Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

24 nyelv halhat ki Európában

A kihalófélben lévő nyelvek listáját a lív nyelv livóniai dialektusa vezeti.

Európa 24 kihalófélben lévő nyelve közül hármat Horvátországban beszélnek. Az isztrióta, az isztroromán és az arbanász nyelvjárásokat a becslések szerint kevesebb mint másfél ezer, nagyszülői korban lévő ember beszéli anyanyelvként. Európa 50 nemzet és 200 nyelv otthona, azonban a brit Go-Euro internetes portál szerint a kontinens folyamatosan veszíti el nyelvi sokszínűségét.

A portál készítői Christopher Moseleyval, a veszélyben lévő világnyelvek UNESCO atlaszának készítőjével összefogva tekintették át az európai nyelvek helyzetét. Listájukon 24 súlyosan veszélyeztetett, kihalófélben lévő nyelv szerepel, amelyeknek a legfiatalabb anyanyelvű beszélői is már mind idősek, az adott nyelvet pedig csak részben ismerik vagy ritkán használják.

A kihalófélben lévő nyelvek listáját a lív nyelv livóniai dialektusa vezeti, amelyet mindösszesen 50 Lettországban élő személy használ második nyelvként, anyanyelvi beszélője pedig tavaly óta már nincs. A második helyen szereplő erőteljes héber hatásokkal bíró és a török nyelvcsaládba tartozó karaim nyelvet Ukrajnában csupán hatan beszélik, a finnugor teri számit pedig mindössze 8 ember tekinti anyanyelvének az oroszországi Kola-félsziget területén.

A 24 nyelv közül három Horvátországhoz kötődik. A listán a 13. helyen szerepel az isztroromán, amelyet mindössze 300 ember beszél az Isztria-félsziget északi részén.

Az isztroromán ezen kívül fennmaradt néhány olyan családban is, amelyek a 70-es évek gazdasági válsága alatt hagyták el Jugoszláviát, és vándoroltak ki az Egyesült Államokba vagy Ausztráliába. A dialektus a román egy olyan változatát képviseli, amely nagyjából egy évszázada elvesztette minden nyelvi kapcsolatát a román nyelvvel.

A lista 16. helyén van az isztrióta, amelyet a becslések szerint 400 ember beszél Isztria délnyugati részén, elsősorban Rovinj és Vodnjan városaiban. Az olaszos dialektus gyökerei a velencei uralom idejére mennek vissza. Az isztrióta elnevezést a nyelvjárás a 19. században kapta Graziadio Isaia Ascoli olasz nyelvésztől.

A körülbelül 500 személy által beszélt arbanász nyelvjárás a Go-Euro portál listájának 18. helyére került. Az arbanász az Észak-Albániában és Koszovóban beszélt albán geg nyelvjárás egy olyan változata, amelyet eredetileg a 18. században a Shkodrai-tó és az Adriai-tenger között elterülő régióból a dalmáciai Zadar városába vándorolt emigránsok beszélték.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ha kevesebb húst ennénk, lassíthatnánk a klímaváltozást

A 12 országban megkérdezettek közül a nők inkább hajlottak arra (71 százalék), hogy kimondják: a… Tovább olvasom