Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

˝Kaméleonpókokat˝ figyeltek meg amerikai kutatók

Az ízeltlábúak prédára lesve képesek lassan megváltoztatni a színűket, hogy beolvadjanak a környezetükbe.
"Kaméleonpókokat" figyeltek meg amerikai kutatók: az ízeltlábúak prédára lesve képesek lassan megváltoztatni a színűket, hogy beolvadjanak a környezetükbe.

A Ball Állami Egyetem biológusai kutatásaikról az Ecological Entomology című szaklapban számolnak be.

Gary Dodson professzor és Alissa Anderson a karolópókok (Thomisidae) családjába tartozó egyik faj, a Misumenoides formosipes egyedeit figyelték meg, hogy megállapítsák a színváltás gyorsaságát - olvasható a PhysOrg hírportálon.

"A Misumenoides formosipes egyike azon kevés fajoknak, amelyeknek egyedei képesek visszafordíthatóan megváltoztatni színüket, hogy eggyé olvadjanak azzal a virággal, amelynek szirmain zsákmányra várnak. A nőstények színváltása már korábban is ismert volt, de nem tudtuk, hogy ez a folyamat milyen gyorsan zajlik le, ahogy arról sem volt fogalmunk, vajon a hímek birtokában vannak-e az adott képességnek" - fogalmazott Dodson professzor.

A biológusok digitális felvételeket készítettek, hogy megállapítsák, milyen gyorsan képesek a pókok fehér színüket a sárga valamilyen árnyalatára cserélni, vagy a sárga ízeltlábúaknak fehér környezetbe belesimulniuk. Mint kiderült, a sárga karolópókoknak nehezebb kifehéredniük, mint a fehéreknek besárgulniuk. A különbséget a tudósok azzal magyarázzák, hogy élettanilag a sárga színre való váltás kevésbé terheli meg a szervezetet, mint a fordított folyamat.

A tudósok azt is megállapították, hogy a Misumenoides formosipes karolópókok esetében igen erőteljesen nyilvánul meg a nemi dimorfizmus (ivari kétalakúság), hiszen a nőstények testmérete körülbelül hússzor múlja felül a hímekét.

Az aprócska hímek viszont számbelileg vannak fölényben, s minden nőstény "kérők" sokasága közül választja ki az "igazit". A hímek gyakran megküzdenek a kiszemelt nőstény kegyeiért, közülük sokan megsebesülnek vagy életüket vesztik a harcban.

"Megfigyeléseink szerint általában a hímek testmérete és korábbi harci tapasztalata dönti el a küzdelmet. A vizsgálat még egy érdekességgel szolgált, kiderült, hogy a hímek rendszeresen fogyasztják a nektárt, azóta ezt néhány más fajnál is dokumentáltuk" - ismertette a vizsgálat eredményeit Gary Dodson professzor.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újrarajzolták a hüllők evolúciós családfáját

Az amerikai kutatók az evolúciós családfán elhelyezték a kréta időszak gigantikus tengeri… Tovább olvasom