Délmagyar logó

2017. 02. 28. kedd - Elemér 5°C | 17°C Még több cikk.

Kína: irányított evolúcióval a világ tetejére

2030-ra Kínáé lesz a világ legnagyobb gazdasága - elhiszi a jóslatot, aki saját szemével látja a húszmilliós metropoliszok toronydaruerdőit, a sorjázó luxusautókat.
2030-ra Kínáé lesz a világ legnagyobb gazdasága – elhiszi a jóslatot, aki saját szemével látja a húszmilliós metropoliszok toronydaruerdőit, a sorjázó luxusautókat. De van egy másik Kína is: az évi 65 ezer forintnak megfelelő összegből élő, szegény vidékiek országa. Hova vezet a döbbenetes társadalmi egyenlőtlenség? – teszi fel a kérdést az utazó, miközben megismerkedik a tóra épült színházzal, a férfiak nélküli faluval és a szamárhússal.

Szakadt, koszos, ősz hajú férfi mossa fogát a belvárosi járdaszegélyen térdelve, majd biciklijén elindul a neonfények és a díszes kirakatok között. Ha a másik irányba tekint az ember, száz méteren belül felfedezheti a Maserati, a Ferrari, a Lamborghini autószalonját, a Gucci, a Zegna két-két üzletét. Az egyik diszkó előtt hófehér Rolls Royce Ghost fékez.

A felfoghatatlan gazdagság és az elképesztő nyomor különös egymás mellett élésének is tanúja lehet a szerencsés, aki eltölthet néhány eseménydús napot Kínában – e sorok írójának májusban adatott meg a kéthetes élmény.

Kínai–magyar kapcsolat

A Külügyminisztérium kínai referatúrájának adatai szerint a magyar–kínai kereskedelmi összforgalom a 2005-ös 3,98 milliárd dollárról 2011-re 7,76 milliárdra nőtt. Igaz, ebből 6 milliárd dollárnyi termék Magyarországra érkező import – főként informatikai-számítástechnikai áru. Legfőbb exportcikkeink a gépipari termékek, elektronikai, hírközlési, számítástechnikai eszközök. Az eddigi legnagyobb kínai befektetés hazánkban a Wanhua Yantai csoport nevéhez fűződik: 1,6 milliárd dollárért növelte 96 százalékra részesedését a BorsodChemben.

Aki uralja a világot. A Jangce deltájában épült Hangcsou sikertörténete sok szempontból tipikus Kínában. A 90-es években megindult ugrásszerű fejlődés révén a 2000-es években 7 esztendő alatt megtriplázta egy főre jutó jövedelmét. Három fejlesztési zónájában, több mint 100 négyzetkilométeren kapott otthont többek között az elektronikus információs technika, az orvosbiológia, a gépgyártás és az élelmiszer-feldolgozás. Miközben a Kína 10 legszebb városa közé tartozó, 7 milliós Hangcsou megőrizte páratlan természeti csodáit is: buja, zöld növények veszik körbe a modern Hyundai és Volkswagen Passat taxikon suhanó vendéget, a szállodát párás, szubtrópusi erdő és a Nyugati-tó öleli. Utóbbi egyik, fákkal körülvett, öbölszerű részét 3 centiméterrel a vízfelszín alatt bedeszkázták, több száz négyzetméteren. Sok száz színésszel, lélegzetelállító fényekkel felturbózott show-t láthat a néző. Egy helyi mítoszt, egy hattyúból emberré váló szerelmespár történetét meséli el a produkció – amelynek csúcspontján a színpad piramisszerűen jó 30 méterrel kiemelkedik a vízből.



És a száj két hétig tátva van. „Aki uralja a világot, kell, hogy legyen egy kastélya" – az Air China légitársaság fedélzetén olvasható magazin hirdetése árulkodik arról, hogyan tekint magára az 1978-as nyitás után szédületes fejlődésnek induló Kína. Gazdaságának összteljesítménye jelenleg nem sokkal több mint a fele az Amerikai Egyesült Államok gazdaságáénak, ám 10 év múlva szorosan felzárkózik mögé – jósolja az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research. Kína hazai összterméke (GDP) idén 8249 milliárd dollár, az amerikai 15 ezer 643 milliárd. De 2030 körül Kínáé lesz a világ legnagyobb gazdasága. Már napjainkban is a világ manufaktúrája, a globális feldolgozóipari export 11 százaléka származik Kínából. Az európai országok gazdasági növekedésének motorja – a német export például évi 20 százalékkal növekszik itt. A legnagyobb valutatartalékkal bíró ország, az USA államadósságának legjelentősebb finanszírozója.

Kistigris, nagy lézer. A 16 ezer 800 négyzetkilométeres, 20 millió embert befogadó Peking utcáin sétálva először azt teszi helyre magában az ember: 10 milliós országa itt statisztikai hibahatár lenne szinte bármilyen adatsorban. Lehet, hogy hazája játékos kistigris lesz egy szép napon, de ez itt: a fenevad. Akkora repülőtérre érkezik meg a fővárosba a látogató, hogy vasút szállítja a több kilométerre lévő poggyászaiért. „Peking-külső" még kegyes a szemhez: csak 20-30 emeletes lakóházak szabdalják a panorámát. A toronydaru persze mindegyik magas építményen kötelező elem – lassan már csak az ég felé tud nyújtózkodni a megapolisz.
A kommunista párt szállodája szerencsére alig néhány emelet, ez az első napokban az ötfős magyar delegáció szálláshelye – Szegedet képviseli Dömötör Máté, a Szegedi Tudományegyetem főtitkára is, aki a 25 millió egyetemista országának meglátogatott felsőoktatási intézményeiben annyiszor mondja el, hogy nanolézer, hogy nem csodálkoznánk, ha valamelyik kínai universitas édesgyermekeként tekintene
a szegedi ELI-lézerprojektre. Mindenesetre a mondat, hogy Szegeden ősztől Konfuciusz Intézet működik, elismerést és kinyíló ajtókat eredményez.



Egy ország számokban. A Kínai Népköztársaság 1949. október 1-jén jött létre. Tajvannal együtt 23 tartományból áll, Hongkong és Makaó különleges közigazgatású terület. Az 1982-ben elfogadott alkotmány szerint a „népi demokratikus diktatúra szocialista állama". A jogrendszer formálisan garantálja a polgári, politikai és szabadságjogokat, de a jogállamiságot gyakran éri kritika. Lakossága 1,3 milliárd fő. Becslések szerint külföldön további 40-60 millió kínai él. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tavaly mintegy 14 ezer 400 kínai állampolgárt tartott számon hazánkban. Mintegy 50 ezer írásjegyből áll a kínai írás, ha 3500-at ismer, már boldogul az ember. 
És ezért vagyunk itt: hogy ajtókat nyissunk. Megértetni a világgal Kínát és megértetni a világot Kínával – ez a mottója a Chinese Association for International Understanding (CAFIU) nevű szervezetnek, amelyet 1981-ben a polgári ügyek minisztériuma nonprofit szervezeteként alapítottak. Rajta keresztül enged bepillantást mindennapjaiba Kína – tanulmányutakat, magas szintű dialógusokat szervez Afrikától Európáig. A szervezet fennállásának 30. évfordulója alkalmából Megértés és együttműködés címmel tartott konferenciát, amelyet Ban Ki-mun ENSZ-főtitkár videoüzenetben üdvözölt, kiemelve: a világszervezet is nagy gondot fordít a népek közötti párbeszédre. Meghívást kapott például Festus G. Mogae, Botswana exelnöke, Shelia Copps, Kanada egykori miniszterelnök-helyettese vagy a német Rudolf Scharping, korábbi védelmi miniszter. Hazánkat Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke képviselte. Az MSZP Csongrád megyei képviselője a kínai–magyar kapcsolatok ápolására nemrégiben létrehozta a World Bridge Alapítványt. – Nem csak a politikusok között kell kapcsolatokat kialakítani, ennél jóval mélyebbre kell menni. Az alapítvány célja, hogy fiatal magyarokat ismertessen meg Kínával. Fontos barátkozni, e nélkül Kínában nincs üzleti kapcsolat sem – hangsúlyozta az ötfős magyar delegációt meghívó politikus.

Modern Talking mellé tengeri uborka. A barátkozást könnyíti, hogy a globalizáció áldásaként a szállodai reggelinél Modern Talking szól, és lehet Big Macet kapni Peking katonai negyedében is. Csak épp helyi ízvilággal – ami feladja a leckét a magyarnak. A kínaiak ugyanis leginkább abból szeretnek főzni, amit az európai gasztronómia már kidobna. A piacon nem kapni csirkemellet, karajt, kiemelt helyen kínálják viszont a kacsafejet, a disznófület, a csirkelábat. Előkelő fogadások méregdrága fogásai között olajban sütött disznóín, édes lótuszgyökér, szamárhús is szerepel, nem beszélve a tengeri uborkáról – amely rendszertani besorolását tekintve a tüskésbőrű állatok közé tartozik. Szalay Tamás Lajos, a Népszabadság újságírója a száznapos tojást sem hagyja ki – egészen kis adaggal beéri azonban. Az Ízek utcájában a skorpiót, a százlábút nem kóstoljuk meg, de néhány, hurkapálcára tűzött hernyó belefér. Mintha grillfűszerrel gazdagon megszórt fűrészport nyeltünk volna kollégámmal. Legjobb tudomásom szerint egyelőre mindketten jól vagyunk. Az utcán amúgy is leírhatatlan illatok és szagok fogadják az európait. A közlekedést is szokni kell: a piros lámpa csak egy opció. Mindenki megy, amerre akar, és dudál. Balesetet mégsem látunk két hét alatt. Igaz, a napot sem – a Pekinget elborító szmog miatt. Talán ezért kerül két jüanba (hetven forintba) a metrójegy. Nem mindennapi látvány az sem, hogy ketreces kiskocsiból árulják az egymásra zsúfolt, élő csirkéket. Egy utcával odébb pedig monumentális épületekben intézik a párt ügyeit, luxusáruházak kínálják a Rolexet és a Louis Vuittont, és az ember benyomása az, hogy errefelé az Audi A6L a népautó.

300 milliós középosztály

A társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek tehát egyre látványosabbak, holott az elmúlt években rendre 10 százalék felett volt az éves gazdasági növekedés, és az egy főre jutó GDP az elmúlt 10 évben 1132 dollárról 6094-re nőtt. De hiába figyeli a szocializmus mindennapjait árgus szemekkel Mao portréja a Tienanmen téren, a jóból nem egyformán jut mindenkinek. A Világbank úgy számol: 128 millió ember él napi egy dollárnál (mintegy 220 forintnál) kevesebből.

A magyar külügyminisztérium kínai referatúrájának elemzése szerint a helyi társadalmi stabilitás alapja az, hogy az állam széles rétegeknek teszi lehetővé a gazdasági-szociális felemelkedést, és biztosítja a nemzeti büszkeséghez elengedhetetlen sikereket, mint a 2008-as pekingi olimpia, vagy a 2010-es sanghaji expó. A gyarapodó javaknak köszönhetően Salát Gergely Kína-kutató, az ELTE-BTK adjunktusa szerint 300 milliósra bővült a középosztály. Évente mégis 180 ezer tüntetés, sztrájk van az országban – Kína pedig többet költ belbiztonságra, mint honvédelemre. Egyes elemzők már egy forradalom esélyeit latolgatják.

A Dél-Koreához közeli Liaoning tartományban például egyik nap azt az üzemet látogatjuk meg, amely jóformán Dubajtól Londonig ellátja üveggel a világ felhőkarcolóit, másnap viszont egy olyan „szocialista mintafaluba" visznek, ahol szinte csak nők és gyermekek élnek, mivel a férfiak a szomszédos Dél-Koreában dolgoznak. A mintafalu bemutatott mintaházában pedig nincs vezetékes víz. A kert végében szomorúan várakozik egy kocsi elé fogott szamár.



A szegénység felszámolására létrehozott hivatal tisztségviselője arról tájékoztat: 1984-ben indított programukban 15 év alatt félmillióval csökkent a nélkülözők száma. 2020-ig még 1,57 millió embert akarnak felemelni – ők évi 1800 jüanból (aktuális árfolyamon számolva mintegy 65 ezer forintból) gazdálkodnak. – Fejlődéssel kell felemelni az embereket. Mindegyik falunak saját iparág kell, legyen az gyógyszergyártás, békatenyésztés, dohány- vagy mogyorótermesztés – vallja. A kínai vidék elnéptelenedése is óriási probléma: jelenleg a társadalom mintegy fele városlakó, de 2030-ra arányuk várhatóan 75 százalékra nő. Óriási, 20 milliós metropoliszok jönnek létre, komoly társadalmi, környezeti kérdéseket eredményezve. Amint Gerőcs Tamás írta a Napi Gazdaságban: akárcsak az európai ipari forradalom hajnalán, több száz millió vidéki kistermelő költözik az ipari övezetekbe, a városokba. Az óriási energiaigényt pedig mutatja, hogy hetente adnak át új szénerőművet Kínában.

Közben egy átlagos pekingi albérlet 3000 jüan (több mint 100 ezer forint) havonta, de tízszer ennyiért is kínálnak lakást. Átlagos fizetésből – havi közel 6000 jüanból – lehetetlen összespórolni a négyzetméterenként 45 ezerért kínált belvárosi lakás árát. Egy kétszobás, egyáltalán nem luxuskategóriás ingatlanért közel 100 millió forintnak megfelelő összeget kell fizetni. Minden harmadik kínai 60 feletti lesz. Merre tovább? Milyen sebességgel? – ezeket a kérdéseket kell megválaszolnia Kína új vezetésének. Míg ugyanis – emlékeztet a Napi Gazdaság – a 80-as évek gazdasági fordulatát az óriási mennyiségű, olcsó munkaerő és a mesterségesen alacsonyan tartott devizaárfolyam eredményezte, mára a kifulladás jelei látszanak. A lanyhuló gazdasági növekedést a beruházás és az export fűti, a belső fogyasztás továbbra is alacsony. A népesség várhatóan a 2030-as években másfél milliárd fő körül tetőzik. Az egykézés – bár visszafogta a szaporulatot – több demográfiai problémát is okozott. 118 fiúgyermekre már csak 100 leány jut; kísérőnk, a CAFIU-nak dolgozó Sharon is csak egy fiúnak adhatott életet. 2050-re pedig minden harmadik kínai 60 év feletti lesz. A kérdések megválaszolása elsősorban a november óta hatalomban lévő Hszi Csin-ping pártfőtitkárra – márciustól Kína elnöke – és Li Kocsiang miniszterelnökre vár.

A 82,6 millió taggal a világ legnagyobbjának számító Kínai Kommunista Párt 18. kongresszusát tartotta novemberben. Utoljára 10 éve volt ilyen mérvű vérfrissítés a politikai bizottságban. A párt tagja a 18 éves egyetemista, Iris is, akivel Pekingben ismerkedünk meg – de az amúgy közlékeny lány nem hajlandó beszélni például a csungkingi párttitkár, Po Hszi-laj leváltásáról és házi őrizetbe helyezéséről. Kína elmúlt húsz évének legnagyobb politikai botrányáról – amelyet a gyanú szerint jórészt a pártvezetés manipulált – nem illik diskurálni.



A legrosszabb a pártnak: a hallgatás. Mert van ugyan evolúció a kínai politikai életben, de azt a kommunista párt irányítja – tette nyilvánvalóvá a szervezet egyik tisztségviselője pekingi tájékoztatóján. A hivatalos álláspont szerint évezredek feudalizmusa miatt a demokratikus hagyományok gyengék, és a globalizáció kihívásai is megkövetelik az erős uralmat. 56 nemzetiséget, 1,3 milliárd embert, 9,6 millió négyzetkilométert kell irányítani. Ennek ellenére Kínában hivatalosan nem egypártrendszer van, hanem „együttműködő és nem versengő" többpártrendszer. Kína hagyománya ugyanis – magyarázta a tisztviselő – a harmónia. Az élet minden területén integrációra, együttműködésre kell törekedni. A pártok itt nem vezető szerepre törnek, hanem arra, hogy egyetértésre jussanak a kommunista párttal. Közös cél a szocializmus, kínai jegyekkel. A kommunista párt pedig szívesen veszi a kritikát, mert „a legrosszabb dolog egy pártnak a hallgatás".



Van, aki nem is marad néma: Lifen Zhang, a kínai Financial Times főszerkesztője például úgy látja, előbb- utóbb Kínának alá kell vetnie magát egy demokratizálódási folyamatnak. Meséli egy írásában: megkérdezett egyszer egy korábbi befolyásos politikai tanácsadót, mit tanulhatna országa a nyugati típusú demokráciáktól. A válasz így hangzott: „a választást".

Óriási dilemmák előtt áll tehát a szédítő fejlődéssel lassan világelsővé váló Kína. De az evolúció folyamatos. Sharon már a Teng Hsziao Ping-féle nyitás évében született, nem élte át, amit szülei a kulturális forradalom alatt. Gyermeke megint másként szocializálódott: már szabadon böngészhetik a világhálót – igaz, a Facebookot, a Youtube-ot nem használhatja. Az állam nem engedi. Nem árt az óvatosság. Teng megmondta: „amikor kinyitod az ajtót, a legyek is bejönnek".

Olvasóink írták

  • 13. JungHeinrich 2012. december 30. 17:27
    „12. deszkás ....ahhoz kepest ami ott van komoly termeszetvedelem mukodik Magyarorszagon. Csak a folyok vizminositeset ha emlitem mar eleg is :-) Egyebkent az unios minimum amit szurke kis hazank teljesit jelenleg klasszisokkal tobb...”
  • 12. deszkás 2012. december 30. 14:52
    „1. ! Nálunk van környezetvédelem? Ne röhögtess. Amúgy inkább komcsizni itt lehetne igazán de sajnos erre már a narancsosainknak nincs "megfelelő politikájuk". LUKRÉCIA! Nagyon jól írtad le az 5 hsz-ed.”
  • 11. CsImre 2012. december 30. 01:56
    „Nem biztos, hogy a nyugati demokrácia olyan üdvös lenne Kínának, mint ahogy más, ilyen gyökerekkel egyáltalán nem rendelkező országgal sem vált be, és egy sor olyan ország van, ahol csak mímelik, ilyen hazánk is. Azt mondják, a demokráciánál nem találtak ki jobbat, de próbálkozni azért lehet, és kell is. Az emberek nagyjából mindenhol ugyanazt szeretnék a Földön, ehhez kell a szükséges rendszert megteremteni. Maga a demokrácia elég sokféle lehet, elég megnézni pl. Németországot, vagy az egészen különös Svájcot, vagy Nagy-Britanniát, ahol az államfőt nem választják, mert az épp egy uralkodó. Kína aligha lehet olyan demokratikus, (ill. annak mai megjelenítésében erősen fogyasztói alapú) társadalom, mint az USA, vagy Ny-Európa, amiért egy fenyő gyökereiből sem nő ki platánfa. Mert ez természetidegen, és hosszútávon aligha életképes. Szerintem.”
  • 10. kilo 2012. december 29. 23:38
    „"mivel a férfiak a szomszédos Dél-Koreában dolgoznak"

    Kinanak nincs szarazfoldi hatara Del-Koreaval. Az Eszak-Korea, es ott nem hiszem, hogy nagyon akarnak dolgozni a joravalo kinai ferfiak.”
  • 9. cat49 2012. december 29. 23:34
    „Mz1 nagyon árnyaltan fogalmazta meg, hogy mi várható pár éven belül Kína részéről. Kifejezetten világuralmi ambíciók vannak, s ezt elsősorban NEM fegyveres eszközzel, hanem gazdasági eszközökkel kívánják elérni, s nagyon jó úton vannak a témában. De az is bizonyos, hogy Isten őrizzen mindenkit a katonai megközelítésektől, mert ez az ország arra is felkészült, s kellően fegyelmezett.
    A közvetett jelekből én úgy ítélem, hogy itthon ez jobbról és balról egyaránt felmérték politikusaink, s igyekeznek is Kína felé. Bár a Malév témakörében nagyon-nagy üzleti elbaltázás volt éppen a Kínaiakkal. Ők ugyanis nem hülyék, hanem üzletemberek határozott céllal. és palira venni őket legalábbis ostobaság volt. De ez egy másik történet.”
  • 8. Commander-V2 2012. december 29. 23:10
    „6. Lukrecia: egyedül többet tett Szegedért a Konfuciusz Intézet megalapításának elősegítésével, mint a Fidesz-Jobbik mutyi koalíció a szegedi városházán az elmúlt két mocskos évben, amíg csak a pénzek kitalicskázásával voltak elfoglalva!”
  • 7. mz1 2012. december 29. 21:45
    „Átfogó írás, több ilyen kéne. Egy ritkán megvilágított oldalról közelíteném meg a témát. Kína rohamléptekkel tör előre a világ tetejére, ahol az utóbbi néhány évszázadot eltekintve mindig is tartózkodott. Nem vészmadárkodni szeretnék, de mint aki szereti a történelmet nem sok olyan világhatalmi pólusváltást tudnék felsorolni, amikor a hatalom aktuális birtokosa tálcán, harc, azaz háború nélkül átadja azt valaki másnak. A nyugat és Kína előbb utóbb el fog érkezni egy olyan ponthoz ahol szerintem ez a pusztító feszültség el fog szabadulni. Csoda kell majd hozzá, hogy ezt elkerüljük. Minél gyorsabban fejlődik Kína, annál hamarabbi az időpont. Meg fognak próbálni leszámolni vele ez nem kétséges. Egyelőre a nyugat hatalmas katonai előnyben van, hála az USA hadseregének, de nemrég átadták az első repülőgép hordozójukat a kínaiak is, és a továbbiak is futószalagon fognak készülni, mert tudják ők is van mitől félniük. Nem lesz megvárva míg mind elkészül. Egy szó mint száz, ismervén a fejlett nyugat mai napig gátlástalan, rövidlátó, gyarmatosító, cél szentesíti az eszközt, most vagy soha, ki ha én nem módszereit nem számítok semmi jóra a témában. Magyarország szempontjából előnyös lehet (már ha lehet ezt annak nevezni), hogy a kalapács ütése úgy tűnik nem itt lesz a legerősebb, mint oly sokszor a történelmünk során.”
  • 6. lukrecia 2012. december 29. 14:12
    „"100 négyzetkilométeren kapott otthont többek között az elektronikus információs technika, az orvosbiológia, a gépgyártás és az élelmiszer-feldolgozás. Miközben a Kína 10 legszebb városa közé tartozó, 7 milliós Hangcsou megőrizte páratlan természeti csodáit is:"
    Na és pisti még mindig nem tudta Szeged város számára is kamatoztatni, világhírű üzleti szemléletét. Lassan már beszéli a kínai nyelvet is annyit jár Ázsiába, de üzlet maximum szűk köre számára ???”
  • 5. lukrecia 2012. december 29. 13:21
    „Az Audi -VW csoport 20 éve bent van Kínában. Ők a korai nyitásnak köszönhetik, hogy az Audi siker autóvá válhatott Kínában. A világ autó eladási listájának előkelő helyét is Kínának köszönhetik.
    A Mercedes is jövő évben nyitja a gyárát Kínában. Jellemző a kínai politikusok mentalitására ők nem árusítják ki az országot. A vállalati tulajdonlás a külföldi részére maximum 49 %-s lehet. Sőt az autógyárak esetén 30-50 év múlva teljesen átmegy kínai tulajdonba. !!!!
    Kína ma már Afrikában fektet be jó érzékkel.
    nem is gondolnánk de a világ elsőszámú napelemgyártója, szélerőmű gyártója, előkelő félvezetőgyártója.
    Ott másképp értelmezték a szocializmus lebontását mint az itteni elvtársak.”
  • 4. cat49 2012. december 29. 10:18
    „Kína a szocializmus egyéni útján halad, vagy egyéni módon értelmezi. Meglátásom szerint ekkora országot, ekkora különbségekkel az egyes vidékek között, nem is lehet másképpen, csak egy nagyon erős központi hatalommal irányítani. Ugyanakkor véleményem szerint nem túl sok köze van annak a szocialista/kommunista elképzelésnek, amit a mi vidékünkön próbáltak megvalósítani, ahhoz, amit ők jelenleg gyakorolnak. Ott nincs semmiféle álságos egyenlősdi, de van komoly és elvárt hierarchia. Én azt tapasztaltam, hogy az európai szokásokkal ellentétben nem állnak a probléma elé, nem megoldani akarják, hanem inkább arra várnak, hogy megoldódjon a probléma, s mindeközben sokat konzultálnak a főnökökkel. ... és mosolyognak hozzá ... nagyon barátságosak. De ha van a világon akadékos ügyintézés, hát ott van. :)”
  • 3. cat49 2012. december 29. 10:05
    „Gratulálok a cikk írójának, érzékletes és kiváló leírás! Kínára oda kell figyelni. Szélsőségesek a saját tapasztalataim is, most december elejéről. Van mit tanulnunk, s van mit NEM átvennünk. (Az oktatás minden szinten fizetős, nincs eü. biztosítás, és szelektív hulladékgyűjtőt - egyet a világ legnagyobb terén - csakis a Tienanmen téren fotózhattam, stb.) Pekingben a minusz14 - 20 fokos hidegben csak temperálnak, azt is többnyire légkondival teszik, s a gyerekek kabátban ülnek egy középkategóriás iskolában az órákon, ahol 600.000 yüan az éves tandíj (kb. 22 millió Ft). De van biofűtés: a szünetben induló zenére futnak kabátban körbe-körbe a legmodernebb iskolai sportpályájuk egyikén. És van saját uszoda, 9 hangszigetelt zongora terem, több baletterem, stb. Minden órán 2 pedagógus van jelen, s az osztálylétszámok nem haladják meg a 30 főt. Ahol csak egy tanár van, ott viszont van "nagy testvér".
    Nekem kicsit szép díszlethez, látvány hasonlít Peking. Az országra ugyanezt nem vetítem ki, mert nincs tapasztalatom.”
  • 2. queenmargareth1 2012. december 29. 10:01
    „Mo:egyik utcán hajléktalanok, két utcával arrébb luxuscikkek, luxus éttermek
    ebben nem különbözünk tőlük, de amúgy jóval előre haladottabbak és ne felejtsük el hatalmas területét és lélekszámát az országnak.
    Egyszer azt írták nekem, azért kellett a szocializmusnak véget érnie, mert a világ elrobogott mellettünk.És Kína???
    Neki nem kell a kapitalizmus és mégsem rohant el a világ mellette.
    1990-től Csak a vasúttal annyit foglalkoztak, hogy szuper expresszei lettek pl.”
  • 1. JungHeinrich 2012. december 29. 09:03
    „Jo cikk! Sokan sajnos elfelejtik hogy hiaba koroz le az egy fore juto adatok alapjan Kina ,ha az atlag emberenek ,a mindenkinek alanyi jogon biztositott szocialis szolgaltatasok ami Europaban nem kerdes az ott konkretan nem letezik. Nincs fizetett szabadsag, nyugdij es meg sorolhatnam. Arrol a franya kornyezetvedelemrol ne is beszeljunk aminek hianya komolyan vissza tud vtni egy gazdasagi fejlodest....amugy jo latni hogy a vilag ujra egyensulyi helyzetbe kerul :-)”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elpusztult Max, a svájciak kedvenc gólyája

Tizenhárom és fél évesen elpusztult Max, a svájciak kedvenc gólyája, amelynek életét hosszabb ideig… Tovább olvasom