey

A Pulitzer-díjas amerikai író az "új zsurnalizmus" egyik megteremtője.
Száz éve, 1914. június 17-én született John Hersey Pulitzer-díjas amerikai író, újságíró, az "új zsurnalizmus" egyik megteremtője.

A kínai Tiencsinben látta meg a napvilágot, ahol szülei protestáns misszionáriusként teljesítettek szolgálatot. Hersey - aki előbb beszélt kínaiul, mint angolul - tízéves volt, amikor a család visszatért Amerikába és New York közelében telepedett le. Felsőfokú tanulmányait a Yale Egyetemen kezdte meg, ahol tagjai közé fogadta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, elsősorban protestáns fehér diákokat tömörítő Skull and Bones titkos szervezet. A Yale után ösztöndíjjal az angliai Cambridge-ben tanult, hazatérve egy időre Sinclair Lewis Nobel-díjas író személyi titkára és sofőrje lett, miközben már kacérkodott az újságírással. 1937-ben, miután cikket írt a Time magazin alacsony színvonaláról, felvették a laphoz, két évvel később kínai tudósítónak nevezték ki. A második világháború idején haditudósítóként dolgozott a Time és a Life magazinoknak az európai és a csendes-óceáni hadszíntérről, részt vett a szicíliai partraszállásban, túlélt négy repülőgép-balesetet, a guadalcanali csatában megsebesült katonák kimenekítésében való részvételéért ki is tüntették.

1944-ben jelent meg első regénye, a Harangot Adanónak, amelynek főhőse az olasz származású amerikai Joppolo őrnagy, aki a megszálló amerikai csapatok tisztjeként igyekszik a normális kerékvágásba visszavezetni az olasz Adano városkát. Az ő küzdelmeit és lelki vívódásait bemutató epizódok sorából összeálló izgalmas, szatirikus háborús regényt Pulitzer-díjjal jutalmazták. Hersey műve bestseller lett, Amerikában több mint ötvenszer, Magyarországon hatszor adták ki, 1945-ben Henry King rendezésében filmre vitték.

A háború után, 1945-46 telén Hersey Japánban járt, hogy a The New Yorker magazin olvasóit tudósítsa a romokban heverő ország újjáépítéséről. Itt keltette fel érdeklődését egy, a hirosimai atomtámadást túlélő jezsuita szerzetes írása, s felkereste a szerzőt. Az több sorstársával ismertette össze, a hat hirosimai túlélővel való beszélgetésekből született meg 31 ezer szavas híres cikke, a New Yorker 1946. augusztus 31-i számában megjelent Hirosima. A megtörtént eseményeken alapuló, a túlélők személyes drámáját is ábrázoló írás szinte a teljes lapszámot kitöltötte, amire azóta sem volt példa a magazin történetében. A Hirosimát még abban az évben könyvként is kiadták, 1999-ben a múlt századi amerikai zsurnalizmus legjobb darabjaként nevezték meg.

Hersey műveiben sikeresen ötvözte riporteri és szépírói tehetségét, így lett a széppróza elbeszélő technikáját a tényeken alapuló riportírásban is alkalmazó "új zsurnalizmus" egyik megteremtője. Az irányzathoz ugyanakkor kétkedőn viszonyult, szavai szerint az egyik nap még fontosnak tartott sajtóhírek (a tények) már akkor feledésbe merülnek, amikor az előző napi újsággal béleljük ki a kukát. Amikre emlékezünk, azok az érzelmek, a benyomások, az illúziók, a bennünk megalkotott képek és a szereplők, s ezek mind a fikció elemei.

Későbbi regényeit nagy tematikai változatosság jellemzi, az aktuális politikai és társadalmi kérdéseket tárgyaló művektől egészen a jövőbe helyezett tanmesékig terjed a skála. 1950-ben kiadott The Wall című kötetében a varsói zsidó gettó történetét dolgozta fel. Az iskolarendszert bíráló 1960-as The Child Buyer későbbi kriticizmusának az előfutára volt. A The Algiers Motel Incident-ben az 1968-as detroiti zavargások elfojtásának faji indíttatású rendőrségi akcióira hívta fel a figyelmet. Az 1970-ben megjelent Letter to the Alumni című alkotásában az emberi jogok és a háborúellenes mozgalmak mellett tört lándzsát. 1985-ös regénye, a The Call szüleinek és misszionáriustársaiknak állít emléket.

Hersey 1965-70 között a Yale Egyetem egyik bentlakásos kollégiumának igazgatója volt, a posztra első nem tudósként került. A Yale diákjainak 1966-tól 18 éven át vezetett írás-szépírás kurzusokat, majd 1985-ben visszatért Hirosimába, és megírta cikke folytatását, amit a New Yorker 1985. július 15-én közölt. Tanítványai még ebben az évben díjat alapítottak a tiszteletére.

78 éves korában, 1993. március 24-én halt meg a floridai Key Westben, halálát májrák okozta. 2008-ban egyike volt annak az öt, a 20. század fontos eseményeiről élete kockáztatása árán tudósító neves tollforgatónak, akiknek emlékére az amerikai posta bélyeget bocsátott ki.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A rákfélék is ismerhetik a szorongás érzését

A rákfélék is képesek lehetnek a szorongásra, amelyről korábban úgy vélték, hogy túlságosan… Tovább olvasom