Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 29°C Még több cikk.

Tajvan a lenyűgöző ellentétek szigete

1544-ben egy portugál hajó haladt el a sziget mellett, ekkor kapta Tajvan az Ilha Formosa – szép sziget – nevet. A gyors gazdasági növekedés a második világháborút követő évtizedekben erős gazdasági hatalommá tette. Az ország vonzó a külföldi munkavállalók számára is: a filippínók, indonézek és thaiok építkezéseken, az angol anyanyelvűek tanárként próbálnak szerencsét az ázsiai szigetországban.
Tajvan a lenyűgöző ellentétek szigete. Fotó: Arany T. János (galéria)

Kedd délután van, dolgozni indulok. Ma csak két órám van. A fővárostól negyven kilométerre, Taoyuanben vagyunk. A liftben egy filippínó cseléddel találkozom, aki a család hatalmasra nőtt, elhízott labradorját sétáltatja. A házban többnyire idősek laknak, akik még Csang Kaj-sekékkel (kínai politikus, katona, akinek diktatórikus tajvani uralma alatt a sziget gyors gazdasági fejlődésnek indult, 1887–1975 – a szerk.) jöttek át a szigetre 1949-ben, a kommunisták győzelme után. Sokan bentlakó cselédet alkalmaznak, akik a Fülöp-szigetekről vagy Indonéziából érkeztek Tajvanra. Főznek, mosnak, mosogatnak, és ápolják az időseket. Lent a parkolóban összefutok azzal a kedves nénivel, aki bár tudja, hogy egy szót sem beszélek tajvaniul, mindig kedvesen szól hozzám, én pedig kedvesen bólogatok.

Az iskolában

A munkahelyemen – magániskola általános és középiskolásoknak – két másik külföldivel dolgozom együtt. Mike Oroszországból érkezett, tíz éve él itt. A kopaszra borotvált fejű férfi érdekházassággal legalizálta tajvani tartózkodását. A törvények szerint csak angol anyanyelvű dolgozhat angoltanárként a szigetországban. Másik kollégám, John Londonból költözött ide tajvani feleségével és két gyermekükkel. John később rövid időre feladta a tanári pályát, és egy hongkongi triádvezér és médiamogul feleségének dolgozott mint személyi asszisztens. Azt mondja, a gazdagságnak soha nem tapasztalt szintjével találkozott: magánrepülőn utazott Tajvan és Hongkong között, majd exkluzív óraszíjszaküzletet nyitott volna, de végül visszatért családjához és az angoltanításhoz.
Közben becsöngetnek, kezdődik az óra. Az ablaktalan tanteremben teljes erővel zúg a légkondicionáló. Az országban bevett szokás, hogy a negyvenfokos hőségben 16 fokra temperálják a belső helyiségeket, és dzsekit vagy kabátot vesznek fel. Moziba is csak kapucnis pulóverben jártunk. Tajvan valószínűleg az egyetlen ország a világon, ahol bent kell felöltözni, nem pedig kint.

Tajvan a lenyűgöző ellentétek szigete. Fotó: Arany T. János (galéria)

Zenélő szemetesek

Az óra viszonylag eseménytelenül telik. Ha tajvani tanárkollégám is bent van, tudunk haladni a tananyaggal. Ha magam vagyok, akkor nem annyira. Tanítás után a kedvenc vietnami kifőzdémben veszek vacsorát: a Magyarországon egyre népszerűbbé váló marhahúslevest, phót és szendvicset eszem. Amíg készül az étel, megérkeznek a szemétszállítók. A tajvani szemetesek a Für Elise-t vagy más fülbemászó dallamot játszanak.

Évekkel ezelőtt az emberek egyszerűen csak kitették a szemetet az utcára, majd a szemetesek felszedték azt. A patkányok és kóbor kutyák azonban annyira elszaporodtak, hogy a kormány bevezette a „szemét nem érheti a földet" kampányt. A zenélő szemetesek érkezésekor a tajvaniak odatömörülnek a lassító kukásautó hátuljához, és beledobják a hulladékot.

Igazi társasági eseménnyé válik így a kukaürítés: a filippínó cselédek és a nyugdíjasok már órákkal a kocsi érkezése előtt lent trécselnek az utcán. A konténer mögött szelektív hulladékgyűjtő kocsi érkezik, oda csak műanyagot, üveget és fémet lehet dobni.

Tajvan a lenyűgöző ellentétek szigete. Fotó: Arany T. János (galéria)

Tajvanról számokban

Tajvanon a 2010-es népszámlálási adatok szerint 23 millió 24 ezer 956-an élnek, 35 ezer 980 négyzetkilométeren. Tavaly októberben 4,33 százalékos volt a munkanélküliség, az átlagjövedelem pedig 37 ezer 334 tajvani dollár, ami 298 ezer forintnak felel meg. A 2013-as World Competitiveness Yearbook szerint, amely versenyképességük alapján rangsorolja az országokat, Tajvan a 2012-es hetedik helyről idén visszaesett a 11. helyre. A hatvan országot felsoroló listán Magyarország az ötvenedik. 2005 és 2012 között Tajpejben 42,2 kilométer új metróvonalat adtak át, a legnagyobb déli városban, Kaoshiungban pedig 2001 és 2008 között két teljesen új vonalat építettek ki, majdnem 50 kilométer hosszan. A budapesti négyes metrót közel tíz éve, 2004-ben kezdték el építeni.

Este nyolckor ér haza a hetediken lakó 14 éves kissrác is, a liftben futunk össze. Ő is különóráról jön. Az ázsiai országokban komoly hagyományuk van a magániskoláknak, ahová a rendes iskola után mennek át a gyerekek. A kínaiul bushi bannak nevezett iskolák egyszerre gyermekmegőrzők és oktatási intézmények.

Városias észak, vidéki dél

A Kínai Köztársaság, Tajvan az ellentétek országa. Már a létezése is egy ellentmondás, hiszen diplomáciailag csak maroknyi afrikai, óceániai és dél-amerikai ország ismeri el, a többiek, így Magyarország is úgynevezett kulturális és kereskedelmi irodákat tart fenn a szigetországban. A tajvaniak büszkék arra, hogy tajvaniak. Kicsit le is nézik hangoskodó, modortalan kínai „testvéreiket". A Facebookon kezdett terjedni, majd a hírekbe is bekerült az a fotó, amelyen egy Kínából érkezett turista a kaoshiungi repülőtéren újságpapírra kakiltatta a kisfiát, annak ellenére, hogy volt mellékhelyiség a közelben.

Tajpejben a luxusszállodákkal és exkluzív boltokkal zsúfolt városrésztől, ahol a világ korábbi legmagasabb épülete, a Taipei 101 is áll, néhány metrómegállóval arrébb már az utcán kifeszített szárítókötélen lengenek a fehér alsógatyák. Amíg a metróban csak a felfestett fehér vonalakon belül lehet várakozni, a vonaton már egymást tapossák a le- és felszállók. Az utcai kifőzdékben ötven tajvani dollárért jól lehet lakni, de az egyik elegáns tajpeji japán étteremben a Hokkaido közelében fogott királyrákért 20 ezer tajvani dollárt fizettek vendéglátóim. (Egy tajvani dollár 7,5 forint "körül ingadozik".)

A portugál gyarmatosítók Ilha Formosának, szép szigetnek nevezték Tajvant, amikor a XVI. században elhajóztak mellette. Míg az ország nyugati partját behálózzák az autópályák, ott fut a 18 milliárd amerikai dollárból megépített, 300 kilométeres óránkénti sebességre képes szuperexpressz, a keleti oldalon még autópálya sincs. Végigmotorozni a parton oldalunkon a kéklő óceánnal felejthetetlen élmény.

Tajvan a lenyűgöző ellentétek szigete. Fotó: Arany T. János (galéria)

Lenyűgöző az ellenét a városias észak és a vidéki hangulatot árasztó dél között.

A harmad-magyarországnyi nagyságú szigeten, amelynek természeti adottságai miatt csak viszonylag kis része lakott, több mint kétszer annyian élnek, mint nálunk. A főváros, Tajpej lakossága csak 2,7 millió, de a környező települések egybeérnek. A sűrűn lakott városból kiérve felüdülés a szemnek a zöld rizsföldek és a kék ég látványa. Mindenki Tajpej zsúfoltságára, a légszennyezettségre panaszkodik, de vidéki fiatalokkal beszélgetve kiderül, nagy többségük a fővárosban szeretne továbbtanulni, dolgozni.

Tajvan a lenyűgöző ellentétek szigete. Fotó: Arany T. János (galéria)

Olvasóink írták

  • 10. szabójóska 2013. augusztus 13. 09:36
    „Valahogy az az érzésem, hogy a szerkesztő úrnál is régen elakadt a tű a lemezen a szovjet típusú lejátszón. Azért Kína nagy ország,illene múlt századi történelmét hitelesen tudni. Remélem ezen a Konfucius Intézet segít.”
  • 9. szabójóska 2013. augusztus 12. 22:33
    „Tulajdonképpen a három Szung (Soong) nővérről kellene beszélni, mert a legidősebb volt Szun Jat Szen a modern Kína megalapítójának a második felesége. Nekünk a gimiben erről az akkori tananyag dacára beszélt kedves tanárunk: Medzibrodzki Bandi bácsi.Áldja meg az Isten az emlékét!”
  • 8. szabójóska 2013. augusztus 12. 21:28
    „Esetleg Szung Mei-Ling-ről, a feleségéről,aki amikor Csang-ot a maoisták elfogták,berepült a táborukba és kihozta? Érdemes őket megismerni.Amit irtatok az nem történelem,hanem képzelgés.”
  • 7. szabójóska 2013. augusztus 12. 21:09
    „Csang Kaj Sek-ről senki nem hallott?”
  • 6. queenmargareth1 2013. augusztus 11. 21:23
    „5 én úgy tudom brit tartomány volt és pár éve visszacsatolták Kínához...”
  • 5. Commander-V2 2013. augusztus 11. 20:59
    „Még egy adalék: két éve ünnepelték a 100 éves függetlenségüket. :)”
  • 4. Commander-V2 2013. augusztus 11. 20:59
    „3: nézz körül az aranykészlet, iskolázottság, gazdasági növekedés listákon és látni fogod, hogy majdnem mindenben ott van a TOP20-ban de valamiben a TOP10-ben is. A GDP/fő listán a 20-30 hely közé teszik, attól függ IMF vagy más forrást nézel.

    Kína csak szeretné rátenni a kezét Tajvanra, de nem fog menni. Jogilag semmi köze hozzá, Tajvan nem keverendő össze Hong Konggal. Tajvanra a kínai állampolgár csak vízummal mehet, Tajvannak saját hadserege van, a központi bankja független Kínától. Kína egy kommunista diktatúra, Tajvan parlamentáris demokrácia és soha egyetlen percig sem volt kínai uralom alatt (Japán alatt annál inkább). Tajvan annyira független Kínától, mint amennyire most Magyarország független Oroszországtól. :)”
  • 3. lukrecia 2013. augusztus 11. 18:27
    „2) gazdag orszag, de az elso tiztol messze van. Egyebkent Kina nem csak hiszi, hanem jogilag is az ove. Egyebkent "autonom " teruletkent meg nem tulzottan avatkozik be az eletukbe, sajat teruletet nem szivesen tamadja a nagymedve.”
  • 2. Commander-V2 2013. augusztus 11. 16:57
    „Tajvan szupergazdag ország, példa lehet Magyarország számára is. Pár évtizeddel ezelőtt szegény ország volt, most a világ Top 10 legfejlettebb és leggazdagabb népe. Egy bökkenő van, Kína erről az országról is azt hiszi, hogy az övé de nem kap belőle.”
  • 1. queenmargareth1 2013. augusztus 11. 14:20
    „Üdv nektek Attila Tajvanon Tai chungban!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ebből még Jézus is ihatott

A régészek munkája izgalmas, rejtélyes és kalandokkal teli, legalábbis, ha a mozifilmekből indulunk ki. Tovább olvasom